Számlamatematika. Áprilistól az elfogyasztott villanyáram-mennyiség is meghatározza az árszintet
Fotó: Jakab Mónika
Nem minden lakossági fogyasztó lesz április elseje után az energiaár-plafon haszonélvezője, de azok is jobban odafigyelnek majd a fogyasztásukra, akik szeretnék minimálisra szorítani villanyszámlájuk értékét. A Krónika által megkérdezett szakemberek ugyanakkor a polgároknak és a cégeknek is azt tanácsolják, hogy használják ki a különböző programokat, és vásároljanak maguknak például napelemet vagy új, a jelenleginél nagyobb energiahatékonyságú háztartási gépeket.
2022. március 28., 08:582022. március 28., 08:58
Független szakértők szerint a háztartási fogyasztók egynegyedére, a hatóságok szerint nagyjából tíz százalékára nem érvényes az április 1-jétől érkező energiaár-plafon, mert fogyasztásuk meghaladja a havi átlag 300 kilowattórát. A Digi24 hírtelevízió ijesztő árakat közöl, az általuk megszólaltatott energiapici szakértő szerint
Dumitru Chisăliță a legsötétebb képet azok számára festi, akiknek az elektromosenergia-fogyasztása meghaladja átlagosan a havi 300 kilowattórát, szerinte a havi számlájuk 420 és 1200 lej között lesz.
Mint ismeretes, a kormány április 1-jétől további egy évig korlátozza az energiaárakat a lakossági fogyasztók és a kisvállalkozók számára. A kis- és közepes vállalkozásoknak, közintézményeknek, egyházi létesítményeknek és civil szervezeteknek kilowattóránként 1 lejt kell majd fizetniük a villanyáramért. A havonta 100 kilowattóránál kevesebb villamos energiát használó háztartásoknak kilowattóránként 68 banit kell majd fizetniük az áramért.
A földgáz esetében azoknak a háztartásoknak, amelyek évi 1200 köbméternél kevesebbet fogyasztanak, kilowattóránként 31 banit kell majd fizetniük az elfogyasztott energiáért.
„A vonatkozó sürgősségi kormányrendeletben valószínűleg az állami költségvetés korlátai miatt szabtak meg határt a támogatás értékében, ezért maradtak ki a 300 kilowattóránál többet fogyasztóknak” – jelentette ki a Krónika megkeresésére Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke. Az ANRE számításai szerint a 9 millió háztartási fogyasztó közül 8 millió havi fogyasztása nem éri el a 300 kilowattórát, tehát rájuk érvényes lesz az árplafon.
mutatott rá Nagy-Bege Zoltán.
Aláhúzta ugyanakkor, hogy ezek a fogyasztók sem maradnak teljesen védelem nélkül, hiszen a kormány gyakorlatilag visszavezette a szabályozott árakat, korlátozza a szolgáltatói költségeket, egy megawattóra villamos energia esetében 73 lejre, a földgáz esetében 12 lejre, ezen felül a szolgáltató semmilyen más díjat nem tehet rá a beszerzési árra.
„Az átlag súlyozott beszerzési árat kell kiszámláznia a fogyasztónak, és a szabályozott szolgáltatói költséget. Tehát ha 500 lejért veszi a villamos energiát a piacról annyit, ha ezer lejért, akkor azt” – részletezte a hatóság alelnöke. Hozzátette, ez jelent valamelyest védelmet azoknak, akik 300 kilowattóra felett fogyasztanak, vagyis a szolgáltatók nem emelhetik kényük-kedvük szerint az árat azoknak sem, akik nem az állami támogatott áron kapják a villamos energiát.
Jóváhagyta a bukaresti kormány pénteki ülésén a villamos energia és a földgáz árának a következő egy évben érvényes korlátozásáról szóló sürgősségi rendeletet – jelentette be Facebook-bejegyzésében Virgil Popescu energiaügyi miniszter.
– hívta fel a figyelmet Nagy-Bege Zoltán. Hozzáfűzte: minden szolgáltatónak a rendelet hatályba lépése utáni első számlával ki kell küldenie minden fogyasztónak egy értesítőt, amelyben tájékoztatja, hogy részesül vagy sem támogatásban, és ha igen, akkor melyik kategóriába esik: a 68 banisba vagy a 80 banisba. Mivel a 2021-es fogyasztást veszik figyelembe, aki tavaly 100 kilowattóra alatt fogyasztott, 68 banis áramra jogosult, függetlenül attól, hogy 2022-ben többet fogyaszt, és meghaladja a plafont.
