HIRDETÉS

Szakértők szerint a fizetések nagy része nem fog csökkenni az adóreform után

Bíró Blanka , Bálint Eszter 2017. november 21., 16:28 utolsó módosítás: 2017. november 21., 16:46

A legpesszimistább becslés szerint a romániai alkalmazottak legtöbb negyedének csökken a fizetése a tb-járulék áthárítása nyomán. Abban azonban a munkáltatók és az alkalmazottak is egyetértenek, hogy a szociál­liberális kormány nem a legmegfelelőbben jár el.

A kormány által erőltetett jogszabályok nem segítik a valós társadalmi párbeszédet – jelentették ki a Krónika megkeresésére az alkalmazottak és a munkáltatók képviselői. Az érintetteket azt követően faggattuk, hogy a Tudose-kormány az elmúlt hét második felében teljesen váratlanul

elfogadott egy sürgősségi kormányrendeletet, ami arra kötelezi a munkáltatókat, hogy november 20. és december 20. között tárgyalják újra alkalmazottaikkal a munkaszerződéseket, miután 2018-tól a társadalombiztosítási járulékok teljes egészében a munkavállalókat terhelik.

HIRDETÉS

Az előzetes számítások szerint a versenyszférában húsz százalékkal is csökkenhetnek a nettó bérek, ha a munkáltatók nem emelik januártól a bruttó fizetéseket.

Tudose ismét megígérte: nem csökkennek a bérek a tb-hozzájárulás átruházásával
A bérek a köz- és a magánszférában sem csökkennek a társadalombiztosítási járulékok terhének a munkavállalóra hárításával – erősítette meg kedd este Mihai Tudose miniszterelnök az országos érdekegyeztető tanács ülésén.
Nem mindenkinél remélnek eredményt

„A kormány próbálja kivédeni, hogy a társadalombiztosítási járulék átruházásával csökkenjenek a nettó bérek, ám ez a módszer valószínűleg a munkaerőpiac mintegy 75 százalékánál lesz eredményes” – fogalmazta meg megkeresésünkre Vasile Neagovici. A Sanitas szakszervezet Kovászna megyei szervezetének elnöke kifejtette,

ahol erős és jól strukturált érdekvédelmi szervezetek működnek, ott eredményes lehet a tárgyalás, ám a kis cégeknél, ahol két-három alkalmazott dolgozik, ez pusztán formaság lesz.

Azaz ha a munkaadót kötelezik, hogy egyeztessen, ő ezt meg is teszi, de a tárgyalások érdemben nem biztos, hogy eredményesek lesznek.

Neagovici rámutatott, akkor gyengült meg a valós érdekvédelem, amikor 2011-ben a Boc-kormány hatályon kívül helyezte az országosan egységes kollektív keretszerződést. Szerinte ugyanis azzal lehetett szavatolni az alkalmazottaknak járó jogokat, hiszen például ágazati minimálbért is meghatározott.

Fotó: Barabás Ákos

„Az egységes minimálbér mellett ebben a keretszerződésben benne voltak a szorzók, hogy egy foglalkozásban mekkora lehet a legkisebb fizetés. Például egy szakképzett elárusítót nem lehetett minimálbéren foglalkoztatni, hanem a munkaadónak meg kellett adnia az ágazati minimálbért” – részletezte a szakszervezeti vezető.

Neagovici úgy látja, a kormány arra törekszik, hogy gyengítse a szakszervezeteket, bagatellizálja a társadalmi párbeszéd hatásait,

ám amikor nincs törvényes eszköze arra, hogy a saját intézkedéseitől megvédje a munkavállalókat, akkor mégis ettől várják a megoldást. „Ahol nincsenek erős szakszervezetek, ott más és más megoldások születnek, nem biztos, hogy éppen az lesz az eredmény, amit a törvényalkotó elképzelt” – szögezte le az alkalmazottak érdekeit védő szervezet vezetője.

Idejétmúlt a szakszervezet, eltúlzott aggodalom?

Az alkalmazott érdekeit a szabadpiacon legjobban saját maga tudja megvédeni – vallja eközben Édler András. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a 21. században a szakszervezet már csak „sóhivatal”, idejétmúlt. Úgy véli, a szakszervezetre akkor volt szükség, amikor a munkaerő mobilitása is kisebb volt, például a bányavidéken nem találtak más állást, ezért tárgyalni kellett a jogaik érvényesítéséért.

Egyetlen vállalkozás sem fejlődik jó szakemberek nélkül, ezért mindenképpen a vállalkozó érdeke, hogy a jó embereit megbecsülje és megtartsa”

– fejtette ki Édler. Meglátása szerint a szakszervezet azoknak fontos, akik nem végeznek minőségi munkát, nem hajlandók fejlődni, tanulni, hiszen aki megállja a helyét, annak nincs szüksége külön érdekvédelemre. A kamara elnöke különben úgy véli, eltúlzott az aggodalom a társadalombiztosítási járulék átruházásával kapcsolatban,

szerinte a vállalkozók többségében fel sem merül, hogy visszatartsa januártól az addig az államkasszába befizetett összeget, hanem odaadja az alkalmazottnak, így tulajdonképpen nem változik semmi,

és így feleslegesnek hathat a kormány legújabb intézkedése. „A kormányrendelet egy újabb eszköz arra, hogy ha akarják, megbírságolják a vállalkozót, érkeznek majd az ellenőrök, megnézik, megvolt-e a társadalmi párbeszéd, egyeztetés, ha nem, büntetnek. Ez a kormány nem teremt vállalkozóbarát környezetet, és ez aggasztó” – összegzett Édler András.

Amint arról beszámoltunk, a munkáltatók Concordia szövetsége már a hétvégén a társadalmi párbeszédről szóló jogszabály módosításának visszavonását követelte, és arra figyelmeztetett, hogy az intézkedés súlyos társadalmi konfliktusokhoz vezethet.

Florin Jianu, a kis- és közepes vállalkozások országos szövetségének elnöke eközben arról beszélt, hogy a sietve meghozott rendelet annak a tanúbizonyossága, hogy a kormány kétségbeesetten próbál „a valóságtól elrugaszkodott” megoldást találni a tb-járulék kifizetésének átruházása által okozott gondokra.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS