A legpesszimistább becslés szerint a romániai alkalmazottak legtöbb negyedének csökken a fizetése a tb-járulék áthárítása nyomán. Abban azonban a munkáltatók és az alkalmazottak is egyetértenek, hogy a szociálliberális kormány nem a legmegfelelőbben jár el.
2017. november 21., 16:282017. november 21., 16:28
2017. november 21., 16:462017. november 21., 16:46
A kormány által erőltetett jogszabályok nem segítik a valós társadalmi párbeszédet – jelentették ki a Krónika megkeresésére az alkalmazottak és a munkáltatók képviselői. Az érintetteket azt követően faggattuk, hogy a Tudose-kormány az elmúlt hét második felében teljesen váratlanul
Az előzetes számítások szerint a versenyszférában húsz százalékkal is csökkenhetnek a nettó bérek, ha a munkáltatók nem emelik januártól a bruttó fizetéseket.
„A kormány próbálja kivédeni, hogy a társadalombiztosítási járulék átruházásával csökkenjenek a nettó bérek, ám ez a módszer valószínűleg a munkaerőpiac mintegy 75 százalékánál lesz eredményes” – fogalmazta meg megkeresésünkre Vasile Neagovici. A Sanitas szakszervezet Kovászna megyei szervezetének elnöke kifejtette,
Azaz ha a munkaadót kötelezik, hogy egyeztessen, ő ezt meg is teszi, de a tárgyalások érdemben nem biztos, hogy eredményesek lesznek.
Neagovici rámutatott, akkor gyengült meg a valós érdekvédelem, amikor 2011-ben a Boc-kormány hatályon kívül helyezte az országosan egységes kollektív keretszerződést. Szerinte ugyanis azzal lehetett szavatolni az alkalmazottaknak járó jogokat, hiszen például ágazati minimálbért is meghatározott.
Fotó: Barabás Ákos
„Az egységes minimálbér mellett ebben a keretszerződésben benne voltak a szorzók, hogy egy foglalkozásban mekkora lehet a legkisebb fizetés. Például egy szakképzett elárusítót nem lehetett minimálbéren foglalkoztatni, hanem a munkaadónak meg kellett adnia az ágazati minimálbért” – részletezte a szakszervezeti vezető.
ám amikor nincs törvényes eszköze arra, hogy a saját intézkedéseitől megvédje a munkavállalókat, akkor mégis ettől várják a megoldást. „Ahol nincsenek erős szakszervezetek, ott más és más megoldások születnek, nem biztos, hogy éppen az lesz az eredmény, amit a törvényalkotó elképzelt” – szögezte le az alkalmazottak érdekeit védő szervezet vezetője.
Az alkalmazott érdekeit a szabadpiacon legjobban saját maga tudja megvédeni – vallja eközben Édler András. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a 21. században a szakszervezet már csak „sóhivatal”, idejétmúlt. Úgy véli, a szakszervezetre akkor volt szükség, amikor a munkaerő mobilitása is kisebb volt, például a bányavidéken nem találtak más állást, ezért tárgyalni kellett a jogaik érvényesítéséért.
– fejtette ki Édler. Meglátása szerint a szakszervezet azoknak fontos, akik nem végeznek minőségi munkát, nem hajlandók fejlődni, tanulni, hiszen aki megállja a helyét, annak nincs szüksége külön érdekvédelemre. A kamara elnöke különben úgy véli, eltúlzott az aggodalom a társadalombiztosítási járulék átruházásával kapcsolatban,
és így feleslegesnek hathat a kormány legújabb intézkedése. „A kormányrendelet egy újabb eszköz arra, hogy ha akarják, megbírságolják a vállalkozót, érkeznek majd az ellenőrök, megnézik, megvolt-e a társadalmi párbeszéd, egyeztetés, ha nem, büntetnek. Ez a kormány nem teremt vállalkozóbarát környezetet, és ez aggasztó” – összegzett Édler András.
Amint arról beszámoltunk, a munkáltatók Concordia szövetsége már a hétvégén a társadalmi párbeszédről szóló jogszabály módosításának visszavonását követelte, és arra figyelmeztetett, hogy az intézkedés súlyos társadalmi konfliktusokhoz vezethet.
Florin Jianu, a kis- és közepes vállalkozások országos szövetségének elnöke eközben arról beszélt, hogy a sietve meghozott rendelet annak a tanúbizonyossága, hogy a kormány kétségbeesetten próbál „a valóságtól elrugaszkodott” megoldást találni a tb-járulék kifizetésének átruházása által okozott gondokra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!