2010. április 14., 09:252010. április 14., 09:25
A bukásnak leginkább a kis regionális bankok (spanyolul cajas) vannak kitéve, amelyek nem tudják tartani a lépést a nagyokkal, s bedőlésük a görögországihoz vagy az izlandihoz hasonló adósságválsághoz is vezethetne. A két legnagyobb spanyol bank a BBVA és a Santander kemény árháborúba fogott. Előbbi 4 százalékra emelte a betéti kamatát a múlt héten, hogy utolérje riválisát.
Ezzel az árversennyel elszívják a befektetéseket a regionális bankoktól, amelyek így nem jutnak elegendő forráshoz. „Ez megöli a cajasokat” – reagált egy európai banki szakértő a lapnak. A regionális önkormányzatok által támogatott helyi bankok teszik ki a spanyol bankrendszer közel felét, számuk (46) szintén jelentősnek számít. A legfontosabb tulajdonságuk mégis az, hogy hatalmas arányban fektettek be az ingatlanpiaci felfutásba a válság előtt, azaz bukásuk magukkal ránthatná az ingatlanpiacot is. A kisbankok forrásainak nagy részét a betétek jelentik, ezért a nagykereskedelmi hitelpiacra való átállás hirtelen változást hozna a bankrendszerben.
Mivel a hitelpiacon gyenge szereplőnek számítanak, ezért állami (vagy önkormányzati) garanciák nélkül aligha lennének képesek forrást szerezni. A Morgan Stanley becslése szerint 43 milliárd euró kiadást jelentene ez az államnak. A spanyol állam azonban már így is igencsak eladósodott, és a magas államháztartási hiány korlátozza a kiadások növelését. Amenynyiben az állam kisegíti a bajba jutott bankokat, úgy azt csak kemény megszorítások árán tehetné meg, különben a görög válság útjára lépne az ország. Az OECD adatai szerint 2009-ben 9,6 százalék volt a deficit, míg az államadósság a GDP 66 százalékára hízik idén.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.