
Többe kerül a krumpli is, mint a tavaly ilyenkor
Fotó: Veres Nándor
A postai szolgáltatások, a légi szállítás és a burgonya drágult meg a legnagyobb mértékben 2024 augusztusában 2023 augusztusához képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.
2024. szeptember 11., 12:522024. szeptember 11., 12:52
2024. szeptember 11., 12:582024. szeptember 11., 12:58
Éves összevetésben idén augusztusban a postai szolgáltatások díja 26,61 százalékkal, a légi szállításé 22,48 százalékkal, a burgonya ára 18,78 százalékkal emelkedett – írta az Agerpres. Az élelmiszerek ára átlagosan 4,25 százalékkal nőtt 2023 augusztusához képest. A legnagyobb arányú áremelkedés a burgonya (18,78 százalék), a zöldségek és zöldségkonzervek (14,13 százalék) esetében volt tapasztalható. Ezzel szemben a liszt 16,56 százalékkal, a malomipari termékek 15,82 százalékkal, a kukoricaliszt 14,9 százalékkal olcsóbb lett.
Júliushoz képest a legnagyobb mértékben a citrusfélék és egyéb déligyümölcsök (3,69 százalék), a zöldségek és zöldségkonzervek (2,74 százalék) és a cukor (1,66 százalék) drágult meg. Ugyanakkor a friss gyümölcs ára 6,45 százalékkal, a gyümölcsöké és gyümölcskonzerveké 1,34 százalékkal, a liszté 0,31 százalékkal csökkent augusztusban az előző hónaphoz képest.
Az előző hónaphoz képest 2024 augusztusában a villamos energia 0,85 százalékkal, a könyvek, napilapok és folyóiratok 0,82 százalékkal, a higiéniai és kozmetikai termékek 0,49 százalékkal drágultak. Ezzel szemben csökkent az ára az üzemanyagoknak (mínusz 1,11 százalék), az óráknak, audió-videó felszereléseknek és sportcikkeknek (mínusz 0,31 százalék) és a földgáznak (mínusz 0,22 százalék).
a csatornázás és a köztisztasági szolgáltatások díja 15,51 százalékkal nőtt. Díjcsökkenést egyik típusú szolgáltatásnál sem jegyeztek. Idén júliushoz képest augusztusban növekedést regisztráltak a légi közlekedési díjak (8,02 százalék), más szolgáltatások (1,04 százalék), valamint a kozmetikai és higiéniai szolgáltatások (1 százalék) esetében.
Az élelmiszerek 4,25 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű termékek 4,35 százalékkal drágultak, a szolgáltatások díja 8,60 százalékkal nőtt 2023 augusztusához képest.

A júniusi 2,6 százalékról júliusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban, és ismét Románia volt a legmagasabb inflációval rendelkező tagállam – derül ki az Eurostat kedden közzétett adataiból.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
szóljon hozzá!