A világ legnagyobb hitelminősítője az amerikai tőzsdezárások után, hétfőn késő este Londonban közölte: véleménye szerint „a rendszerszintű stressz” az elmúlt hetekben olyan mértékűvé erősödött az euróövezetben, ami már a valutaunió egészének adósmegítélésre lefelé ható nyomást gyakorol.
A Standard & Poor\'s közölte azt is, hogy a felülvizsgálatot a csütörtökre és péntekre tervezett EU-csúcsértekezlet után „a lehető leggyorsabban” befejezi. A hitelminősítő szerint – ha a cég illetékes országbesorolási részlegei úgy döntenek, hogy ez indokolt – Németország, Belgium, Hollandia, Ausztria, Finnország és Luxemburg osztályzatai legfeljebb egy fokozattal, a többi eurótagállam államadós-besorolásai legfeljebb két fokozattal romolhatnak.
Ha ez bekövetkezik, a valutaunióban nem maradna egyetlen „AAA” adósosztályzatú tagállam sem.
A Standard & Poor\'s a nyáron a világ legnagyobb gazdaságát, az Egyesült Államokat is megfosztotta az elit „AAA” besorolástól, „AA plusz”-ra rontva a hosszú távú amerikai államadós-besorolást. Az S&P annak idején azzal a véleményével indokolta ezt a döntést, hogy az államháztartási konszolidációs terv, amely az államadósság-limit emeléséről folytatott kongresszusi vita lezárásaként jött létre, elégtelen a középtávú amerikai államadósság-pálya stabilizálásához.
Az S&P a rontott amerikai osztályzaton is további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást hagyott érvényben.
Hétfő este a hitelminősítő közölte, hogy Ciprus hosszú távú besorolásait az eddigiekhez hasonlóan továbbra is negatív figyelőlistán tartja, és most a rövid futamidejű szuverén ciprusi kötelezettségek osztályzatát is hasonló megfigyelés alá vette.
Görögországra azért nem jelentett be negatív felülvizsgálatot a cég, mert a görög „CC” besorolás egyébként is a rövidesen bekövetkező törlesztésképtelenné válás „viszonylag magas kockázatát jelzi”.
A negatív kihatású felülvizsgálat ugyanakkor érinti a három közép-kelet-európai eurótagállamot, Szlovákiát, Szlovéniát és Észtországot.
A Standard & Poor\'s szerint a felülvizsgálatok indoklásában általa említett rendszerszintű stresszhatások több, egymással kapcsolatban álló tényezőből erednek. Ezek közé tartozik az euróövezeti hitelkondíciók egyre feszesebbé válása, mind nagyobb számú valutaunióbeli államadós - köztük több, jelenleg „AAA” osztályzattal ellátott eurógazdaság – kockázati felárainak „markáns” emelkedése, valamint a folytatódó nézeteltérés az európai döntéshozók között arról, hogy rövid távon miként kellene kezelni a piaci bizalmi válságot és hosszabb távon hogyan lehetne elérni a nagyobb mértékű gazdasági, pénzügyi és költségvetési konvergenciát az euróövezeti tagállamok között.
Az „AAA” besorolású Ausztria esetében az S&P külön kiemelte, hogy jóllehet az osztrák bankok hazai hitelkihelyezéseiket teljes mértékben, közép- és kelet-európai tevékenységüket pedig nagy részben betétgyűjtésből refinanszírozzák, ami enyhíti a likviditási kockázatokat, azonban az osztrák pénzintézetek értékpapír- és kölcsönportfólióinak gyengülő eszközminősége – ami „különösen a közép- és kelet-európai érdekeltségekre” jellemző – növelheti annak rizikóját, hogy végül az osztrák kormány pótlólagos tőkeinjekciójára vagy egyéb beavatkozására lesz szükség.
A Standard & Poor\'s az euróövezeti stressztényezők között említette emellett a valutaunió kiterjedt térségeiben felhalmozódott magas állami és háztartási adósságtömeget, és azt, hogy a cég véleménye szerint növekszik annak a kockázata, hogy az euróövezet egésze recesszióba süllyed 2012-ben.
Az S&P közölte: jelenleg Spanyolországban, Portugáliában és Görögországban várja a GDP-érték jövő évi visszaesését, de most már 40 százalékos esélyt ad arra is, hogy az egész valutaunióban csökken a gazdasági teljesítmény 2012-ben.
Más nagy londoni házak már jó ideje gyakorlatilag biztosra veszik a jövő évi euróövezeti recessziót.
A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni közgazdászainak új, felülvizsgált térségi prognózisa szerint az euróövezeti GDP-érték jövőre átlagosan 0,8 százalékkal csökken, és 2013-ban is csak 0,7 százalékkal emelkedik.
A UBS bankcsoport londoni befektetési és gazdaságelemző részlege átfogó új prognózisában – a súlyosbodó szuverén adósságválság miatt – az általa eddig valószínűsített 0,2 százalékos növekedésről 0,7 százalékos visszaesésre módosította az euróövezeti gazdaság teljesítményére adott, 2012 egészére szóló becslését. A ház szerint a valutauniós recesszió valószínűleg már az idei negyedik negyedévben elkezdődött.
Vannak olyan londoni házak is, amelyek két teljes évi recessziót jósolnak a valutaunióban.
A City egyik legnagyobb pénzügyi elemzőcége, a Capital Economics befektetőknek összeállított legújabb helyzetértékelésében közölte: jövőre 1 százalékos, 2013-ban 2,5 százalékos átlagos euróövezeti GDP-visszaesést vár. A ház szerint ez összességében a 2008-2009-es pénzügyi válság idején tapasztalthoz hasonló mértékű euróövezeti teljesítménycsökkenést jelentene.
Megerősítette Kína magasan elsőrendű befektetői államadós-osztályzatait kedden a Standard & Poor\'s, méltatva a kínai gazdaság „kivételes” növekedési kilátásait.
A hitelminősítő közölte, hogy a megerősítés a hosszú futamidejű kínai szuverén adósságok „AA mínusz”, illetve a rövid lejáratú kötelezettségek „A-1 plusz\" besorolásaira vonatkozik; az osztályzatok kilátása stabil.
A hosszú távú kínai adósbesorolás mindössze három fokozatnyira van a lehetséges legjobb, „AAA” minősítéstől, és kettőre az S&P által az Egyesült Államokra negatív kilátással érvényben tartott „AA plusz” osztályzattól.
A rövid távú „A-1 plusz” kínai besorolás a lehetséges legjobb ebben az adósságkategóriában.
A kínai államadós-osztályzat megerősítéshez fűzött elemzésében a Standard & Poor\'s kiemelte a kínai gazdaság „kivételes” növekedési kilátásait, erőteljes külső befektetési pozícióját, valamint a mérsékelt államadósság-rátát. Ezek a tényezők a cég szerint a kínai kormány hitelképességének legfőbb alátámasztó tényezői.
A Standard & Poor\'s ugyanakkor közölte, hogy a kínai osztályzatok romlásához vezethet, ha gyengülnek a reformerőfeszítések, és ehhez a cég által jelenleg vártnál „markánsan gyengébb” gazdasági teljesítmény, illetve rosszabb bankszektorbeli adósmutatók járulnak.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.