Jelentős összegbe kerül a téli hónapokban a fűtés azoknak a háztartásoknak, amelyek nem rendelkeznek saját hőközponttal, így a városi távhőszolgáltatótól függnek –emelte ki csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentésében a Versenytanács.
2014. november 27., 15:032014. november 27., 15:03
A bukaresti hivatal arra is rámutatott, hogy hatalmas a különbség az egyes régiókban felszámolt gigakalóriánkénti ár között, az érték pedig éppen azokban a térségekben magasabb, ahol hidegebb van, illetve hosszabb ideig tart a hideg idény.
A Versenytanács beszámolója szerint a háztartások – átlépve a 10 százalékos pszichológiai határt – jövedelmüknek átlagosan 12 százalékát fogják ebben a téli idényben távhőre költeni, egyes városokban pedig ez az érték a 14–15 százalékot is elérheti.
A bukaresti intézmény illetékesei szerint annak érdekében, hogy a lakosság fizetni tudja a távhő értékét, a helyi önkormányzatoknak biztosítaniuk kellene, hogy a gigakalóriánkénti ár a lehetőleg ne haladja meg az országos átlagot, ellenkező esetében ugyanis a fogyasztók kénytelenek lesznek állami fűtéspótlékot igényelni.
„A támogatás rendkívüli mértékben terheli az államkasszát, amelyből évente mintegy félmilliárd eurót költenek szubvencióra. Ez az összeg tulajdonképpen a távhőszolgáltatók távolról sem hatékony tevékenységének az eredménye” – olvasható a Versenytanács jelentésében.
A távhő árát minden településen a helyi önkormányzat határozza meg. A fűtésért a legkevesebbet – gigakalóriánként 86–154 lejt – Aradon, Cernavodában, Vasluiban, Tulceán és Bákóban kell fizetniük a lakosoknak, míg a távhő Csíkszeredában, Marosvásárhelyen, Resicabányán, Konstancán és Brăilán kerül a legtöbbe – gigakalóriánként 311–387 lejbe.
A Versenytanács szerint a „rosszul működő, környezetszennyező, alulfinanszírozott és jelentős veszteséget termelő” romániai fűtésrendszert első lépésben úgy lehetne jobbá tenni, ha megszüntetnék „a monopolhelyzetben lévő helyi cégeket”, a távhőszolgáltatást pedig magáncégekre vagy az állami és magánszféra együttműködéséből létrejövő társaságokra kellene bízni, illetve tisztességes versenyhelyzetet kellene biztosítani.
Amint arról beszámoltunk, nemrég az is felmerült, hogy január elsejétől közel 40 százalékkal drágul a távhő. A hét elején az Országos Energiaügyi Hatóság (ANRE) hívta fel a figyelmet arra, hogy mivel jövő évtől liberalizálják az ipari fogyasztók számára a földgáz árát, a hőerőműveknek és a városi szolgáltatóknak is többet kell majd fizetniük a gázért, a pluszösszeggel pedig vélhetően ügyfeleiket terhelik.
A kormány az Európai Bizottság segítségét kérte, amely írásos beleegyezését adta, hogy a távhőszolgáltatók számára ne emelkedjen januártól a földgáz ára. A továbbiakban a kabinetnek kell ezzel kapcsolatban sürgősségi rendeletet elfogadnia, amelyre az ígéretek szerint jövő héten sort kerítenek, így a városi rendszertől függő lakosoknak nem kell a fűtés drasztikus drágulásától tartaniuk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!