Számlamatematika. Áprilistól az elfogyasztott villanyáram-mennyiség is meghatározza az árszintet
Fotó: Jakab Mónika
Nem minden lakossági fogyasztó lesz április elseje után az energiaár-plafon haszonélvezője, de azok is jobban odafigyelnek majd a fogyasztásukra, akik szeretnék minimálisra szorítani villanyszámlájuk értékét. A Krónika által megkérdezett szakemberek ugyanakkor a polgároknak és a cégeknek is azt tanácsolják, hogy használják ki a különböző programokat, és vásároljanak maguknak például napelemet vagy új, a jelenleginél nagyobb energiahatékonyságú háztartási gépeket.
2022. március 28., 08:582022. március 28., 08:58
Független szakértők szerint a háztartási fogyasztók egynegyedére, a hatóságok szerint nagyjából tíz százalékára nem érvényes az április 1-jétől érkező energiaár-plafon, mert fogyasztásuk meghaladja a havi átlag 300 kilowattórát. A Digi24 hírtelevízió ijesztő árakat közöl, az általuk megszólaltatott energiapici szakértő szerint
Dumitru Chisăliță a legsötétebb képet azok számára festi, akiknek az elektromosenergia-fogyasztása meghaladja átlagosan a havi 300 kilowattórát, szerinte a havi számlájuk 420 és 1200 lej között lesz.
Mint ismeretes, a kormány április 1-jétől további egy évig korlátozza az energiaárakat a lakossági fogyasztók és a kisvállalkozók számára. A kis- és közepes vállalkozásoknak, közintézményeknek, egyházi létesítményeknek és civil szervezeteknek kilowattóránként 1 lejt kell majd fizetniük a villanyáramért. A havonta 100 kilowattóránál kevesebb villamos energiát használó háztartásoknak kilowattóránként 68 banit kell majd fizetniük az áramért.
A földgáz esetében azoknak a háztartásoknak, amelyek évi 1200 köbméternél kevesebbet fogyasztanak, kilowattóránként 31 banit kell majd fizetniük az elfogyasztott energiáért.
„A vonatkozó sürgősségi kormányrendeletben valószínűleg az állami költségvetés korlátai miatt szabtak meg határt a támogatás értékében, ezért maradtak ki a 300 kilowattóránál többet fogyasztóknak” – jelentette ki a Krónika megkeresésére Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke. Az ANRE számításai szerint a 9 millió háztartási fogyasztó közül 8 millió havi fogyasztása nem éri el a 300 kilowattórát, tehát rájuk érvényes lesz az árplafon.
mutatott rá Nagy-Bege Zoltán.
Aláhúzta ugyanakkor, hogy ezek a fogyasztók sem maradnak teljesen védelem nélkül, hiszen a kormány gyakorlatilag visszavezette a szabályozott árakat, korlátozza a szolgáltatói költségeket, egy megawattóra villamos energia esetében 73 lejre, a földgáz esetében 12 lejre, ezen felül a szolgáltató semmilyen más díjat nem tehet rá a beszerzési árra.
„Az átlag súlyozott beszerzési árat kell kiszámláznia a fogyasztónak, és a szabályozott szolgáltatói költséget. Tehát ha 500 lejért veszi a villamos energiát a piacról annyit, ha ezer lejért, akkor azt” – részletezte a hatóság alelnöke. Hozzátette, ez jelent valamelyest védelmet azoknak, akik 300 kilowattóra felett fogyasztanak, vagyis a szolgáltatók nem emelhetik kényük-kedvük szerint az árat azoknak sem, akik nem az állami támogatott áron kapják a villamos energiát.
Jóváhagyta a bukaresti kormány pénteki ülésén a villamos energia és a földgáz árának a következő egy évben érvényes korlátozásáról szóló sürgősségi rendeletet – jelentette be Facebook-bejegyzésében Virgil Popescu energiaügyi miniszter.
– hívta fel a figyelmet Nagy-Bege Zoltán. Hozzáfűzte: minden szolgáltatónak a rendelet hatályba lépése utáni első számlával ki kell küldenie minden fogyasztónak egy értesítőt, amelyben tájékoztatja, hogy részesül vagy sem támogatásban, és ha igen, akkor melyik kategóriába esik: a 68 banisba vagy a 80 banisba. Mivel a 2021-es fogyasztást veszik figyelembe, aki tavaly 100 kilowattóra alatt fogyasztott, 68 banis áramra jogosult, függetlenül attól, hogy 2022-ben többet fogyaszt, és meghaladja a plafont.
