
Jobb évet várnak idén a turizmusban. A járványhelyzet hatását csak jövőre tudhatjuk magunk mögött (archív felvétel)
Fotó: Barabás Ákos
A koronavírus-járványnak a helyi turizmusra gyakorolt hatását illusztrálja a Krónikának nyilatkozó szakember szerint az, hogy tavaly két és félszeresére nőtt az eladó szálláshelyek száma Romániában. Idén viszont már fellendülésre lehet számítani Godra Árpád szerint, de a pandémia még éreztetni fogja hatását az idegenforgalomban.
2022. február 18., 07:522022. február 18., 07:52
Tavaly két és félszer több szállodát és panziót kínáltak eladásra Romániában, mint egy évvel korábban – derül ki az ország egyik legnagyobb ingatlanközvetítő platformja, az Imobiliare.ro felméréséből. Sokatmondó adat, hogy a legtöbb eladásra szánt hotelt és panziót Arad megyében regisztrálták, ezt követte a Bukarest–Ilfov régió. Mindössze Hunyad, Hargita, Bákó, Máramaros és Tulcea megyében csökkent a vevőre váró szállodák és panziók száma 2020-hoz képest. Vagyis általában azokban a megyékben növekedett az értékesítés, ahol 2020 előtt nagyobb volt a turisták sűrűsége, mert a járványhelyzetben elmozdult a kereslet, a zsúfolt helyszínek már nem voltak annyira népszerűek,
Arról viszont nincs pontos adat, hogy az eladásra kínált ingatlanok között mennyi volt a húszszobás feletti szálloda, és mennyi a kisebb panzió. Ennek ellenére látszik, hogy a válság mennyire sújtotta az ágazatot, hiszen országos szinten megduplázódott az eladásra kínált, szálláshelyként működtetett ingatlanok száma.
Godra Árpád turisztikai szakember a Krónika megkeresésére aláhúzta, ez az adat tulajdonképpen a világjárvány helyi turizmusra gyakorolt tartós hatását jelzi, annak a következménye, hogy 2020-ban az idegenforgalmi ágazat 47 százalékos bevételcsökkenést könyvelt el a megelőző évhez mérten. A Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület igazgatója úgy véli,
A befektetés mellett szól a szakértő szerint az is, hogy olyan finanszírozási programok indulnak el a következő három-négy évben, amit kár lenne kihagyni, ingatlanvásárlásra, a régi szálláshelyek felújítására, a szolgáltatások skálájának bővítésére is lesznek támogatások. Ezeknek a céljuk éppen az, hogy megnövekedjen a kereslet, viszont a hatásuk nem fog azonnal megmutatkozni, lesz egy fáziseltolódás a két folyamat között.
Godra Árpád elmondása szerint különben az eladások hátterében az áll, hogy a 2020-as esztendőt rosszul zárták az idegenforgalmi vállalkozók, és 2021-ben volt ugyan javulás, de a forgalom még akkor is elmaradt a koronavírus-világjárvány előtti szinttől.
– mutatott rá Godra Árpád. Hozzátette, az ingatlanadó mértékének meghatározása helyi önkormányzati hatásköre, a helyi döntéseken múlott, hogy a pandémiás helyzetre hivatkozva, nyújtottak-e adókedvezményt, mint ahogy például Kovászna városa tette 2020-ban. A szakértő valószínűnek tartja, hogy azok a vállalkozók kínálták eladásra a szállodájukat, panziójukat, akik a cégük fő tevékenységi területe mellett próbálták azt melléktevékenységként üzemeltetni.
Arra a kérdésre viszont jelenleg még nehéz választ adni a turisztikai szakember szerint, hogy érdemes-e most befektetni az idegenforgalomba, mivel egymással ellentétes folyamatok indultak el. „Egyrészt a járvány két évében több helyen nem csökkent az érkezések száma, mert sok turista, aki korábban külföldre utazott, a korlátozások, a kockázatos határátlépés miatt a hazai célpontokat választotta, ami pörgette a belföldi turizmust. Ez hasznos volt, hiszen saját magunkra költöttük a vakációzásra szánt pénzt, az visszafordult a helyi gazdaságba. Viszont már 2021 második felében látszott, hogy amint a korlátozások enyhültek, megnőtt a külföldi utazások iránt a kereslet” – ecsetelte a folyamatokat Godra Árpád. Aláhúzta:
hiszen természetes folyamat, hogy akik korábban külföldön nyaraltak, és két évig nem tehették ezt meg, most visszatérnek a régi szokásaikhoz, és újra külföldet választják például a román tengerparttal szemben. Emiatt mérsékelt optimizmussal tekintenek az idei forgalomra, mutatott rá az egyesület igazgatója.
„Ezzel egy időben ugyanakkor a belépő forgalomra is megszűnnek a korlátozások, reménykedhetünk abban, hogy a külföldi látogatók száma növekedni fog, minden piaci szereplő ügyességén múlik, hogy ezt mennyire sikerül maximalizálni” – tette rögtön hozzá.
„A brassói reptér beüzemelése is javíthat ezen a helyzeten, ha az egyensúly a normalitás felé billen, nagyobb biztonságot nyújt a vállalkozóknak, akiknek a forgalma nem egyetlen küldőpiactól függ majd. Az még kérdés, hogyan változik a külföldi turisták preferenciája, visszaáll a pandémia előtti párnapos városlátogatásra összpontosító trend, amelynek Bukarest, Kolozsvár, Brassó, Jászvásár, Segesvár marad továbbra is nyertese, vagy sikerül több napra, a kisebb, természetközeli helyszínekre is elcsábítani őket” – fogalmazta meg a szakember.
Meglátása szerint ugyanakkor
Hiszen egyrészt ma már könnyű egyénileg is megszervezni egy külföldi utazást, nincs akkora hozzáadott értéke a csoportos kirándulásnak, másrészt az emberek egy részében megmaradt az igény a távolságtartásra.
„Az idei még egy hibridesztendő lesz, abban bízom, hogy jövőre végleg magunk mögött hagyjuk a járványhelyzetet, és a turizmusban is visszaáll valamelyest a korábbi üzemmód” – összegezte Godra Árpád.

Világszinten fokozatosan szűnnek meg a korlátozások, így optimistábbak a turisták, és egyre többen foglalják le az utazásokat. Elemzők szerint a drágulás elkerülhetetlen idén, hiszen az energiaárak és a megnövekedett kereslet is felsrófolja az árakat.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
szóljon hozzá!