2010. április 14., 09:252010. április 14., 09:25
A bukásnak leginkább a kis regionális bankok (spanyolul cajas) vannak kitéve, amelyek nem tudják tartani a lépést a nagyokkal, s bedőlésük a görögországihoz vagy az izlandihoz hasonló adósságválsághoz is vezethetne. A két legnagyobb spanyol bank a BBVA és a Santander kemény árháborúba fogott. Előbbi 4 százalékra emelte a betéti kamatát a múlt héten, hogy utolérje riválisát.
Ezzel az árversennyel elszívják a befektetéseket a regionális bankoktól, amelyek így nem jutnak elegendő forráshoz. „Ez megöli a cajasokat” – reagált egy európai banki szakértő a lapnak. A regionális önkormányzatok által támogatott helyi bankok teszik ki a spanyol bankrendszer közel felét, számuk (46) szintén jelentősnek számít. A legfontosabb tulajdonságuk mégis az, hogy hatalmas arányban fektettek be az ingatlanpiaci felfutásba a válság előtt, azaz bukásuk magukkal ránthatná az ingatlanpiacot is. A kisbankok forrásainak nagy részét a betétek jelentik, ezért a nagykereskedelmi hitelpiacra való átállás hirtelen változást hozna a bankrendszerben.
Mivel a hitelpiacon gyenge szereplőnek számítanak, ezért állami (vagy önkormányzati) garanciák nélkül aligha lennének képesek forrást szerezni. A Morgan Stanley becslése szerint 43 milliárd euró kiadást jelentene ez az államnak. A spanyol állam azonban már így is igencsak eladósodott, és a magas államháztartási hiány korlátozza a kiadások növelését. Amenynyiben az állam kisegíti a bajba jutott bankokat, úgy azt csak kemény megszorítások árán tehetné meg, különben a görög válság útjára lépne az ország. Az OECD adatai szerint 2009-ben 9,6 százalék volt a deficit, míg az államadósság a GDP 66 százalékára hízik idén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok