2010. április 14., 09:252010. április 14., 09:25
A bukásnak leginkább a kis regionális bankok (spanyolul cajas) vannak kitéve, amelyek nem tudják tartani a lépést a nagyokkal, s bedőlésük a görögországihoz vagy az izlandihoz hasonló adósságválsághoz is vezethetne. A két legnagyobb spanyol bank a BBVA és a Santander kemény árháborúba fogott. Előbbi 4 százalékra emelte a betéti kamatát a múlt héten, hogy utolérje riválisát.
Ezzel az árversennyel elszívják a befektetéseket a regionális bankoktól, amelyek így nem jutnak elegendő forráshoz. „Ez megöli a cajasokat” – reagált egy európai banki szakértő a lapnak. A regionális önkormányzatok által támogatott helyi bankok teszik ki a spanyol bankrendszer közel felét, számuk (46) szintén jelentősnek számít. A legfontosabb tulajdonságuk mégis az, hogy hatalmas arányban fektettek be az ingatlanpiaci felfutásba a válság előtt, azaz bukásuk magukkal ránthatná az ingatlanpiacot is. A kisbankok forrásainak nagy részét a betétek jelentik, ezért a nagykereskedelmi hitelpiacra való átállás hirtelen változást hozna a bankrendszerben.
Mivel a hitelpiacon gyenge szereplőnek számítanak, ezért állami (vagy önkormányzati) garanciák nélkül aligha lennének képesek forrást szerezni. A Morgan Stanley becslése szerint 43 milliárd euró kiadást jelentene ez az államnak. A spanyol állam azonban már így is igencsak eladósodott, és a magas államháztartási hiány korlátozza a kiadások növelését. Amenynyiben az állam kisegíti a bajba jutott bankokat, úgy azt csak kemény megszorítások árán tehetné meg, különben a görög válság útjára lépne az ország. Az OECD adatai szerint 2009-ben 9,6 százalék volt a deficit, míg az államadósság a GDP 66 százalékára hízik idén.
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.