
Fotó: Pinti Attila
Nem csökkent a földgáz ára a háztartási fogyasztóknál, viszont az ipari fogyasztók esetében megnövekedett, ezért a Kőolaj- és Földgázkitermelők Munkáltatói Szövetsége (FPPG) a 2018/114-es sürgősségi kormányrendeletben előírt árszabályozás eltörlését követeli. Közben az Európai Bizottság is felszólító levelet küldött Romániának, mivel az ország arra kötelezi a kitermelőket, hogy elsősorban a hazai piacon értékesítsenek. Az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) most egy kompromisszumos megoldáson dolgozik.
2019. szeptember 10., 09:172019. szeptember 10., 09:17
2019. szeptember 10., 12:062019. szeptember 10., 12:06
A Kőolaj- és Gázkitermelők Munkáltatói Szövetsége (FPPG) szerint nem érte el a célját a 2018/114-es sürgősségi kormányrendelet azon előírása, ami a földgáz árának szabályozásával próbálkozott, ezért annak eltörlését követelik. A szakmai szervezet közleményében visszautasítja a „pánikkeltő és megalapozatlan” nyilatkozatokat, és hangsúlyozza:
Mint ismeretes, a tavaly év végén elfogadott 114-es rendeletben megawattóránként 68 lejbe maximalizálta a kormány a belföldön kitermelt földgáz eladási árát, aztán idén márciusban ezt úgy módosította, hogy ez csak a háztartási fogyasztók és a hőközpontok esetében maradt érvényben, az ipari fogyasztóknál május elsejétől már nem alkalmazzák.
Akkor emelkedett meg a vállalatok által a tőzsdén vásárolt gáz ára, mert a kitermelők így próbálták kompenzálni a maximalizált ár miatt veszteségeiket. Az FPPG szerint ha a szabályozást törölnék, 4,3 milliárd köbméter gáz kerülne a szabadpiacra, ami jelenleg a szabályozott piacon kerül értékesítésre.
A szabályozás nélkül a szabadpiacon nem lehetett volna a jelenlegi szinten tartani a lakossági földgáz árát – szögezte le a Krónika megkeresésére Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke. Hozzátette, a végtelenségig lehet vitázni azon, hogy mit ért el a 114-es rendelet, vagy éppen mi lett volna, ha nem lép életbe, az viszont egyértelmű, hogy július 1-jétől átlagosan 3 százalékkal csökkent a háztartási gáz ára.
– részletezte az illetékes. Meglátása szerint amúgy érthető a földgázkitermelők állásfoglalása, hiszen azt a mennyiséget, melyet a leszabályozott áron a háztartási fogyasztóknak kell eladniuk, nem tudják a szabadpiacon értékesíteni. „A nagybani piacon Romániában a legmagasabb a földgáz ára, összehasonlítva például a magyarországi, a cseh vagy az osztrák árakkal, amely a tőzsdén a romániainak szinte a fele. A hosszú távú szerződések esetében is nagy különbségek vannak az árak között” – mutatott rá a szakértő. Elmondása szerint
„Érthető, hogy a földgázkitermelőknek az érdeke, hogy a magas piaci áron adják el azokat a mennyiségeket is, amelyek árát a kormány 68 lejbe szabta meg” – fogalmazta meg Nagy-Bege Zoltán.
Hozzátette, a következő napokban, hetekben dől el a romániai földgázár sorsa, hiszen az Európai Bizottság július 25-én küldött egy indoklással ellátott véleményezést, amelyben felhívja a figyelmet, hogy Románia megszegi a földgázra vonatkozó irányelvet, és az alapszerződés az áru szabad áramlására vonatkozó cikkelyeit is.
– mutatott rá az alelnök.
Az országnak különben 60 nap alatt kell a figyelmeztetésre reagálva megoldást javasolnia, ez a határidő szeptember 26-án jár le. Addig legalább egy ütemtervet kell kidolgozni arra vonatkozóan, miként változik a jogszabály, milyen határidőket vállal az ország, általában legtöbb 90 napos haladékot kaphat a rendezésre. Az ANRE alelnöke kifejtette, a jelenleg érvényben levő szerződések és az abban vállalt árak jövő év április elején járnak le, azt kell tehát kialkudni, hogy addig maradjanak is érvényben, április 1. után pedig olyan kompromisszumos megoldást kell találni, melyet az Európai Bizottság is elfogad, és a lakosságot is megvédi a sokkszerű drágulástól.
„Jelenleg ezen dolgozunk. Nagy kihívás egy olyan vállalás előterjesztése, mely az EB engedélyével átmeneti egy-másfél évre a lakosság védelmét szolgáló óvintézkedéseket tartalmaz, és az irányelvet is nagy mértékben betartja” – szögezte le Nagy-Bege Zoltán.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
3 hozzászólás