2012. október 30., 07:572012. október 30., 07:57
A magyar származású amerikai milliárdos befektetőguru szerint fel kell ismerni, hogy a költségvetési megszorításokra építő válságkezelés kontraproduktív, máskülönben az euróövezeti válság tovább gerjeszti magát, és a bajbajutott államok beragadnak a mostani deflációs negatív spirálba. A befektető a Nemzetközi Valutaalap (IMF) számításait idézte, amelyek szerint az euróövezeti válság által sújtott államokban minden egydollárnyi költségvetési kiadáscsökkentés több mint egy dollárral csökkenti az adott ország bruttó nemzeti termékét.
„A kialakult válság nemcsak az adósok hibája, a tévedésnek mindenki részese volt, különösen Németország és Franciaország, amelyek a rendszert tervezték” – fogalmazott Soros György. Kifejtette: a német jegybank az euró létrehozásakor ragaszkodott bizonyos fékek beiktatásához, ami most korlátozza a válságkezelést. „Így jött létre ez a nagy összetett gond, ami közös és kollektív kudarc, és amiért közösen kell vállalniuk a felelősséget” – tette hozzá.
Soros György szerint egyébként a válságból kivezető egyik utat a közös euróövezeti kötvények jelentik, amelyek csökkentik az adós és hitelező államok közötti egyre nagyobb különbségeket. De ehhez Németországban komoly politikai elhatározás szükséges, ami egyelőre hiányzik – fűzte hozzá. Elismeréssel szólt ugyanakkor az elmúlt hónapok válságkezeléséről. „Németország felismerte a válság kettős természetét, hogy egy banki krízist és egy szuverénadósság-válságot is kezelni kell. Utóbbival még nem sikerült megbirkózniuk az euróövezeti döntéshozóknak, de figyelemre méltó, ahogy Angela Merkel német kancellár – saját alsóháza és a német jegybank ellenében – az Európai Központi Bank kötvényvásárlása mellett állt ki” – vallja Soros, aki szerint a bankunióra vonatkozó tervek, illetve az EKB programja elégséges volt ahhoz, hogy megfékezze az euró szétesése irányában mutató folyamatokat. A szakember ugyanakkor arra is kitért, hogy ha ezeket a lépéseket további, a szorosabb integráció irányába mutató intézkedések követnék, már „lehetne látni a fényt az alagút végén”.
A világgazdasági válság tanulságait véleménye szerint még nem sikerült rendesen levonni, a nemzetközi pénzpiaci reformfolyamat rendre akadályokba ütközik, a pénzpiacok szabályozása még mindig a szuverén államok hatáskörébe tartozik, és rendkívül nehéz nemzetközi szinten összeegyeztetni az érdekeket. „Mintegy 25 év növekedés volt a válság előtt, egy olyan időszak, ahol a hitelállomány nagyobb ütemben bővült, mint a bruttó nemzeti termék” – mondta, elismerve, hogy a hitelezés is hozzájárult a gazdasági növekedéshez. „Most ezt a nagy hitelállományt kell leépíteni, és ennek a folyamatnak hatása kell legyen, és hatása is van a gazdasági kibocsátásra” – összegzett Soros György.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.