Jobb évet várnak idén a turizmusban. A járványhelyzet hatását csak jövőre tudhatjuk magunk mögött (archív felvétel)
Fotó: Barabás Ákos
A koronavírus-járványnak a helyi turizmusra gyakorolt hatását illusztrálja a Krónikának nyilatkozó szakember szerint az, hogy tavaly két és félszeresére nőtt az eladó szálláshelyek száma Romániában. Idén viszont már fellendülésre lehet számítani Godra Árpád szerint, de a pandémia még éreztetni fogja hatását az idegenforgalomban.
2022. február 18., 07:522022. február 18., 07:52
Tavaly két és félszer több szállodát és panziót kínáltak eladásra Romániában, mint egy évvel korábban – derül ki az ország egyik legnagyobb ingatlanközvetítő platformja, az Imobiliare.ro felméréséből. Sokatmondó adat, hogy a legtöbb eladásra szánt hotelt és panziót Arad megyében regisztrálták, ezt követte a Bukarest–Ilfov régió. Mindössze Hunyad, Hargita, Bákó, Máramaros és Tulcea megyében csökkent a vevőre váró szállodák és panziók száma 2020-hoz képest. Vagyis általában azokban a megyékben növekedett az értékesítés, ahol 2020 előtt nagyobb volt a turisták sűrűsége, mert a járványhelyzetben elmozdult a kereslet, a zsúfolt helyszínek már nem voltak annyira népszerűek,
Arról viszont nincs pontos adat, hogy az eladásra kínált ingatlanok között mennyi volt a húszszobás feletti szálloda, és mennyi a kisebb panzió. Ennek ellenére látszik, hogy a válság mennyire sújtotta az ágazatot, hiszen országos szinten megduplázódott az eladásra kínált, szálláshelyként működtetett ingatlanok száma.
Godra Árpád turisztikai szakember a Krónika megkeresésére aláhúzta, ez az adat tulajdonképpen a világjárvány helyi turizmusra gyakorolt tartós hatását jelzi, annak a következménye, hogy 2020-ban az idegenforgalmi ágazat 47 százalékos bevételcsökkenést könyvelt el a megelőző évhez mérten. A Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület igazgatója úgy véli,
A befektetés mellett szól a szakértő szerint az is, hogy olyan finanszírozási programok indulnak el a következő három-négy évben, amit kár lenne kihagyni, ingatlanvásárlásra, a régi szálláshelyek felújítására, a szolgáltatások skálájának bővítésére is lesznek támogatások. Ezeknek a céljuk éppen az, hogy megnövekedjen a kereslet, viszont a hatásuk nem fog azonnal megmutatkozni, lesz egy fáziseltolódás a két folyamat között.
Godra Árpád elmondása szerint különben az eladások hátterében az áll, hogy a 2020-as esztendőt rosszul zárták az idegenforgalmi vállalkozók, és 2021-ben volt ugyan javulás, de a forgalom még akkor is elmaradt a koronavírus-világjárvány előtti szinttől.
– mutatott rá Godra Árpád. Hozzátette, az ingatlanadó mértékének meghatározása helyi önkormányzati hatásköre, a helyi döntéseken múlott, hogy a pandémiás helyzetre hivatkozva, nyújtottak-e adókedvezményt, mint ahogy például Kovászna városa tette 2020-ban. A szakértő valószínűnek tartja, hogy azok a vállalkozók kínálták eladásra a szállodájukat, panziójukat, akik a cégük fő tevékenységi területe mellett próbálták azt melléktevékenységként üzemeltetni.
Arra a kérdésre viszont jelenleg még nehéz választ adni a turisztikai szakember szerint, hogy érdemes-e most befektetni az idegenforgalomba, mivel egymással ellentétes folyamatok indultak el. „Egyrészt a járvány két évében több helyen nem csökkent az érkezések száma, mert sok turista, aki korábban külföldre utazott, a korlátozások, a kockázatos határátlépés miatt a hazai célpontokat választotta, ami pörgette a belföldi turizmust. Ez hasznos volt, hiszen saját magunkra költöttük a vakációzásra szánt pénzt, az visszafordult a helyi gazdaságba. Viszont már 2021 második felében látszott, hogy amint a korlátozások enyhültek, megnőtt a külföldi utazások iránt a kereslet” – ecsetelte a folyamatokat Godra Árpád. Aláhúzta:
hiszen természetes folyamat, hogy akik korábban külföldön nyaraltak, és két évig nem tehették ezt meg, most visszatérnek a régi szokásaikhoz, és újra külföldet választják például a román tengerparttal szemben. Emiatt mérsékelt optimizmussal tekintenek az idei forgalomra, mutatott rá az egyesület igazgatója.
„Ezzel egy időben ugyanakkor a belépő forgalomra is megszűnnek a korlátozások, reménykedhetünk abban, hogy a külföldi látogatók száma növekedni fog, minden piaci szereplő ügyességén múlik, hogy ezt mennyire sikerül maximalizálni” – tette rögtön hozzá.
„A brassói reptér beüzemelése is javíthat ezen a helyzeten, ha az egyensúly a normalitás felé billen, nagyobb biztonságot nyújt a vállalkozóknak, akiknek a forgalma nem egyetlen küldőpiactól függ majd. Az még kérdés, hogyan változik a külföldi turisták preferenciája, visszaáll a pandémia előtti párnapos városlátogatásra összpontosító trend, amelynek Bukarest, Kolozsvár, Brassó, Jászvásár, Segesvár marad továbbra is nyertese, vagy sikerül több napra, a kisebb, természetközeli helyszínekre is elcsábítani őket” – fogalmazta meg a szakember.
Meglátása szerint ugyanakkor
Hiszen egyrészt ma már könnyű egyénileg is megszervezni egy külföldi utazást, nincs akkora hozzáadott értéke a csoportos kirándulásnak, másrészt az emberek egy részében megmaradt az igény a távolságtartásra.
„Az idei még egy hibridesztendő lesz, abban bízom, hogy jövőre végleg magunk mögött hagyjuk a járványhelyzetet, és a turizmusban is visszaáll valamelyest a korábbi üzemmód” – összegezte Godra Árpád.
Világszinten fokozatosan szűnnek meg a korlátozások, így optimistábbak a turisták, és egyre többen foglalják le az utazásokat. Elemzők szerint a drágulás elkerülhetetlen idén, hiszen az energiaárak és a megnövekedett kereslet is felsrófolja az árakat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!