
Siralmas évet zár Románia autópályák tekintetében, 2014-ben ugyanis alig 50,5 kilométernyi sztrádát nyitottak meg – rendszerint többször is kitolva a határidőt – a forgalom előtt, ráadásul az átadott szakaszok egy része nem is készült el egészen.
2014. december 30., 17:212014. december 30., 17:21
Az elmúlt négy évet figyelembe véve így az idei a leggyengébb esztendő, de nagy esély van rá, hogy a 2015-ös év még az idei „teljesítményt” is alulmúlja. A Hotnews.ro hírportál részletes összeállításban számolt be arról, hogy 2013-ban egyetlen új autópálya-építőtelepet sem nyitottak meg, a munkálatok megkezdését pedig a versenytárgyalások elleni véget nem érő fellebbezések is késleltették.
Ebben az évben a dél-erdélyi autópálya néhány szakaszát nyitották meg a forgalom előtt: a Nagyszeben és Szászváros közötti 22,2 kilométeres szakaszt, valamint a Nagylak és Arad között vezető 28,3, összesen két részből álló sztrádát.
A Nagyszeben–Szászváros-szakaszt eredetileg már 2013 áprilisában fel kellett volna avatni, de a váratlan földcsuszamlások és az illetékes hatóságok késlekedő intézkedései miatt a határidő 18 hónappal, ez év novemberéig – az államelnöki választások második fordulója előtti időszakig – tolódott ki. Az érintett szakasz ráadásul el sem készült teljesen, a repedezett aszfalt miatt pedig alig néhány héttel a megnyitás után máris forgalomkorlátozást kellett bevezetni a sztráda egy részén.
Félkész szakaszokat adtak át
A Nagyszeben–Szászváros-pálya építése körüli problémák már 2012 végén felmerültek: a kivitelező elmondása szerint már akkor értesítették az Országos Útügyi és Autópálya-társaságot (CNADNR) a talaj instabilitásáról, a hatóság azonban csak 2013 végén lépett az ügyben.
A CNADNR előbb elfogadta a kivitelező azon ajánlatát, hogy a problémás dombon keresztül egy 250 méter hosszú alagutat építsenek, néhány hónappal később azonban a hatóság mégis lemondott erről a megoldásról, és felszólította az építtetőt, hogy a dombon keresztül vezesse a megerősített sztrádát. Ennek nyomán az autópálya gyakorlatilag kettészeli a magaslatot.
Az instabil talaj miatt így a munkálatokat folytatni kell annak ellenére, hogy a szakaszt már használják a sofőrök – a hatóságok szerint az aszfalton keletkező repedések mindössze „felületes rések”, és nem adnak okot aggodalomra.
Hasonló a helyzet a Nagylak–Arad-sztrádával is, amelyet szintén félkész állapotban adtak át, a kivitelező például még nem helyezett el minden korlátot és jelzőtáblát. Az idén megnyitott sztrádaszakaszokat egyébként még a demokrata-liberális (PDL) kormány alatt kezdték építeni, a Ponta-kabinet által 2012 után elkezdett projektek közül eddig egyetlen egyet sem valósítottak meg.
Negatív rekord jöhet 2015-ben
Ennél is gyengébbnek ígérkezik a 2015-ös év a sofőrök számára: kizárólag a szerződésbe foglalt határidőket figyelembe véve jövőre mindössze 13 kilométernyi sztrádát nyitnak meg a forgalomnak – 10 kilométert Nagylak és Arad között és 3 kilométert a bukaresti körgyűrűn.
Optimista forgatókönyv szerint elkészülhet 10 kilométernyi rész a Temesvár–Lugos autópályából is, amelynek nyomán immár a Lugos–Déva közötti 10 kilométeres, már 2013 decemberében befejezett szakaszt is megnyithatnák, amely kijárat hiányában a mezőben ér véget.
Előrelépés történhet 2016-ban
2016-ra már derűsebbek a kilátások, az érvényben lévő szerződések alapján ugyanis 168 kilométerrel bővülhet Románia autópálya-hálózata, amennyiben sikerül befejezni a még 2012-ben vagy annál is régebb elkezdett beruházásokat.
A tervek szerint 2016-tól használható lenne Temesvár és Lugos között 15 kilométernyi, Lugos és Déva között 71,9 kilométernyi, Szászsebes és Torda között 69 kilométernyi, valamint Gyalu és Magyarnádas között 8,7 kilométernyi sztrádaszakasz, valamint további 3,5 kilométer a bukaresti körgyűrűből. A Szászsebes és Torda között pálya lesz egyébként az első, amelyet a Ponta kormány nulláról kezdett, és be is fejezett, amennyiben még mindig ők lesznek hatalmon.
A késlekedések miatt nemcsak a sofőrök bosszankodhatnak, hanem az ország is hatalmas összegtől eshet el. Év elején ugyancsak a Hotnews.ro számolt be arról, hogy Románia 1,7 milliárd eurós uniós támogatást veszíthet el, amennyiben nem tud bizonyos infrastrukturális projekteket 2015 végéig befejezni. Országos szinten egyébként jelenleg 687 kilométer autópályán lehet közlekedni.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
szóljon hozzá!