Ez visszafele nem érvényes, tehát ha valaki az idén kevesebbet fogyaszt, mint tavaly, és belekerül valamelyik kedvezményezett kategóriába, miután az évet lezárták, 2023 februárjában a különbségeket visszakapja, magyarázta a hatóság alelnöke. Akik 2021-es fogyasztásuk alapján 300 kilowattóra alatt vannak és 100 felett, vagyis a 80 banis plafonálásra jogosultak, de idén 100 kilowattnál kevesebb lesz a havi átlagfogyasztásuk, a különbözetet jövő év februárjában kapják vissza a szolgáltatótól. Aki egyáltalán nem esik bele most a támogatási kategóriába, mert 2021-ben 300 kilowattóránál többet fogyasztott, de 2022-ben bemegy 300 kilowattórás szint alá, szintén visszakapja a különbözetet a szolgáltatójától. Vagyis
„A lényeg az, hogy ha valaki számára kedvezőbb besorolásba kerül, visszakapja a különbözetet, ha kedvezőtlenebbe kerül, nem kell fizetnie semmit pluszban, marad az eredeti besorolása” – foglalta össze az ANRE alelnöke.
Érdemes kihasználni a roncsprogramot. A szakemberek szerint energiahatékonyabb gépek beszerzésével is csökkenthetjük a villanyszámlánk értékét
Fotó: Jakab Mónika
A szakember ugyanakkor kérdésünkre leszögezte: érdemes kihasználni minden pályázati lehetőséget, minden támogatást, például napelem-programot, a háztartási gépek roncsprogramját, amivel az energiafogyasztás csökkenését lehet elérni.
A vállalkozásokat is nagyon fájdalmasan érinti az energiadrágulás, számukra is vannak pályázati lehetőségek, már a héten indul a helyreállítási tervben a megújuló egységek telepítésére a kiírás, majd a modernizációs alapból is hívható le támogatás, az energetikai minisztérium meghirdeti az Electric up csomagot, a vállalkozások napelemek és töltőállomások létesítésére kapnak pénzt.
„Ezeket figyelni kell, és ki kell használni, az államnak vannak forrásai, hogy segítse a felhasználói oldalt, hogy csökkentse a fogyasztást” – mondta Nagy-Bege Zoltán. Hangsúlyozta, ez a fogyasztóknak is pozitívum, hiszen kevesebbet fogyasztanak, kevesebbet fizetnek, de ezzel az egész energetikai rendszert segítik.
így minden piaci szereplő számára az a legnagyobb kihívás, hogy tudjuk biztosítani a energia- és földgázszükségletet, hogy ne legyenek fennakadások. Minden kis segítség fontos a felhasználói oldalról, ami csökkenti a fogyasztást, amellett, hogy tükröződni fog a számlákon is” – összegezte Nagy-Bege Zoltán.
Határozatot készül elfogadni pénteken a kormány arról, hogy Nuclearelectrica és a Romgaz osztalékainak az 50 százaléka az állami költségvetésbe kerüljön, a másik felét pedig a két energiavállalat fejlesztésére fordítsák.
A tervek szerint az év végéig a lakosság és a kisvállalkozók energiaszámláinak féken tartására 14,5 milliárd lejt fordítanak a költségvetésből, de egyes elemzők szerint ez az összeg elérheti a 30 milliárd lejt is – mutatott rá eközben a Krónika kérdésére Bende Sándor, a román képviselőház ipari szakbizottságának RMDSZ-es elnöke. Hozzátette: ezt az összeget valamilyen formában mindannyian törleszteni fogjuk.
„Az energiaválság olyan mértékű, hogy az állam most egy évig segít ugyan a lakosság egy részének és a vállalkozásoknak, de eljön az idő, amikor a teljes árat ki kell fizetnünk” – húzta alá ugyanakkor a politikus. Kifejtette,
„Rákényszerülünk a mentalitásváltásra. Az energiaválság kirobbanása előtt az átlagfogyasztónak eszébe sem jutott takarékoskodni, ám ezentúl mindenki kénytelen lesz jobban figyelni” – fogalmazta meg Bende Sándor, aki saját esetét hozta fel példának. Mint mondta, korábban, ha este elmentek otthonról, égve hagyták az udvaron a villanyt, most már nem teszik, figyelnek, hogy lekapcsolják a lámpát, ha kimennek a konyhából, a televíziót sem működtetik, ha éppen nem nézi senki.
„A szükség rávisz a racionálisabb fogyasztásra” – hangsúlyozta Bende Sándor, aki szerint átértékelődik az alternatív energia is, saját magunknak a lehető legtöbb energiát kell előállítanunk, mert azt nem kell megvásárolni. „Lehet, hogy eddig nem foglalkoztunk napelem beszerzésével, ám megéri felszerelni, hiszen egy magánházban nyáron biztosítani tudja például a meleg vizet” – mutatott rá Bende Sándor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás