2012. január 06., 11:092012. január 06., 11:09
Valamivel több mint 2400 lej volt az egy háztartásra jutó havi átlagjövedelem 2011 harmadik negyedévében – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön nyilvánosságra hozott adataiból. A kimutatás szerint egy háztartásra átlagosan 2402 lej jutott, egy főre pedig 835 lej. Ebből a készpénzben jegyzett havi jövedelem átlagosan 2012 lej volt háztartásonként (700 lej személyenként), a természetbeni jövedelem pedig 390 lejnyi értékű volt (személyenként 135 lej).
A jövedelmek legnagyobb hányadát – a háztartások bevételének 50 százalékát, ami 2,4 százalékos növekedés az első és 1,4 százalékos a második negyedévhez képest – a bérek tették ki. A bevétel további részét a szociális juttatások (24 százalék), a mezőgazdasági jövedelmek (3,6 százalék), a független, nem mezőgazdasági jellegű tevékenységekből származó jövedelmek (2,8 százalék) és a bérbeadások, illetve bizonyos háztartási javak értékesítése (1,7 százalék) tette ki. A természetbeni bevételekhez zömmel a saját termelésű élelmiszer ellenértéke járult hozzá.
A háztartások bevételei közötti szint- és szerkezeti különbségek annak függvényében alakultak, hogy városi vagy vidéki háztartásokról van szó.
A vizsgált időszakban egy városi háztartás átlagos bevétele 24,7 százalékkal volt nagyobb egy vidéki háztartásénál és 9,4 százalékkal az összes háztartás átlagánál.
A városi háztartások bevételeinek 63,4 százalékát tették ki a fizetések, ami 1,1 százalékos növekedés a második és 2,8 százalékos az első negyedévi adatokhoz képest. A szociális juttatások a városi bevételek 23,4 százalékát teszik ki (ez 0,1 százalékos csökkenés a második és 0,6 százalékosat az első negyedhez képest), a természetbeni jövedelmek 7,1 százalékot jelentenek. Ez egy százalékos csökkenés a második és 2,1 százalékos az első negyedévben mérthez képest.
Vidéken ugyanakkor a háztartások legfőbb bevételi forrását a mezőgazdasági tevékenység biztosította, ez az összbevétel 38,3 százalékát tette ki. A bérekből származó bevétel az összjövedelem 28 százalékát tette ki, a szociális juttatásokból származó pénz pedig a 25 százalékát.
A lakossági kiadások a tavalyi harmadik negyedévben háztartásonként átlagosan havi 2167 lejt tettek ki, ami egy főre vetítve 754 lej, és az összjövedelem 90,2 százalékát jelentik. A legtöbbet élelmiszerre, nem élelmiszer jellegű javakra, szolgáltatásokra és adókra költötték. A befektetésekre, lakásvásárlásra vagy -építésre, termőföldre vagy a föld megművelésére alkalmas eszközökre, részvényekre csupán keveset költöttek: ez az összesen elköltött pénz csupán 1,7 százaléka.
Élelmiszerre és nem szeszes italokra átlagosan az elköltött pénz 40,8 százalékát költötte egy háztartás, ami 1,2 százalékos csökkenés az első és 2,5 százalékos a második negyedévhez képest. A lakhatási költségek (víz, elektromos áram, fűtés, földgáz, egyéb energiahordozók, bútor, lakásfenntartás) az elköltött összeg 19,3 százalékát tették ki.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.