
Fotó: Pinti Attila
Nem csökkent a földgáz ára a háztartási fogyasztóknál, viszont az ipari fogyasztók esetében megnövekedett, ezért a Kőolaj- és Földgázkitermelők Munkáltatói Szövetsége (FPPG) a 2018/114-es sürgősségi kormányrendeletben előírt árszabályozás eltörlését követeli. Közben az Európai Bizottság is felszólító levelet küldött Romániának, mivel az ország arra kötelezi a kitermelőket, hogy elsősorban a hazai piacon értékesítsenek. Az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) most egy kompromisszumos megoldáson dolgozik.
2019. szeptember 10., 09:172019. szeptember 10., 09:17
2019. szeptember 10., 12:062019. szeptember 10., 12:06
A Kőolaj- és Gázkitermelők Munkáltatói Szövetsége (FPPG) szerint nem érte el a célját a 2018/114-es sürgősségi kormányrendelet azon előírása, ami a földgáz árának szabályozásával próbálkozott, ezért annak eltörlését követelik. A szakmai szervezet közleményében visszautasítja a „pánikkeltő és megalapozatlan” nyilatkozatokat, és hangsúlyozza:
Mint ismeretes, a tavaly év végén elfogadott 114-es rendeletben megawattóránként 68 lejbe maximalizálta a kormány a belföldön kitermelt földgáz eladási árát, aztán idén márciusban ezt úgy módosította, hogy ez csak a háztartási fogyasztók és a hőközpontok esetében maradt érvényben, az ipari fogyasztóknál május elsejétől már nem alkalmazzák.
Akkor emelkedett meg a vállalatok által a tőzsdén vásárolt gáz ára, mert a kitermelők így próbálták kompenzálni a maximalizált ár miatt veszteségeiket. Az FPPG szerint ha a szabályozást törölnék, 4,3 milliárd köbméter gáz kerülne a szabadpiacra, ami jelenleg a szabályozott piacon kerül értékesítésre.
A szabályozás nélkül a szabadpiacon nem lehetett volna a jelenlegi szinten tartani a lakossági földgáz árát – szögezte le a Krónika megkeresésére Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke. Hozzátette, a végtelenségig lehet vitázni azon, hogy mit ért el a 114-es rendelet, vagy éppen mi lett volna, ha nem lép életbe, az viszont egyértelmű, hogy július 1-jétől átlagosan 3 százalékkal csökkent a háztartási gáz ára.
– részletezte az illetékes. Meglátása szerint amúgy érthető a földgázkitermelők állásfoglalása, hiszen azt a mennyiséget, melyet a leszabályozott áron a háztartási fogyasztóknak kell eladniuk, nem tudják a szabadpiacon értékesíteni. „A nagybani piacon Romániában a legmagasabb a földgáz ára, összehasonlítva például a magyarországi, a cseh vagy az osztrák árakkal, amely a tőzsdén a romániainak szinte a fele. A hosszú távú szerződések esetében is nagy különbségek vannak az árak között” – mutatott rá a szakértő. Elmondása szerint
„Érthető, hogy a földgázkitermelőknek az érdeke, hogy a magas piaci áron adják el azokat a mennyiségeket is, amelyek árát a kormány 68 lejbe szabta meg” – fogalmazta meg Nagy-Bege Zoltán.
Hozzátette, a következő napokban, hetekben dől el a romániai földgázár sorsa, hiszen az Európai Bizottság július 25-én küldött egy indoklással ellátott véleményezést, amelyben felhívja a figyelmet, hogy Románia megszegi a földgázra vonatkozó irányelvet, és az alapszerződés az áru szabad áramlására vonatkozó cikkelyeit is.
– mutatott rá az alelnök.
Az országnak különben 60 nap alatt kell a figyelmeztetésre reagálva megoldást javasolnia, ez a határidő szeptember 26-án jár le. Addig legalább egy ütemtervet kell kidolgozni arra vonatkozóan, miként változik a jogszabály, milyen határidőket vállal az ország, általában legtöbb 90 napos haladékot kaphat a rendezésre. Az ANRE alelnöke kifejtette, a jelenleg érvényben levő szerződések és az abban vállalt árak jövő év április elején járnak le, azt kell tehát kialkudni, hogy addig maradjanak is érvényben, április 1. után pedig olyan kompromisszumos megoldást kell találni, melyet az Európai Bizottság is elfogad, és a lakosságot is megvédi a sokkszerű drágulástól.
„Jelenleg ezen dolgozunk. Nagy kihívás egy olyan vállalás előterjesztése, mely az EB engedélyével átmeneti egy-másfél évre a lakosság védelmét szolgáló óvintézkedéseket tartalmaz, és az irányelvet is nagy mértékben betartja” – szögezte le Nagy-Bege Zoltán.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
3 hozzászólás