Fotó: Pinti Attila
Egyre több olyan, már-már álhír kategóriába sorolható pánikkeltő üzenet, cikk kering a világhálón, amelyek egy európai szintű áramkimaradás közelgő veszélyével riogatnak. Legtöbbjük egy osztrák miniszter nyilatkozataira alapoz. Romániai szakemberek azonban arra figyelmeztetnek, hogy az ország és polgárai számára ennél jóval nagyobb problémát jelentek a már meglévő gondok, amelyeket közvetlen közelünkben nem érzékelünk, miközben megijedünk egy sokkal távolibb veszély esélyétől.
2021. november 19., 19:402021. november 19., 19:40
2021. november 19., 19:452021. november 19., 19:45
A téma nem új, számos katasztrófafilmben láthattuk már, mit eredményezhet, ha mindenhol lekapcsolják a villanyt: nincs telefon, nincs internet, semmi nem működik, valamennyi elektronikai, kommunikációs és infrastrukturális rendszer összeomlik, elszabadul a pokol, kész, végünk van. A nagyvilágban blackoutként (elsötétítést, de áramszünetet és emlékezetkiesést is jelent) emlegetett veszélyképzet manapság amiatt kapott aktualitást, valóságalapot, hogy a világ közismerten energetikai problémákkal küzd.
Kína energetikai válsága az egész világra, így Romániára is kihat: hónapokat késhet minden olyan termék kiszállítása, amelynek valamely alkotóeleme az ázsiai országban készül. Ez pedig jelentősen befolyásolhatja a karácsonyi ajándékozás folyamatát.
Több ilyen internetes tartalomban Klaudia Tanner osztrák védelmi miniszter nyilatkozataiból indulnak ki. A tárcavezető korábban valóban beszélt egy európai szintű blackout lehetőségéről, reálisnak nevezve egy ilyen forgatókönyvet. Olaj volt a tűzre, hogy az osztrák hadsereg októberben egy kampány keretében tájékoztatót adott ki arról, hogyan készülhetnek fel a lakosok és a hatóságok egy esetleges többnapos áramszünetre.
A hipotetikus vészhelyzetről szóló közléseket „készpénzként” vette a média egy része, és beindult a kattintásvadász riogató kampány, amelyre széles réteg volt vevő Európa-szerte. Így Romániában is, ahol az eszeveszett energiadrágulások miatt fokozottan „megnyerhető” közönséget céloznak a hasonló jellegű témafelvetések.
Ráadásul emlékezetes, hogy január 8-án számottevő áramingadozás történt az ország északnyugati régiójában, erdélyi megyékben. A történtek nyomán háztartási gépek, liftek, jelzőlámpák álltak le, a meghibásodás pedig a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinátot is sújtotta. Mint kiderült, a probléma más országokban is jelentkezett, főként Dél-Kelet-Európában. A nemzetközi vizsgálatok azonban nem derítették ki a probléma pontos okát és forrását.
Számottevő áramingadozás történt pénteken kora délután az ország számos régiójában, mindenekelőtt erdélyi megyékben; a meghibásodás oka egyelőre ismeretlen.
Cosmin Păcuraru energiabiztonsági szakember a Hotnews hírportál csütörtöki cikkében úgy fogalmazott, minden országnak rendelkeznie kell a bécsi védelmi minisztériuméhoz hasonló „blackoutos” katasztrófamegelőző készenléti tervvel, tehát ebben nincs semmi szenzációs, csupán annyi történt, hogy az osztrákok nyilvánosságra hozták.
Fotó: Pinti Attila
Păcuraru szerint mondjuk mínusz 15 Celsius-fokos hidegben, sötétben vagy borús, szélcsendes időben – amikor a zöldenergia-termelés is áll – valóban kiszolgáltatottá válhatna az amúgy is energiaimportra szoruló Románia egy esetleges kontinentális áramszünet esetén. Ugyanakkor úgy véli, mindez teljes mértékben megelőzhető lenne legfőképp egy energiatermeléshez értő miniszternek és az energiaszállításban és -szolgáltatásban jártas államtitkárnak köszönhetően. Jelezte: áramválság esetén a gázellátás lehet a legfőbb mentőöv.
Cristian Presură fizikus szerint egy többnapos romániai blackout „gyakorlatilag nem lehetséges, de elméletben minden lehetséges”. A kutató és feltaláló a Hotnewsnak úgy fogalmazott,
„A felsoroltak sokkal erőteljesebben és gyakrabban érintenek minket, ráadásul mindezek javíthatók egy jó menedzsmenttel. Azt hiszem, Romániában gyakran szem elől tévesztjük a közvetlen közelünkben található dolgokat, miközben megijedünk sokkal távolabbi potenciális veszélyektől” – jelentette ki a fizikus.
Romániában csak nagyon kis valószínűséggel fordulhat elő országos áramszünet (blackout), mert a rendszer automatikusan elhárítja ezt a veszélyt – jelentette ki egy keddi konferencián Laurenţiu Urluescu, az AFEER elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!