Mennyi az annyi? Vita alakult ki, hogy Háromszéken hányan keresnek csak minimálbért
Fotó: Facebook/Antal Árpád
A hét végén is folytatódott a csörte arról, hogy a Kovászna megyei munkavállalók hány százaléka keres minimálbért. Többen is cáfolták Kelemen Tibornak, a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség vezetőjének állításait, ő azonban kitart egy héttel ezelőtti nyilatkozata mellett.
2021. augusztus 09., 07:522021. augusztus 09., 07:52
„Szomorú, hogy Romániában olyanok a statisztikák, hogy lehetőséget biztosítanak arra, hogy az adatokról vitatkozni lehessen” – szögezte le Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere annak kapcsán, hogy az elmúlt napokban egymásnak ellentmondó nyilatkozatok jelentek meg a Kovászna megyei minimálbéren foglalkoztatott alkalmazottak arányáról. Amint arról beszámoltunk, Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség vezetője egy héttel ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy
Ezt az adatot azóta többen cáfolták.
Antal Árpád rámutatott, a bérek mértékéről a foglalkoztatási arány figyelembevételével kell beszélni, hiszen minél magasabb a foglalkoztatottak aránya, jó eséllyel alacsonyabb az átlagbér, hiszen több munkavállalót bevonzanak a munkapiacra minimálbéren.
– fogalmazott a székelyföldi elöljáró. Ugyanakkor rámutatott, félő, hogy Kelemen Tibor adatai rossz irányba befolyásolják a bértárgyalásokat, hiszen a vállalkozók elgondolkodnak, miért ajánlanának nagyobb fizetést, ha a többség minimálbért ad, a munkavállalónak is nagyobb nyomás, hogy ilyen körülmények között elfogadjon egy kisebb ajánlatot.
„A téves információnak súlyos következményei lehetnek” – szólalt meg a témában Debreczeni László adótanácsadó. Hangsúlyozta, a minimálbért keresők valós aránya Kovászna megyében 29 százalék körül van. „Ez nem egy biztató vagy megnyugtató arány, nem jelent magas életminőséget, viszont kiindulópont a párbeszédhez, a gazdasági intézkedésekhez. A 75 százalékról szóló alaptalan információnak jelentős mellékhatásai vannak” – húzta alá Debreczeni László.
Elmondta, két vállalkozó is megkereste, megkérdőjelezve eddigi döntését, fizetéspolitikáját. Ők reális szinten tartják az alkalmazottaik bruttó bérét, ám ez most értelmetlennek tűnik számukra, ha a többség minimálbért fizet – számolt be az adótanácsadó.
– tért vissza a témára Miklós Zoltán RMDSZ-e parlamenti képviselő is, hangsúlyozva, hogy nem a háromszékiek életszínvonaláról, hanem az adatokról nyitott vitát. „A minimálbért kereső háromszékiek pontos számának meghatározása nem érzelmi kérdés hanem hivatalos adatokra alapozó tény: vagy annyit keres valaki, vagy annál többet. A bérminimumon felül széles a skála az 1 lejtől a csillagos égig, és ebben benne van sok alacsony kereset is” – szögezte le a politikus.
A magánszférában alkalmazottak 28–29 százaléka keres minimálbért, erősítette meg Ördög Lajos, a Kovászna Megyei Munkaügyi Felügyelőség vezetője. Adatai szerint
1506 van 2350 lejes diplomásoknak járó minimálbéren, és 1506 szerződés az építkezésben kötelező 3000 lejes minimálbéren. Ez az összes munkaszerződések 28–29 százaléka a magánszférában, mondta Ördög Lajos.
A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara eközben hivatalos oldalán cáfolta Kelemen Tibor állítását. Nyilvántartásuk szerint a Kovászna megyei cégek tavaly 25 846 alkalmazottat foglalkoztattak, ebben nincsenek benne az egyéni vállalkozások és azok, melyeknek nem a megyében van bejegyezve a székhelyük. Összesen 3125 olyan cég van, amelynek van legalább egy alkalmazottja. Ezekből 727 cég esetében, ami 55 százalékot jelent, az átlagbér nagyobb mint a minimálbér. Ezeknél a cégeknél az összfoglalkoztatottak száma 21 167 személy, ami 82 százalékot jelent. Másrészt 487 cég (16 százalék) az átlagbér nagyobb mint a minimálbér másfélszerese, ezek a cégek foglalkoztatják az alkalmazottak 44 százalékát, vagyis 11 302 személyt.
Kelemen Tibor, a munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója viszont fenntartja korábbi nyilatkozatát. A munkaügyi felügyelőség adataira hivatkozva hétvégi közleményében felhívja a figyelmet, hogy egy személynek több aktív munkaszerződése is lehet, innen ered a számottevő különbség a szerződésben megállapított bér és a megvalósított bruttó jövedelem között.
– fogalmazott Kelemen. Az általa idézett, júniusra vonatkozó adatok szerint Kovászna megyében 28 650 személy szerepelt 4175 magáncég alkalmazásában, ám ezeknek a munkavállalóknak összesen 33 896 munkaszerződésük volt, amiből 3315 részidős. Arra is kitér, hogy 10 421 szerződésben különböző juttatások, bónuszok is megjelennek az alapbér mellett. Viszont a 28 650 személy közül
21 603 számára minimálbéren kötötték meg a szerződést, ez pedig 75,40 százalék, érvelt az igazgató. Hangsúlyozta továbbá, hogy a többségnek ugyanakkor lehet más típusú bevétele – bónuszok, étkezési utalványok vagy párhuzamosan több szerződés –, ami megnöveli a havi bruttó jövedelmüket. „Vagyis valós különbség lehet az alapbér és a jövedelem között. Ezzel magyarázható, hogy Kovászna megyében a magánszférában a júniusi átlagbér 3315 lej. A magánszférában a munkaerőpiac folyamatosan változik” – szögezte le Kelemen Tibor. Jelezte egyúttal, hogy az általa vezetett ügynökség „ebben a nehéz időszakban” 87,664 millió lej értékben nyújtott támogatást a magánszférának, ami az ügynökség költségvetésének 86,61 százalékát teszi ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás