2009. november 20., 09:002009. november 20., 09:00
Ha Románia késik egy hiteles költségvetési terv elfogadásával, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által biztosított hitel harmadik részletének megadása valóban átcsúszhat a jövő évre, és elképzelhető, hogy az csak márciusban, a negyedik részlettel egyidejűleg lesz lehívható – jelentette ki csütörtökön Bukarestben Tonny Lybek, a nemzetközi pénzintézet romániai és bulgáriai képviselője.
A tisztségviselő leszögezte: a jövő évi költségvetés elfogadásának időpontjától függ, hogy lesz-e halasztás ebben az ügyben. Jelezte: az IMF helyzetértékelő küldöttsége legközelebb januárban vagy február elején érkezik Romániába, hogy megvizsgálja a negyedik részlet megadásának feltételeit.
Mint arról beszámoltunk, a kormány két évre szóló megállapodást kötött az IMF-fel egy 12,95 milliárd eurós készenléti hitelről, amely kiegészül az Európai Unió, a Világbank és az EBRD által biztosított további öszszegekkel, így összesen 19,95 milliárd euró áll az ország rendelkezésére. Május elején meg is érkezett az első részlet, amely teljes egészében a román jegybank (BNR) valutatartalékait gyarapította. A szeptemberben befolyt második részletnek már csak a felét irányították a BNR tartalékaihoz, a többi része az államkincstár – ugyancsak a jegybanknál lévő – folyószámlájára került.
Az IMF már korábban is jelezte: a harmadik részlet idei lehívásának az a feltétele, hogy a parlament december 10-éig fogadja el a jövő évre szóló költségvetést. Csakhogy most a kormányválság és az elnökválasztási kampány kellős közepén az új kormány megalakulására nincs kilátás a vasárnap kezdődő, kétfordulós államfőválasztás december 6-éra várható eredménye előtt. Miután korábban a szociáldemokraták kiléptek Emil Boc kormányából, magukra hagyva a kabinetben a demokrata-liberálisokat, bizalmatlansági szavazat révén meg is buktatták a kabinetet.
Mivel azonban eddig még nem sikerült új kormányt alakítani, Boc kisebbségben lévő végrehajtó testülete a helyén maradt, de csak ügyvezetőként, azaz korlátozott hatáskörrel viszi az ország napi ügyeit. Az alkotmány értelmében nincs joga költségvetési tervet előterjeszteni. A parlament ezért a múlt héten módosította a kormány működését szabályozó jogszabályt, lehetővé téve, hogy ez az ügyvezető kormány is előállhasson a büdzsé tervezetével. Kérdés, hogy az elnökválasztások lázában jut-e idő és figyelem a nemzetközi pénzintézet által szabott határidő betartásához.
Az országnak mindenesetre rendkívül nagy szüksége van nemcsak az IMF-től lehívandó 1,5 milliárd euróra, hanem az Európai Bizottság által rendelkezésére bocsátott alapokból felhasználandó további 1 milliárd euróra is. Ha az év végéig nem folyik be ez a 2,5 milliárd eurós összeg, az ország nem lesz képes finanszírozni a költségvetési deficitet, a bérek és nyugdíjak egy részének a kifizetése is veszélybe kerülhet. Ez utóbbi elkerülésére belföldi, sokkal drágább hitelekhez kellene folyamodnia.
A Business Standard gazdasági lap információi szerint pedig ennek egyre nagyobb a lehetősége, mint nevük elhallgatását kérő bankpiaci szakemberek a lap újságírójának elmondták, Romániában működő kereskedelmi bankoktól több mint 500 millió euró értékű hitelt készül felvenni a kormány december első hetében. Minderre még a december 6-ára tervezett második államelnök-választási fordulót megelőzően sor kerül, hiszen egyre kisebb a valószínűsége annak, hogy addig az időpontig új kormány alakulhasson.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok