Nadrágszíjparcellás határrészek. A gazdákat csak kedvezményekkel lehet rávenni a tagosításra
Fotó: Pál Árpád
A jobb termőképességű földeket könnyebb tagosítani, a gyengébb szántóföldek pedig országszerte parlagon állnak – ez jellemző a több millió nadrágszíjparcellából álló román mezőgazdaságra. Szakemberek szerint különböző kedvezményekkel és a mezőgazdasági területek államilag támogatott betáblázásának felgyorsításával lehetne rávenni a gazdákat a nagyobb méretű mezőgazdasági területek kialakítására.
2019. június 24., 09:342019. június 24., 09:34
2019. június 24., 15:512019. június 24., 15:51
Az európai uniós és a hazai statisztikák egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy a romániai mezőgazdasági területek túlaprózottak, ami drasztikusan csökkenti az agrárium profittermelő képességét. A 2010-es romániai mezőgazdasági összeírás adatai szerint a jogi személyiséggel rendelkező 31 ezer farm átlagos területnagysága 190 hektár. Hivatalos statisztikai adatok alapján
A mezőgazdasági területek – kaszálók, legelők és szántóföldek – mintegy hatvan százalékán termelő kisgazdaságok teljesítménye uniós viszonylatban lesújtó: a 3,8 millió törpegazdaság átlagos területnagysága 3 hektár körüli, és a kisgazdaságokban mintegy hétmillió ember dolgozik. Ezeknek a kisgazdaságoknak a földjei ugyanakkor sok apró parcellából állnak, ami jórészt csak önellátásra alkalmas gazdálkodást tesz lehetővé.
Igen eltérő a kis és nagy parcellás farmok országon belüli eloszlása. A jó minőségű termőföldekkel rendelkező megyékben – elsősorban a Kárpátokon túli, dél-romániai régiókban, illetve Erdély nyugati felében, a Bánságban és a Partium alföldi vidékein – elsősorban a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó nagyüzemek terjedtek el, szemben Erdély többi részével és Észak-Moldvával, ahol a kisgazdaságok a jellemzőek. De ma már az ország valamennyi régiójában
A sokáig csak kis parcellákból álló szilágysági mezőgazdaságban is egyre több falu határában látni nagy kiterjedésű gabona- vagy más haszonnövényföldeket, de hasonló tendencia figyelhető meg Székelyföldön is, ahol több vidéken hódít teret a nagyüzemi mezőgazdaság. Elsősorban olyan körzetekben, ahol a termőföld minősége az átlagosnál jobb.
Ma már a kalotaszegi falvakra is az jellemző, hogy településenként mindössze néhány ember foglalkozik főállásban mezőgazdasággal. Asztalos István, a Kolozs megyei Tordaszentlászló község alpolgármestere a Krónikának elmondta, hogy a hozzájuk tartozó három magyar faluban – Tordaszentlászlón, Magyarfenesen és Magyarlétán – mintegy 5-10 gazda foglalkozik településenként mezőgazdasági termeléssel. Ők a polgármesteri hivatal által láttamozott bérleti szerződések alapján dolgozzák meg azok területeit is, akik géppark hiányában meg egyéb okokból már rég felhagytak a mezőgazdasággal. Az állattenyésztéssel és szántóföldi növénytermesztéssel egyaránt foglalkozó nagygazdákon kívül a Kolozsvár közeli községben még van egy kisgazdaréteg, amelyik a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) földalapú támogatása miatt szántja fel a földjét, mert erre az állami támogatásra évi rendszerességgel számít. Asztalos szerint
A földalapú támogatások ellenére azonban így is akad bőven megdolgozatlan terület a községben.
Póka András György, Kalotaszentkirály polgármestere szerint az annyira kívánatos tömbösítés, a nagyobb parcellák kialakítása egyelőre puszta elvárás. A Bánffyhunyad melletti, faluturizmusáról híres község RMDSZ-es elöljárója lapunknak úgy fogalmazott: vannak ugyan politikusi elképzelések a tagosításról, szakminisztériumi szinten is beszélnek róla, de ezt csak úgy lehet megoldani, ha az embereket érdekeltté teszik. „Szüleink, nagyszüleink nemzedéke már kevésbé érdekelt ebben, így a fiatalabb generációkra vár, hogy kialakítsák majd azt a korszerű mezőgazdaságot, ami majd felszámolja a nadrágszíjparcellák rendszerét. De erre még várni kell!” – magyarázza a polgármester. A községben van ugyan pár agrárvállalkozó, aki nagyobb területet megművel, de a település 5700 hektárnyi mezőgazdasági összterületéhez képest ez kis teljesítmény.
„A mezőgazdasági területek megművelését nem lehet büntetéssel megoldani. A törvény szerint a polgármesteri hivataloknak erre volna lehetőségük, de a szankciókat senki nem alkalmazza. Nem is tartanám tisztességesnek, hiszen senkit nem lehet ráfizetéses gazdasági tevékenységre kötelezni” – állapította meg Póka András György. A kalotaszentkirályi polgármester a parlagon heverő földek megdolgozására szövetkezeti hátteret látna szívesebben, de ennek támogatása, ösztönzése kormányszinten kellene eldőljön.
Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője szerint a mezőgazdasági területek tagosítása hosszú és lassú folyamat. A háromszéki mezőgazdaság ügyeit intéző állami hivatal szakembereként szívesen látna mindenhol nagyobb méretű, tömbösíttet szántóterületeket, de mint fogalmaz, ez elsősorban a gazdák belátásától függ, amit nehéz felülről irányítani. Léteznek agrárvállalkozók, akik már régebb óta elkezdték ezt a folyamatot: ők megkeresnek minden földtulajdonost, és ajánlatuktól függően vagy sikerül, vagy sem az adott határrészben tömbösített parcellákat kialakítani. Sok esetben a szomszédok egymás között csereberélnek, tehát a folyamatot csak a gazdák közötti megegyezésre lehet alapozni.
– fogalmaz a háromszéki szakember.
Könczei a tagosítás fontos motivációjaként említi a földek minőségét. A nagyobb termőképességű földeken – Felső-Háromszéken vagy Sepsiszentgyörgy környékén – már jó ideje megjelentek az összefüggő szántóterületek, de a mezőgazdasági vezérigazgató szerint még a hegyvidéki falvakban is tapasztalható egyféle összefogás, nagyobb területek kialakítása a takarmánytermesztésben, hiszen az emberek rájöttek, hogy gépesítéssel csak a nagyobb parcellákat lehet kifizetődően megművelni. A mezőgazdasági vezérigazgató szerint
A nehézkesen haladó romániai tagosítás egyik oka a külterületek nehézkes betáblázása – fogalmaz a Krónikának Kis Júlia kolozsvári jogász. „Mindenki az államilag támogatott telekelésre vár, de ez egy lassú, hosszú ideig elhúzódó folyamat. A földtulajdonosoknak sok esetben nem is éri meg, hogy az eladáshoz saját költségükön táblázzák be mezőgazdasági területeiket, mert a telekelés összköltsége meghaladhatja a föld eladási árát” – magyarázza a jogász a földpiac egyik legnagyobb problémáját.
A nagyobb földterületeket művelő agrárvállalkozók többsége jelenleg bérleti szerződéssel dolgozza kisgazdák földjeit, a bürokratikus akadályok miatt pedig földvásárlásra csak kevesen mernek vállalkozni. A zsebszerződések ideje lejárt, a hivatalos földvásárlást pedig olyan előírások szabályozzák, amit a tisztázatlan családi hátterű földterületek tulajdonosai nehezen tudnak bevállalni, pontosabban a földtulajdonosnak nem éri meg előbb telekelni, majd eladni földterületét. Ezzel is magyarázható az országszerte műveletlenül álló, hatalmas kiterjedésű földterületek látványa.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!