Ez visszafele nem érvényes, tehát ha valaki az idén kevesebbet fogyaszt, mint tavaly, és belekerül valamelyik kedvezményezett kategóriába, miután az évet lezárták, 2023 februárjában a különbségeket visszakapja, magyarázta a hatóság alelnöke. Akik 2021-es fogyasztásuk alapján 300 kilowattóra alatt vannak és 100 felett, vagyis a 80 banis plafonálásra jogosultak, de idén 100 kilowattnál kevesebb lesz a havi átlagfogyasztásuk, a különbözetet jövő év februárjában kapják vissza a szolgáltatótól. Aki egyáltalán nem esik bele most a támogatási kategóriába, mert 2021-ben 300 kilowattóránál többet fogyasztott, de 2022-ben bemegy 300 kilowattórás szint alá, szintén visszakapja a különbözetet a szolgáltatójától. Vagyis
„A lényeg az, hogy ha valaki számára kedvezőbb besorolásba kerül, visszakapja a különbözetet, ha kedvezőtlenebbe kerül, nem kell fizetnie semmit pluszban, marad az eredeti besorolása” – foglalta össze az ANRE alelnöke.
Érdemes kihasználni a roncsprogramot. A szakemberek szerint energiahatékonyabb gépek beszerzésével is csökkenthetjük a villanyszámlánk értékét
Fotó: Jakab Mónika
A szakember ugyanakkor kérdésünkre leszögezte: érdemes kihasználni minden pályázati lehetőséget, minden támogatást, például napelem-programot, a háztartási gépek roncsprogramját, amivel az energiafogyasztás csökkenését lehet elérni.
A vállalkozásokat is nagyon fájdalmasan érinti az energiadrágulás, számukra is vannak pályázati lehetőségek, már a héten indul a helyreállítási tervben a megújuló egységek telepítésére a kiírás, majd a modernizációs alapból is hívható le támogatás, az energetikai minisztérium meghirdeti az Electric up csomagot, a vállalkozások napelemek és töltőállomások létesítésére kapnak pénzt.
„Ezeket figyelni kell, és ki kell használni, az államnak vannak forrásai, hogy segítse a felhasználói oldalt, hogy csökkentse a fogyasztást” – mondta Nagy-Bege Zoltán. Hangsúlyozta, ez a fogyasztóknak is pozitívum, hiszen kevesebbet fogyasztanak, kevesebbet fizetnek, de ezzel az egész energetikai rendszert segítik.
így minden piaci szereplő számára az a legnagyobb kihívás, hogy tudjuk biztosítani a energia- és földgázszükségletet, hogy ne legyenek fennakadások. Minden kis segítség fontos a felhasználói oldalról, ami csökkenti a fogyasztást, amellett, hogy tükröződni fog a számlákon is” – összegezte Nagy-Bege Zoltán.
Határozatot készül elfogadni pénteken a kormány arról, hogy Nuclearelectrica és a Romgaz osztalékainak az 50 százaléka az állami költségvetésbe kerüljön, a másik felét pedig a két energiavállalat fejlesztésére fordítsák.
A tervek szerint az év végéig a lakosság és a kisvállalkozók energiaszámláinak féken tartására 14,5 milliárd lejt fordítanak a költségvetésből, de egyes elemzők szerint ez az összeg elérheti a 30 milliárd lejt is – mutatott rá eközben a Krónika kérdésére Bende Sándor, a román képviselőház ipari szakbizottságának RMDSZ-es elnöke. Hozzátette: ezt az összeget valamilyen formában mindannyian törleszteni fogjuk.
„Az energiaválság olyan mértékű, hogy az állam most egy évig segít ugyan a lakosság egy részének és a vállalkozásoknak, de eljön az idő, amikor a teljes árat ki kell fizetnünk” – húzta alá ugyanakkor a politikus. Kifejtette,
„Rákényszerülünk a mentalitásváltásra. Az energiaválság kirobbanása előtt az átlagfogyasztónak eszébe sem jutott takarékoskodni, ám ezentúl mindenki kénytelen lesz jobban figyelni” – fogalmazta meg Bende Sándor, aki saját esetét hozta fel példának. Mint mondta, korábban, ha este elmentek otthonról, égve hagyták az udvaron a villanyt, most már nem teszik, figyelnek, hogy lekapcsolják a lámpát, ha kimennek a konyhából, a televíziót sem működtetik, ha éppen nem nézi senki.
„A szükség rávisz a racionálisabb fogyasztásra” – hangsúlyozta Bende Sándor, aki szerint átértékelődik az alternatív energia is, saját magunknak a lehető legtöbb energiát kell előállítanunk, mert azt nem kell megvásárolni. „Lehet, hogy eddig nem foglalkoztunk napelem beszerzésével, ám megéri felszerelni, hiszen egy magánházban nyáron biztosítani tudja például a meleg vizet” – mutatott rá Bende Sándor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás