
Siralmas évet zár Románia autópályák tekintetében, 2014-ben ugyanis alig 50,5 kilométernyi sztrádát nyitottak meg – rendszerint többször is kitolva a határidőt – a forgalom előtt, ráadásul az átadott szakaszok egy része nem is készült el egészen.
2014. december 30., 17:212014. december 30., 17:21
Az elmúlt négy évet figyelembe véve így az idei a leggyengébb esztendő, de nagy esély van rá, hogy a 2015-ös év még az idei „teljesítményt” is alulmúlja. A Hotnews.ro hírportál részletes összeállításban számolt be arról, hogy 2013-ban egyetlen új autópálya-építőtelepet sem nyitottak meg, a munkálatok megkezdését pedig a versenytárgyalások elleni véget nem érő fellebbezések is késleltették.
Ebben az évben a dél-erdélyi autópálya néhány szakaszát nyitották meg a forgalom előtt: a Nagyszeben és Szászváros közötti 22,2 kilométeres szakaszt, valamint a Nagylak és Arad között vezető 28,3, összesen két részből álló sztrádát.
A Nagyszeben–Szászváros-szakaszt eredetileg már 2013 áprilisában fel kellett volna avatni, de a váratlan földcsuszamlások és az illetékes hatóságok késlekedő intézkedései miatt a határidő 18 hónappal, ez év novemberéig – az államelnöki választások második fordulója előtti időszakig – tolódott ki. Az érintett szakasz ráadásul el sem készült teljesen, a repedezett aszfalt miatt pedig alig néhány héttel a megnyitás után máris forgalomkorlátozást kellett bevezetni a sztráda egy részén.
Félkész szakaszokat adtak át
A Nagyszeben–Szászváros-pálya építése körüli problémák már 2012 végén felmerültek: a kivitelező elmondása szerint már akkor értesítették az Országos Útügyi és Autópálya-társaságot (CNADNR) a talaj instabilitásáról, a hatóság azonban csak 2013 végén lépett az ügyben.
A CNADNR előbb elfogadta a kivitelező azon ajánlatát, hogy a problémás dombon keresztül egy 250 méter hosszú alagutat építsenek, néhány hónappal később azonban a hatóság mégis lemondott erről a megoldásról, és felszólította az építtetőt, hogy a dombon keresztül vezesse a megerősített sztrádát. Ennek nyomán az autópálya gyakorlatilag kettészeli a magaslatot.
Az instabil talaj miatt így a munkálatokat folytatni kell annak ellenére, hogy a szakaszt már használják a sofőrök – a hatóságok szerint az aszfalton keletkező repedések mindössze „felületes rések”, és nem adnak okot aggodalomra.
Hasonló a helyzet a Nagylak–Arad-sztrádával is, amelyet szintén félkész állapotban adtak át, a kivitelező például még nem helyezett el minden korlátot és jelzőtáblát. Az idén megnyitott sztrádaszakaszokat egyébként még a demokrata-liberális (PDL) kormány alatt kezdték építeni, a Ponta-kabinet által 2012 után elkezdett projektek közül eddig egyetlen egyet sem valósítottak meg.
Negatív rekord jöhet 2015-ben
Ennél is gyengébbnek ígérkezik a 2015-ös év a sofőrök számára: kizárólag a szerződésbe foglalt határidőket figyelembe véve jövőre mindössze 13 kilométernyi sztrádát nyitnak meg a forgalomnak – 10 kilométert Nagylak és Arad között és 3 kilométert a bukaresti körgyűrűn.
Optimista forgatókönyv szerint elkészülhet 10 kilométernyi rész a Temesvár–Lugos autópályából is, amelynek nyomán immár a Lugos–Déva közötti 10 kilométeres, már 2013 decemberében befejezett szakaszt is megnyithatnák, amely kijárat hiányában a mezőben ér véget.
Előrelépés történhet 2016-ban
2016-ra már derűsebbek a kilátások, az érvényben lévő szerződések alapján ugyanis 168 kilométerrel bővülhet Románia autópálya-hálózata, amennyiben sikerül befejezni a még 2012-ben vagy annál is régebb elkezdett beruházásokat.
A tervek szerint 2016-tól használható lenne Temesvár és Lugos között 15 kilométernyi, Lugos és Déva között 71,9 kilométernyi, Szászsebes és Torda között 69 kilométernyi, valamint Gyalu és Magyarnádas között 8,7 kilométernyi sztrádaszakasz, valamint további 3,5 kilométer a bukaresti körgyűrűből. A Szászsebes és Torda között pálya lesz egyébként az első, amelyet a Ponta kormány nulláról kezdett, és be is fejezett, amennyiben még mindig ők lesznek hatalmon.
A késlekedések miatt nemcsak a sofőrök bosszankodhatnak, hanem az ország is hatalmas összegtől eshet el. Év elején ugyancsak a Hotnews.ro számolt be arról, hogy Románia 1,7 milliárd eurós uniós támogatást veszíthet el, amennyiben nem tud bizonyos infrastrukturális projekteket 2015 végéig befejezni. Országos szinten egyébként jelenleg 687 kilométer autópályán lehet közlekedni.
Júliusban fokozatosan csökkenhetnek az üzemanyagárak Romániában: a 95-ös benzin literenkénti ára 7,90 és 8,20 lej közé, a gázolajé 8,40 és 8,80 lej közé eshet vissza – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
szóljon hozzá!