Többe kerül a krumpli is, mint a tavaly ilyenkor
Fotó: Veres Nándor
A postai szolgáltatások, a légi szállítás és a burgonya drágult meg a legnagyobb mértékben 2024 augusztusában 2023 augusztusához képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.
2024. szeptember 11., 12:522024. szeptember 11., 12:52
2024. szeptember 11., 12:582024. szeptember 11., 12:58
Éves összevetésben idén augusztusban a postai szolgáltatások díja 26,61 százalékkal, a légi szállításé 22,48 százalékkal, a burgonya ára 18,78 százalékkal emelkedett – írta az Agerpres. Az élelmiszerek ára átlagosan 4,25 százalékkal nőtt 2023 augusztusához képest. A legnagyobb arányú áremelkedés a burgonya (18,78 százalék), a zöldségek és zöldségkonzervek (14,13 százalék) esetében volt tapasztalható. Ezzel szemben a liszt 16,56 százalékkal, a malomipari termékek 15,82 százalékkal, a kukoricaliszt 14,9 százalékkal olcsóbb lett.
Júliushoz képest a legnagyobb mértékben a citrusfélék és egyéb déligyümölcsök (3,69 százalék), a zöldségek és zöldségkonzervek (2,74 százalék) és a cukor (1,66 százalék) drágult meg. Ugyanakkor a friss gyümölcs ára 6,45 százalékkal, a gyümölcsöké és gyümölcskonzerveké 1,34 százalékkal, a liszté 0,31 százalékkal csökkent augusztusban az előző hónaphoz képest.
Az előző hónaphoz képest 2024 augusztusában a villamos energia 0,85 százalékkal, a könyvek, napilapok és folyóiratok 0,82 százalékkal, a higiéniai és kozmetikai termékek 0,49 százalékkal drágultak. Ezzel szemben csökkent az ára az üzemanyagoknak (mínusz 1,11 százalék), az óráknak, audió-videó felszereléseknek és sportcikkeknek (mínusz 0,31 százalék) és a földgáznak (mínusz 0,22 százalék).
a csatornázás és a köztisztasági szolgáltatások díja 15,51 százalékkal nőtt. Díjcsökkenést egyik típusú szolgáltatásnál sem jegyeztek. Idén júliushoz képest augusztusban növekedést regisztráltak a légi közlekedési díjak (8,02 százalék), más szolgáltatások (1,04 százalék), valamint a kozmetikai és higiéniai szolgáltatások (1 százalék) esetében.
Az élelmiszerek 4,25 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű termékek 4,35 százalékkal drágultak, a szolgáltatások díja 8,60 százalékkal nőtt 2023 augusztusához képest.
A júniusi 2,6 százalékról júliusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban, és ismét Románia volt a legmagasabb inflációval rendelkező tagállam – derül ki az Eurostat kedden közzétett adataiból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kezdeti döcögés után úgy tűnik, hogy beindult végre az október elsején élesített TollRo online útdíjfizetési rendszer – legalábbis a CNAIR kedd esti bejelentése szerint sikerült orvosolniuk a kezdetben felmerül technikai hibákat.
Ha a konkrét építési munkálatok nem is, az előkészítő tevékenységek már októberben elkészülhetnek a Nagyváradot Araddal összekötő, DEx16-os jelzésű gyorsforgalmi út tervezett nyomvonalán.
A Moldovát Romániával összekötő nagyfeszültségű távvezetéket Trump Liberty Line-nak fogják nevezni – jelentette be az Egyesült Államok chișinăui nagykövetsége.
Hamarosan újraindulhat a termelés a marosvásárhelyi Azomureș vegyi üzemben.
Románia jelenleg az Európai Unió legnagyobb földgáztermelője, és a Neptun Deep kitermelésének felfutásával pedig várhatóan csaknem megduplázódik az ország gáztermelése, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lesz szükség importra Dumitru Chisăliță szerint.
A romániai energiarendszer sokkal ellenállóbbnak bizonyult, mint amire sokan számítottak, de fel kell készülnünk egy olyan télre és 2027-es tavaszra, amikor a villamosenergia-árak rendkívül magasak lesznek – kongatta meg a vészharangot Cristian Bușoi.
Valóban csak egy kis felszusszanásra adott alkalmat a pénteki rekorddöntés után a hétfői árfolyam, kedden újra meredek lejtmenetnek indult a román fizetőeszköz az egységes európai devizához képest (és nem csak).
A történelmi rekord után kissé magához tért hétfőn a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3306 lej/eurós referencia-árfolyamot állapított meg a pénteki 5,3447-es történelmi csúcs után.
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!