
Fotó: Pinti Attila
Nem csökkent a földgáz ára a háztartási fogyasztóknál, viszont az ipari fogyasztók esetében megnövekedett, ezért a Kőolaj- és Földgázkitermelők Munkáltatói Szövetsége (FPPG) a 2018/114-es sürgősségi kormányrendeletben előírt árszabályozás eltörlését követeli. Közben az Európai Bizottság is felszólító levelet küldött Romániának, mivel az ország arra kötelezi a kitermelőket, hogy elsősorban a hazai piacon értékesítsenek. Az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) most egy kompromisszumos megoldáson dolgozik.
2019. szeptember 10., 09:172019. szeptember 10., 09:17
2019. szeptember 10., 12:062019. szeptember 10., 12:06
A Kőolaj- és Gázkitermelők Munkáltatói Szövetsége (FPPG) szerint nem érte el a célját a 2018/114-es sürgősségi kormányrendelet azon előírása, ami a földgáz árának szabályozásával próbálkozott, ezért annak eltörlését követelik. A szakmai szervezet közleményében visszautasítja a „pánikkeltő és megalapozatlan” nyilatkozatokat, és hangsúlyozza:
Mint ismeretes, a tavaly év végén elfogadott 114-es rendeletben megawattóránként 68 lejbe maximalizálta a kormány a belföldön kitermelt földgáz eladási árát, aztán idén márciusban ezt úgy módosította, hogy ez csak a háztartási fogyasztók és a hőközpontok esetében maradt érvényben, az ipari fogyasztóknál május elsejétől már nem alkalmazzák.
Akkor emelkedett meg a vállalatok által a tőzsdén vásárolt gáz ára, mert a kitermelők így próbálták kompenzálni a maximalizált ár miatt veszteségeiket. Az FPPG szerint ha a szabályozást törölnék, 4,3 milliárd köbméter gáz kerülne a szabadpiacra, ami jelenleg a szabályozott piacon kerül értékesítésre.
A szabályozás nélkül a szabadpiacon nem lehetett volna a jelenlegi szinten tartani a lakossági földgáz árát – szögezte le a Krónika megkeresésére Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke. Hozzátette, a végtelenségig lehet vitázni azon, hogy mit ért el a 114-es rendelet, vagy éppen mi lett volna, ha nem lép életbe, az viszont egyértelmű, hogy július 1-jétől átlagosan 3 százalékkal csökkent a háztartási gáz ára.
– részletezte az illetékes. Meglátása szerint amúgy érthető a földgázkitermelők állásfoglalása, hiszen azt a mennyiséget, melyet a leszabályozott áron a háztartási fogyasztóknak kell eladniuk, nem tudják a szabadpiacon értékesíteni. „A nagybani piacon Romániában a legmagasabb a földgáz ára, összehasonlítva például a magyarországi, a cseh vagy az osztrák árakkal, amely a tőzsdén a romániainak szinte a fele. A hosszú távú szerződések esetében is nagy különbségek vannak az árak között” – mutatott rá a szakértő. Elmondása szerint
„Érthető, hogy a földgázkitermelőknek az érdeke, hogy a magas piaci áron adják el azokat a mennyiségeket is, amelyek árát a kormány 68 lejbe szabta meg” – fogalmazta meg Nagy-Bege Zoltán.
Hozzátette, a következő napokban, hetekben dől el a romániai földgázár sorsa, hiszen az Európai Bizottság július 25-én küldött egy indoklással ellátott véleményezést, amelyben felhívja a figyelmet, hogy Románia megszegi a földgázra vonatkozó irányelvet, és az alapszerződés az áru szabad áramlására vonatkozó cikkelyeit is.
– mutatott rá az alelnök.
Az országnak különben 60 nap alatt kell a figyelmeztetésre reagálva megoldást javasolnia, ez a határidő szeptember 26-án jár le. Addig legalább egy ütemtervet kell kidolgozni arra vonatkozóan, miként változik a jogszabály, milyen határidőket vállal az ország, általában legtöbb 90 napos haladékot kaphat a rendezésre. Az ANRE alelnöke kifejtette, a jelenleg érvényben levő szerződések és az abban vállalt árak jövő év április elején járnak le, azt kell tehát kialkudni, hogy addig maradjanak is érvényben, április 1. után pedig olyan kompromisszumos megoldást kell találni, melyet az Európai Bizottság is elfogad, és a lakosságot is megvédi a sokkszerű drágulástól.
„Jelenleg ezen dolgozunk. Nagy kihívás egy olyan vállalás előterjesztése, mely az EB engedélyével átmeneti egy-másfél évre a lakosság védelmét szolgáló óvintézkedéseket tartalmaz, és az irányelvet is nagy mértékben betartja” – szögezte le Nagy-Bege Zoltán.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
3 hozzászólás