2009. október 15., 10:572009. október 15., 10:57
Ugyan a romániai lakosság döntő többsége fontosnak tartja a megtakarításokat, 60 százalékának egyetlen leje sincs félretéve, s nem is reméli, hogy az elkövetkező öt évben jelentős javulás következne be anyagi helyzetében – mutat rá az osztrák IMAS International által több kelet-közép-európai államban, köztük Romániában készített, tegnap ismertetett felmérés. Azok, akiknek mégis sikerül havi bevételeikből megspórolni valamennyit, átlagosan 183 lejt tudnak havonta megtakarítani.
Miközben Romániában a lakosság 83 százaléka nyilatkozott úgy, hogy fontos valamennyi pénzt félretenni, s csak nyolc százalék mondta azt, hogy egyáltalán nem fontos megtakarítani, addig az osztrákok 79 százaléka, a csehek 57 százaléka, az ukránok 68 százaléka és a szerbek 69 százaléka tartja fontosnak a spórolást.
Egészen más a helyzet azonban, amikor azt vesszük górcső alá, hogy a szándék mellé tett társul-e, ugyanis a félretett összegek tekintetében a romániai, a magyarországi, illetve a szerbiai lakosság áll a rangsor végén. A Romániában megkérdezettek közül csupán 26 százalék nyilatkozott félretett összegekről, Magyarországon azonban még rosszabb a helyzet, ott ugyanis csak 19 százalék elégedett megtakarításaival. Ebből a szempontból az osztrákok és a csehek állnak a legjobban, a két nyugati országban 54 százalék látja úgy, hogy kielégítő mennyiségű pénzt sikerült félretennie.
Ugyanakkor a romániai lakosság borúlátó a jövőt illetően is, nemhogy nem vár jobbat, sokan látják úgy, hogy lesz még a jelenleginél is roszszabb. A megkérdezettek 43 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az elkövetkező öt évben az eddiginél is kevesebbet fognak tudni félretenni, 33 százaléka jelenlegi szintű megtakarításokra számít, míg mindössze 24 százalék vélekedik úgy, hogy bevételeiből több pénzt fog tudni megtakarítani.
„A romániai lakosság a legszkeptikusabb a jövőt illetően a többi vizsgált országhoz viszonyítva” – vélekedett a felmérés eredményeinek tegnapi ismertetésén Ansgar Lohner, az IMAS vezérigazgatója. Mint tájékoztatott, más kelet-közép-európai államokban átlagosan a lakosság több mint 50 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az elkövetkező öt évben legalább annyi pénzt félre tud tenni, mint eddig.
Arra a kérdésre, hogy miért látják a jelennél is sötétebbnek a jövőt, a megkérdezett romániaiak az inflációt és a gazdasági instabilitást említették. Sokan ugyanis attól tartanak, hogy bármikor elveszíthetik állásaikat, vagy a válság miatt csökken a fizetésük.
Idén januárban a nyers adatok szerint 9,1 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2025 első hónapjához képest.
Ha az iráni konfliktus kirobbanása óta látottaknál enyhébben, de szerdán is emelte üzemanyagárait Romániai legkiterjedtebb töltőállomás-hálózatával rendelkező Petrom.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.