Fotó: Pinti Attila
Egyre több olyan, már-már álhír kategóriába sorolható pánikkeltő üzenet, cikk kering a világhálón, amelyek egy európai szintű áramkimaradás közelgő veszélyével riogatnak. Legtöbbjük egy osztrák miniszter nyilatkozataira alapoz. Romániai szakemberek azonban arra figyelmeztetnek, hogy az ország és polgárai számára ennél jóval nagyobb problémát jelentek a már meglévő gondok, amelyeket közvetlen közelünkben nem érzékelünk, miközben megijedünk egy sokkal távolibb veszély esélyétől.
2021. november 19., 19:402021. november 19., 19:40
2021. november 19., 19:452021. november 19., 19:45
A téma nem új, számos katasztrófafilmben láthattuk már, mit eredményezhet, ha mindenhol lekapcsolják a villanyt: nincs telefon, nincs internet, semmi nem működik, valamennyi elektronikai, kommunikációs és infrastrukturális rendszer összeomlik, elszabadul a pokol, kész, végünk van. A nagyvilágban blackoutként (elsötétítést, de áramszünetet és emlékezetkiesést is jelent) emlegetett veszélyképzet manapság amiatt kapott aktualitást, valóságalapot, hogy a világ közismerten energetikai problémákkal küzd.
Kína energetikai válsága az egész világra, így Romániára is kihat: hónapokat késhet minden olyan termék kiszállítása, amelynek valamely alkotóeleme az ázsiai országban készül. Ez pedig jelentősen befolyásolhatja a karácsonyi ajándékozás folyamatát.
Több ilyen internetes tartalomban Klaudia Tanner osztrák védelmi miniszter nyilatkozataiból indulnak ki. A tárcavezető korábban valóban beszélt egy európai szintű blackout lehetőségéről, reálisnak nevezve egy ilyen forgatókönyvet. Olaj volt a tűzre, hogy az osztrák hadsereg októberben egy kampány keretében tájékoztatót adott ki arról, hogyan készülhetnek fel a lakosok és a hatóságok egy esetleges többnapos áramszünetre.
A hipotetikus vészhelyzetről szóló közléseket „készpénzként” vette a média egy része, és beindult a kattintásvadász riogató kampány, amelyre széles réteg volt vevő Európa-szerte. Így Romániában is, ahol az eszeveszett energiadrágulások miatt fokozottan „megnyerhető” közönséget céloznak a hasonló jellegű témafelvetések.
Ráadásul emlékezetes, hogy január 8-án számottevő áramingadozás történt az ország északnyugati régiójában, erdélyi megyékben. A történtek nyomán háztartási gépek, liftek, jelzőlámpák álltak le, a meghibásodás pedig a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinátot is sújtotta. Mint kiderült, a probléma más országokban is jelentkezett, főként Dél-Kelet-Európában. A nemzetközi vizsgálatok azonban nem derítették ki a probléma pontos okát és forrását.
Számottevő áramingadozás történt pénteken kora délután az ország számos régiójában, mindenekelőtt erdélyi megyékben; a meghibásodás oka egyelőre ismeretlen.
Cosmin Păcuraru energiabiztonsági szakember a Hotnews hírportál csütörtöki cikkében úgy fogalmazott, minden országnak rendelkeznie kell a bécsi védelmi minisztériuméhoz hasonló „blackoutos” katasztrófamegelőző készenléti tervvel, tehát ebben nincs semmi szenzációs, csupán annyi történt, hogy az osztrákok nyilvánosságra hozták.
Fotó: Pinti Attila
Păcuraru szerint mondjuk mínusz 15 Celsius-fokos hidegben, sötétben vagy borús, szélcsendes időben – amikor a zöldenergia-termelés is áll – valóban kiszolgáltatottá válhatna az amúgy is energiaimportra szoruló Románia egy esetleges kontinentális áramszünet esetén. Ugyanakkor úgy véli, mindez teljes mértékben megelőzhető lenne legfőképp egy energiatermeléshez értő miniszternek és az energiaszállításban és -szolgáltatásban jártas államtitkárnak köszönhetően. Jelezte: áramválság esetén a gázellátás lehet a legfőbb mentőöv.
Cristian Presură fizikus szerint egy többnapos romániai blackout „gyakorlatilag nem lehetséges, de elméletben minden lehetséges”. A kutató és feltaláló a Hotnewsnak úgy fogalmazott,
„A felsoroltak sokkal erőteljesebben és gyakrabban érintenek minket, ráadásul mindezek javíthatók egy jó menedzsmenttel. Azt hiszem, Romániában gyakran szem elől tévesztjük a közvetlen közelünkben található dolgokat, miközben megijedünk sokkal távolabbi potenciális veszélyektől” – jelentette ki a fizikus.
Romániában csak nagyon kis valószínűséggel fordulhat elő országos áramszünet (blackout), mert a rendszer automatikusan elhárítja ezt a veszélyt – jelentette ki egy keddi konferencián Laurenţiu Urluescu, az AFEER elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!