Románia fizeti a legmagasabb kamatot. Theodor Stolojan szerint nem mehet ez így tovább
Fotó: Facebook/Theodor Stolojan
A nagyon magas költségvetési hiány miatt Románia európai uniós összevetésben a legmagasabb kamatlábak mellett vesz fel hitelt, tavaly csak az államadósságra 7 milliárd euró kamatot fizetett, idén pedig ez az összeg eléri a 8 milliárd eurót – jelentette ki Theodor Stolojan exkormányfő, a Világbank közgazdásza, aki szerint a kormánynak kötelessége csökkenteni a deficitet, hogy ne fordulhasson elő, hogy az államadósság többe kerül, mint az egészségügy vagy az oktatás.
2025. február 09., 16:592025. február 09., 16:59
Theodor Stolojan a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva arról beszélt, hogy a kormánynak nincs hitelessége a vállalkozások és az emberek szemében a nagyon magas költségvetési hiány miatt, és ezért szálltak el a kamatok.
„A kormány egyik napról a másikra kénytelen volt intézkedéseket hozni. Olyan helyzetbe kerültünk 2024-ben, hogy rekord (költségvetési) hiányt regisztráltunk – 152 milliárd (lej), a GDP 8,65 százaléka. Ilyen hiányunk mindössze 2020-ban volt, akkor a pandémia miatt. A kormány tulajdonképpen olyan helyzetbe került, hogy nem tudta tovább folytatni a megkezdett utat. Már kaptunk figyelmeztetéseket a pénzpiacoktól (…)
– idézte Stolojan televíziós nyilatkozatát a hírcsatorna portálja.
„Gondoljunk csak arra, hogy tavaly az államadósságra több mint 7 milliárd euró kamatot fizettünk. Vagyis 36 milliárd lejt. Idén, 2025-ben pedig több mint 8 milliárd eurót fogunk fizetni. Nem mehet ez így tovább. Ha megnézzük 2019-hez képest 2024-re a GDP 1,7-szeresére nőtt, tehát az ország gazdasági ereje 1,7-szeresére nőtt, a költségvetési hiány viszont 3,1-szeresére” – ecsetelte Stolojan.
Véleménye szerint Románia esélye az EU-hoz kötődik, amely megváltoztatta álláspontját, és már nem egyik évről a másikra, hanem fokozatosan, 4–7 év alatt követeli meg a hiány csökkentését. Így Románia, amely úgy döntött, hogy hét év alatt csökkenti a deficitet, továbbra is részesülhet az uniós forrásokból, és fenntarthatja az autópályákba, víz- és csatornahálózatokba történő állami beruházásokat.
– szögezte le Theodor Stolojan.
Amint arról korábban beszámoltunk, a pénzügyminisztérium január végi bejelentése szerint a bruttó hazai termék (GDP) 8,65 százalékára nőtt 2024 végére a román költségvetési hiány a 2023-as 5,61 százalékról. Abszolút számokban kifejezve 152,72 milliárd lejt tett ki a hiány 2024 végén, míg egy évvel korábban 90,06 milliárd lej volt. Ennél magasabb költségvetési hiányt csak 2009-ben, illetve a világjárvány évében, 2020-ban jegyeztek, akkor GDP-arányosan 9,5, illetve 9,2 százalék volt az államháztartás deficitje.
A bruttó hazai termék (GDP) 8,65 százalékára nőtt 2024 végére a román költségvetési hiány a 2023-as 5,61 százalékról – közölte a pénzügyminisztérium.
Eközben a legfrissebb, szintén január végi tájékoztatás szerint tavaly novemberben 936,995 milliárd lejre nőtt az államadósság az előző havi 931,186 milliárd lejről. GDP-arányosan az október végi 54 százalékról november végére 54,3 százalékra nőtt a román államadósság.
Tavaly novemberben 936,995 milliárd lejre nőtt az államadósság az előző havi 931,186 milliárd lejről – közölte a pénzügyminisztérium.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás