2011. november 10., 09:342011. november 10., 09:34
A levelet terveik szerint előbb a többi Bihar megyei vállalkozói érdekképviseletnek is eljuttatják aláírásra. Radu Silaghi, a szervezet ügyvezető elnöke a nyílt levélben azt írja: bár a politikai szférából az elmúlt hét évben többen jelezték, milyen fontosnak tartják a váradi repteret, mindmáig nem került sor a létesítmény olyan szintű korszerűsítésére, amelynek köszönhetően akár a nemzetközi légitársaságok is bevehetnék Váradot az úti céljaik közé, emiatt a város és a megye sok üzleti lehetőséget szalasztott el.
A vállalkozók követelésével ellentétben nem a váradi reptér fejlesztését, hanem egy új, az egész eurorégiót kiszolgáló légikikötő építését tartja célszerűnek Szabó Ödön RMDSZ-es megyei önkormányzati képviselő. Mint a Krónikának tegnap elmondta, a szövetség elképzelései szerint Nagyvárad és Debrecen között, nagyjából azonos távolságra kellene egy új repteret létrehozni, amely mindkét megyét, illetve a környező térségeket is kiszolgálhatná.
Úgy véli, ahhoz, hogy egy modern repteret valóban kihasználjanak a nagyobb légitársaságok, és ez a gazdaságra jó hatással legyen, Nagyvárad lakossága nem elég nagy – a most lezajlott népszámlálás előzetes adatai szerint már a 200 ezret sem éri el. „Nagyváradot és Debrecent hamarosan autópálya kötheti majd össze. A két várostól mintegy 25-25 kilométernyire kaphatna helyet egy új reptér. A világon sehol nem a városon belül, hanem attól 10–15 kilométeres távolságra működnek a repülőterek” – fogalmazott a tanácsos.
Hozzátette: a váradi reptér jelenlegi helyén már csak azért sem bírná el a nagyobb fejlesztést, mert a Váradőssi negyedben, amelyhez nagyon közel található, hatalmas zajt okoznának a le- és felszálló gépek. A nagyváradi reptér terminálját egyébként nemrég saját költségvetésből korszerűsítette a megyei tanács, és az egyetlen leszállópálya felújítására már leadták a 20 millió eurós pályázatot. A reptérről jelenleg csak a Tarom működtet járatot Bukarestbe és vissza.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
A kormány hétfő este elfogadta az állattenyésztési ágazat állami támogatási programjának 2026-os keretösszegét jóváhagyó határozatot; ez legfeljebb 137,201 millió lej kötelezettségvállalási előirányzat lehet – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter hétfő este bejelentette, hogy Brüsszelben lezárult a negyedik, összesen 2,62 milliárd eurós összegre vonatkozó kifizetési kérelem elemzése.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.