Mennyi az annyi? Vita alakult ki, hogy Háromszéken hányan keresnek csak minimálbért
Fotó: Facebook/Antal Árpád
A hét végén is folytatódott a csörte arról, hogy a Kovászna megyei munkavállalók hány százaléka keres minimálbért. Többen is cáfolták Kelemen Tibornak, a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség vezetőjének állításait, ő azonban kitart egy héttel ezelőtti nyilatkozata mellett.
2021. augusztus 09., 07:522021. augusztus 09., 07:52
„Szomorú, hogy Romániában olyanok a statisztikák, hogy lehetőséget biztosítanak arra, hogy az adatokról vitatkozni lehessen” – szögezte le Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere annak kapcsán, hogy az elmúlt napokban egymásnak ellentmondó nyilatkozatok jelentek meg a Kovászna megyei minimálbéren foglalkoztatott alkalmazottak arányáról. Amint arról beszámoltunk, Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség vezetője egy héttel ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy
Ezt az adatot azóta többen cáfolták.
Antal Árpád rámutatott, a bérek mértékéről a foglalkoztatási arány figyelembevételével kell beszélni, hiszen minél magasabb a foglalkoztatottak aránya, jó eséllyel alacsonyabb az átlagbér, hiszen több munkavállalót bevonzanak a munkapiacra minimálbéren.
– fogalmazott a székelyföldi elöljáró. Ugyanakkor rámutatott, félő, hogy Kelemen Tibor adatai rossz irányba befolyásolják a bértárgyalásokat, hiszen a vállalkozók elgondolkodnak, miért ajánlanának nagyobb fizetést, ha a többség minimálbért ad, a munkavállalónak is nagyobb nyomás, hogy ilyen körülmények között elfogadjon egy kisebb ajánlatot.
„A téves információnak súlyos következményei lehetnek” – szólalt meg a témában Debreczeni László adótanácsadó. Hangsúlyozta, a minimálbért keresők valós aránya Kovászna megyében 29 százalék körül van. „Ez nem egy biztató vagy megnyugtató arány, nem jelent magas életminőséget, viszont kiindulópont a párbeszédhez, a gazdasági intézkedésekhez. A 75 százalékról szóló alaptalan információnak jelentős mellékhatásai vannak” – húzta alá Debreczeni László.
Elmondta, két vállalkozó is megkereste, megkérdőjelezve eddigi döntését, fizetéspolitikáját. Ők reális szinten tartják az alkalmazottaik bruttó bérét, ám ez most értelmetlennek tűnik számukra, ha a többség minimálbért fizet – számolt be az adótanácsadó.
– tért vissza a témára Miklós Zoltán RMDSZ-e parlamenti képviselő is, hangsúlyozva, hogy nem a háromszékiek életszínvonaláról, hanem az adatokról nyitott vitát. „A minimálbért kereső háromszékiek pontos számának meghatározása nem érzelmi kérdés hanem hivatalos adatokra alapozó tény: vagy annyit keres valaki, vagy annál többet. A bérminimumon felül széles a skála az 1 lejtől a csillagos égig, és ebben benne van sok alacsony kereset is” – szögezte le a politikus.
A magánszférában alkalmazottak 28–29 százaléka keres minimálbért, erősítette meg Ördög Lajos, a Kovászna Megyei Munkaügyi Felügyelőség vezetője. Adatai szerint
1506 van 2350 lejes diplomásoknak járó minimálbéren, és 1506 szerződés az építkezésben kötelező 3000 lejes minimálbéren. Ez az összes munkaszerződések 28–29 százaléka a magánszférában, mondta Ördög Lajos.
A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara eközben hivatalos oldalán cáfolta Kelemen Tibor állítását. Nyilvántartásuk szerint a Kovászna megyei cégek tavaly 25 846 alkalmazottat foglalkoztattak, ebben nincsenek benne az egyéni vállalkozások és azok, melyeknek nem a megyében van bejegyezve a székhelyük. Összesen 3125 olyan cég van, amelynek van legalább egy alkalmazottja. Ezekből 727 cég esetében, ami 55 százalékot jelent, az átlagbér nagyobb mint a minimálbér. Ezeknél a cégeknél az összfoglalkoztatottak száma 21 167 személy, ami 82 százalékot jelent. Másrészt 487 cég (16 százalék) az átlagbér nagyobb mint a minimálbér másfélszerese, ezek a cégek foglalkoztatják az alkalmazottak 44 százalékát, vagyis 11 302 személyt.
Kelemen Tibor, a munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója viszont fenntartja korábbi nyilatkozatát. A munkaügyi felügyelőség adataira hivatkozva hétvégi közleményében felhívja a figyelmet, hogy egy személynek több aktív munkaszerződése is lehet, innen ered a számottevő különbség a szerződésben megállapított bér és a megvalósított bruttó jövedelem között.
– fogalmazott Kelemen. Az általa idézett, júniusra vonatkozó adatok szerint Kovászna megyében 28 650 személy szerepelt 4175 magáncég alkalmazásában, ám ezeknek a munkavállalóknak összesen 33 896 munkaszerződésük volt, amiből 3315 részidős. Arra is kitér, hogy 10 421 szerződésben különböző juttatások, bónuszok is megjelennek az alapbér mellett. Viszont a 28 650 személy közül
21 603 számára minimálbéren kötötték meg a szerződést, ez pedig 75,40 százalék, érvelt az igazgató. Hangsúlyozta továbbá, hogy a többségnek ugyanakkor lehet más típusú bevétele – bónuszok, étkezési utalványok vagy párhuzamosan több szerződés –, ami megnöveli a havi bruttó jövedelmüket. „Vagyis valós különbség lehet az alapbér és a jövedelem között. Ezzel magyarázható, hogy Kovászna megyében a magánszférában a júniusi átlagbér 3315 lej. A magánszférában a munkaerőpiac folyamatosan változik” – szögezte le Kelemen Tibor. Jelezte egyúttal, hogy az általa vezetett ügynökség „ebben a nehéz időszakban” 87,664 millió lej értékben nyújtott támogatást a magánszférának, ami az ügynökség költségvetésének 86,61 százalékát teszi ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás