Fotó: Pinti Attila
Egyre több olyan, már-már álhír kategóriába sorolható pánikkeltő üzenet, cikk kering a világhálón, amelyek egy európai szintű áramkimaradás közelgő veszélyével riogatnak. Legtöbbjük egy osztrák miniszter nyilatkozataira alapoz. Romániai szakemberek azonban arra figyelmeztetnek, hogy az ország és polgárai számára ennél jóval nagyobb problémát jelentek a már meglévő gondok, amelyeket közvetlen közelünkben nem érzékelünk, miközben megijedünk egy sokkal távolibb veszély esélyétől.
2021. november 19., 19:402021. november 19., 19:40
2021. november 19., 19:452021. november 19., 19:45
A téma nem új, számos katasztrófafilmben láthattuk már, mit eredményezhet, ha mindenhol lekapcsolják a villanyt: nincs telefon, nincs internet, semmi nem működik, valamennyi elektronikai, kommunikációs és infrastrukturális rendszer összeomlik, elszabadul a pokol, kész, végünk van. A nagyvilágban blackoutként (elsötétítést, de áramszünetet és emlékezetkiesést is jelent) emlegetett veszélyképzet manapság amiatt kapott aktualitást, valóságalapot, hogy a világ közismerten energetikai problémákkal küzd.
Kína energetikai válsága az egész világra, így Romániára is kihat: hónapokat késhet minden olyan termék kiszállítása, amelynek valamely alkotóeleme az ázsiai országban készül. Ez pedig jelentősen befolyásolhatja a karácsonyi ajándékozás folyamatát.
Több ilyen internetes tartalomban Klaudia Tanner osztrák védelmi miniszter nyilatkozataiból indulnak ki. A tárcavezető korábban valóban beszélt egy európai szintű blackout lehetőségéről, reálisnak nevezve egy ilyen forgatókönyvet. Olaj volt a tűzre, hogy az osztrák hadsereg októberben egy kampány keretében tájékoztatót adott ki arról, hogyan készülhetnek fel a lakosok és a hatóságok egy esetleges többnapos áramszünetre.
A hipotetikus vészhelyzetről szóló közléseket „készpénzként” vette a média egy része, és beindult a kattintásvadász riogató kampány, amelyre széles réteg volt vevő Európa-szerte. Így Romániában is, ahol az eszeveszett energiadrágulások miatt fokozottan „megnyerhető” közönséget céloznak a hasonló jellegű témafelvetések.
Ráadásul emlékezetes, hogy január 8-án számottevő áramingadozás történt az ország északnyugati régiójában, erdélyi megyékben. A történtek nyomán háztartási gépek, liftek, jelzőlámpák álltak le, a meghibásodás pedig a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinátot is sújtotta. Mint kiderült, a probléma más országokban is jelentkezett, főként Dél-Kelet-Európában. A nemzetközi vizsgálatok azonban nem derítették ki a probléma pontos okát és forrását.
Számottevő áramingadozás történt pénteken kora délután az ország számos régiójában, mindenekelőtt erdélyi megyékben; a meghibásodás oka egyelőre ismeretlen.
Cosmin Păcuraru energiabiztonsági szakember a Hotnews hírportál csütörtöki cikkében úgy fogalmazott, minden országnak rendelkeznie kell a bécsi védelmi minisztériuméhoz hasonló „blackoutos” katasztrófamegelőző készenléti tervvel, tehát ebben nincs semmi szenzációs, csupán annyi történt, hogy az osztrákok nyilvánosságra hozták.
Fotó: Pinti Attila
Păcuraru szerint mondjuk mínusz 15 Celsius-fokos hidegben, sötétben vagy borús, szélcsendes időben – amikor a zöldenergia-termelés is áll – valóban kiszolgáltatottá válhatna az amúgy is energiaimportra szoruló Románia egy esetleges kontinentális áramszünet esetén. Ugyanakkor úgy véli, mindez teljes mértékben megelőzhető lenne legfőképp egy energiatermeléshez értő miniszternek és az energiaszállításban és -szolgáltatásban jártas államtitkárnak köszönhetően. Jelezte: áramválság esetén a gázellátás lehet a legfőbb mentőöv.
Cristian Presură fizikus szerint egy többnapos romániai blackout „gyakorlatilag nem lehetséges, de elméletben minden lehetséges”. A kutató és feltaláló a Hotnewsnak úgy fogalmazott,
„A felsoroltak sokkal erőteljesebben és gyakrabban érintenek minket, ráadásul mindezek javíthatók egy jó menedzsmenttel. Azt hiszem, Romániában gyakran szem elől tévesztjük a közvetlen közelünkben található dolgokat, miközben megijedünk sokkal távolabbi potenciális veszélyektől” – jelentette ki a fizikus.
Romániában csak nagyon kis valószínűséggel fordulhat elő országos áramszünet (blackout), mert a rendszer automatikusan elhárítja ezt a veszélyt – jelentette ki egy keddi konferencián Laurenţiu Urluescu, az AFEER elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az idei második negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 0,5 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,918 millióra emelkedett – jelentette be pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A román gazdaság a költségvetési konszolidáció körülményei között várhatóan fokozatosan növekedni fog, az infláció pedig átmenetileg magas marad 2026 végéig, amikor a jegybanki célsávba kerül – állapította meg pénteken az IMF küldöttsége.
Az idei első félévben 24 609 lakást adtak használatba Romániában, 1327-tel kevesebbet, mint 2024 első hat hónapjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Júliusban 22 lejjel, azaz 0,4 százalékkal 5517 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában júniushoz képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Figyelemfelkeltő elemzést tett közzé a román mezőgazdaság súlyos helyzetéről Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A tanulmány rámutat, hogy minimális a mezőgazdasági támogatási rendszer hatékonysága.
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan. Tavaly kis mértékben nőtt a román GDP, és a kilátások sem túl fényesek.
Az év végéig 250 lejes élelmiszer-utalványokban részesülnek az alacsony jövedelmű személyek és 500 lejes szociális utalványokban a hátrányos helyzetű iskolások – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru.
Várhatóan a jövő héten indul az idei roncsautóprogram – jelentette be Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Idén augusztusban 15 043 új személyautót helyeztek forgalomba Romániában, 52,6 százalékkal többet, mint a tavalyi nyolcadik hónapban – közölte a Gépkocsigyártók és -importőrök Egyesülete (APIA).
Az elmúlt egy évben az elektromos energia, a friss gyümölcsök, valamint a higiéniai és kozmetikai szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közölt adatai szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!