2009. november 20., 09:002009. november 20., 09:00
Ha Románia késik egy hiteles költségvetési terv elfogadásával, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által biztosított hitel harmadik részletének megadása valóban átcsúszhat a jövő évre, és elképzelhető, hogy az csak márciusban, a negyedik részlettel egyidejűleg lesz lehívható – jelentette ki csütörtökön Bukarestben Tonny Lybek, a nemzetközi pénzintézet romániai és bulgáriai képviselője.
A tisztségviselő leszögezte: a jövő évi költségvetés elfogadásának időpontjától függ, hogy lesz-e halasztás ebben az ügyben. Jelezte: az IMF helyzetértékelő küldöttsége legközelebb januárban vagy február elején érkezik Romániába, hogy megvizsgálja a negyedik részlet megadásának feltételeit.
Mint arról beszámoltunk, a kormány két évre szóló megállapodást kötött az IMF-fel egy 12,95 milliárd eurós készenléti hitelről, amely kiegészül az Európai Unió, a Világbank és az EBRD által biztosított további öszszegekkel, így összesen 19,95 milliárd euró áll az ország rendelkezésére. Május elején meg is érkezett az első részlet, amely teljes egészében a román jegybank (BNR) valutatartalékait gyarapította. A szeptemberben befolyt második részletnek már csak a felét irányították a BNR tartalékaihoz, a többi része az államkincstár – ugyancsak a jegybanknál lévő – folyószámlájára került.
Az IMF már korábban is jelezte: a harmadik részlet idei lehívásának az a feltétele, hogy a parlament december 10-éig fogadja el a jövő évre szóló költségvetést. Csakhogy most a kormányválság és az elnökválasztási kampány kellős közepén az új kormány megalakulására nincs kilátás a vasárnap kezdődő, kétfordulós államfőválasztás december 6-éra várható eredménye előtt. Miután korábban a szociáldemokraták kiléptek Emil Boc kormányából, magukra hagyva a kabinetben a demokrata-liberálisokat, bizalmatlansági szavazat révén meg is buktatták a kabinetet.
Mivel azonban eddig még nem sikerült új kormányt alakítani, Boc kisebbségben lévő végrehajtó testülete a helyén maradt, de csak ügyvezetőként, azaz korlátozott hatáskörrel viszi az ország napi ügyeit. Az alkotmány értelmében nincs joga költségvetési tervet előterjeszteni. A parlament ezért a múlt héten módosította a kormány működését szabályozó jogszabályt, lehetővé téve, hogy ez az ügyvezető kormány is előállhasson a büdzsé tervezetével. Kérdés, hogy az elnökválasztások lázában jut-e idő és figyelem a nemzetközi pénzintézet által szabott határidő betartásához.
Az országnak mindenesetre rendkívül nagy szüksége van nemcsak az IMF-től lehívandó 1,5 milliárd euróra, hanem az Európai Bizottság által rendelkezésére bocsátott alapokból felhasználandó további 1 milliárd euróra is. Ha az év végéig nem folyik be ez a 2,5 milliárd eurós összeg, az ország nem lesz képes finanszírozni a költségvetési deficitet, a bérek és nyugdíjak egy részének a kifizetése is veszélybe kerülhet. Ez utóbbi elkerülésére belföldi, sokkal drágább hitelekhez kellene folyamodnia.
A Business Standard gazdasági lap információi szerint pedig ennek egyre nagyobb a lehetősége, mint nevük elhallgatását kérő bankpiaci szakemberek a lap újságírójának elmondták, Romániában működő kereskedelmi bankoktól több mint 500 millió euró értékű hitelt készül felvenni a kormány december első hetében. Minderre még a december 6-ára tervezett második államelnök-választási fordulót megelőzően sor kerül, hiszen egyre kisebb a valószínűsége annak, hogy addig az időpontig új kormány alakulhasson.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok