2011. november 10., 09:342011. november 10., 09:34
A levelet terveik szerint előbb a többi Bihar megyei vállalkozói érdekképviseletnek is eljuttatják aláírásra. Radu Silaghi, a szervezet ügyvezető elnöke a nyílt levélben azt írja: bár a politikai szférából az elmúlt hét évben többen jelezték, milyen fontosnak tartják a váradi repteret, mindmáig nem került sor a létesítmény olyan szintű korszerűsítésére, amelynek köszönhetően akár a nemzetközi légitársaságok is bevehetnék Váradot az úti céljaik közé, emiatt a város és a megye sok üzleti lehetőséget szalasztott el.
A vállalkozók követelésével ellentétben nem a váradi reptér fejlesztését, hanem egy új, az egész eurorégiót kiszolgáló légikikötő építését tartja célszerűnek Szabó Ödön RMDSZ-es megyei önkormányzati képviselő. Mint a Krónikának tegnap elmondta, a szövetség elképzelései szerint Nagyvárad és Debrecen között, nagyjából azonos távolságra kellene egy új repteret létrehozni, amely mindkét megyét, illetve a környező térségeket is kiszolgálhatná.
Úgy véli, ahhoz, hogy egy modern repteret valóban kihasználjanak a nagyobb légitársaságok, és ez a gazdaságra jó hatással legyen, Nagyvárad lakossága nem elég nagy – a most lezajlott népszámlálás előzetes adatai szerint már a 200 ezret sem éri el. „Nagyváradot és Debrecent hamarosan autópálya kötheti majd össze. A két várostól mintegy 25-25 kilométernyire kaphatna helyet egy új reptér. A világon sehol nem a városon belül, hanem attól 10–15 kilométeres távolságra működnek a repülőterek” – fogalmazott a tanácsos.
Hozzátette: a váradi reptér jelenlegi helyén már csak azért sem bírná el a nagyobb fejlesztést, mert a Váradőssi negyedben, amelyhez nagyon közel található, hatalmas zajt okoznának a le- és felszálló gépek. A nagyváradi reptér terminálját egyébként nemrég saját költségvetésből korszerűsítette a megyei tanács, és az egyetlen leszállópálya felújítására már leadták a 20 millió eurós pályázatot. A reptérről jelenleg csak a Tarom működtet járatot Bukarestbe és vissza.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.