Fotó: Pinti Attila
Egyre több olyan, már-már álhír kategóriába sorolható pánikkeltő üzenet, cikk kering a világhálón, amelyek egy európai szintű áramkimaradás közelgő veszélyével riogatnak. Legtöbbjük egy osztrák miniszter nyilatkozataira alapoz. Romániai szakemberek azonban arra figyelmeztetnek, hogy az ország és polgárai számára ennél jóval nagyobb problémát jelentek a már meglévő gondok, amelyeket közvetlen közelünkben nem érzékelünk, miközben megijedünk egy sokkal távolibb veszély esélyétől.
2021. november 19., 19:402021. november 19., 19:40
2021. november 19., 19:452021. november 19., 19:45
A téma nem új, számos katasztrófafilmben láthattuk már, mit eredményezhet, ha mindenhol lekapcsolják a villanyt: nincs telefon, nincs internet, semmi nem működik, valamennyi elektronikai, kommunikációs és infrastrukturális rendszer összeomlik, elszabadul a pokol, kész, végünk van. A nagyvilágban blackoutként (elsötétítést, de áramszünetet és emlékezetkiesést is jelent) emlegetett veszélyképzet manapság amiatt kapott aktualitást, valóságalapot, hogy a világ közismerten energetikai problémákkal küzd.
Kína energetikai válsága az egész világra, így Romániára is kihat: hónapokat késhet minden olyan termék kiszállítása, amelynek valamely alkotóeleme az ázsiai országban készül. Ez pedig jelentősen befolyásolhatja a karácsonyi ajándékozás folyamatát.
Több ilyen internetes tartalomban Klaudia Tanner osztrák védelmi miniszter nyilatkozataiból indulnak ki. A tárcavezető korábban valóban beszélt egy európai szintű blackout lehetőségéről, reálisnak nevezve egy ilyen forgatókönyvet. Olaj volt a tűzre, hogy az osztrák hadsereg októberben egy kampány keretében tájékoztatót adott ki arról, hogyan készülhetnek fel a lakosok és a hatóságok egy esetleges többnapos áramszünetre.
A hipotetikus vészhelyzetről szóló közléseket „készpénzként” vette a média egy része, és beindult a kattintásvadász riogató kampány, amelyre széles réteg volt vevő Európa-szerte. Így Romániában is, ahol az eszeveszett energiadrágulások miatt fokozottan „megnyerhető” közönséget céloznak a hasonló jellegű témafelvetések.
Ráadásul emlékezetes, hogy január 8-án számottevő áramingadozás történt az ország északnyugati régiójában, erdélyi megyékben. A történtek nyomán háztartási gépek, liftek, jelzőlámpák álltak le, a meghibásodás pedig a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinátot is sújtotta. Mint kiderült, a probléma más országokban is jelentkezett, főként Dél-Kelet-Európában. A nemzetközi vizsgálatok azonban nem derítették ki a probléma pontos okát és forrását.
Számottevő áramingadozás történt pénteken kora délután az ország számos régiójában, mindenekelőtt erdélyi megyékben; a meghibásodás oka egyelőre ismeretlen.
Cosmin Păcuraru energiabiztonsági szakember a Hotnews hírportál csütörtöki cikkében úgy fogalmazott, minden országnak rendelkeznie kell a bécsi védelmi minisztériuméhoz hasonló „blackoutos” katasztrófamegelőző készenléti tervvel, tehát ebben nincs semmi szenzációs, csupán annyi történt, hogy az osztrákok nyilvánosságra hozták.
Fotó: Pinti Attila
Păcuraru szerint mondjuk mínusz 15 Celsius-fokos hidegben, sötétben vagy borús, szélcsendes időben – amikor a zöldenergia-termelés is áll – valóban kiszolgáltatottá válhatna az amúgy is energiaimportra szoruló Románia egy esetleges kontinentális áramszünet esetén. Ugyanakkor úgy véli, mindez teljes mértékben megelőzhető lenne legfőképp egy energiatermeléshez értő miniszternek és az energiaszállításban és -szolgáltatásban jártas államtitkárnak köszönhetően. Jelezte: áramválság esetén a gázellátás lehet a legfőbb mentőöv.
Cristian Presură fizikus szerint egy többnapos romániai blackout „gyakorlatilag nem lehetséges, de elméletben minden lehetséges”. A kutató és feltaláló a Hotnewsnak úgy fogalmazott,
„A felsoroltak sokkal erőteljesebben és gyakrabban érintenek minket, ráadásul mindezek javíthatók egy jó menedzsmenttel. Azt hiszem, Romániában gyakran szem elől tévesztjük a közvetlen közelünkben található dolgokat, miközben megijedünk sokkal távolabbi potenciális veszélyektől” – jelentette ki a fizikus.
Romániában csak nagyon kis valószínűséggel fordulhat elő országos áramszünet (blackout), mert a rendszer automatikusan elhárítja ezt a veszélyt – jelentette ki egy keddi konferencián Laurenţiu Urluescu, az AFEER elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!