
Siralmas évet zár Románia autópályák tekintetében, 2014-ben ugyanis alig 50,5 kilométernyi sztrádát nyitottak meg – rendszerint többször is kitolva a határidőt – a forgalom előtt, ráadásul az átadott szakaszok egy része nem is készült el egészen.
2014. december 30., 17:212014. december 30., 17:21
Az elmúlt négy évet figyelembe véve így az idei a leggyengébb esztendő, de nagy esély van rá, hogy a 2015-ös év még az idei „teljesítményt” is alulmúlja. A Hotnews.ro hírportál részletes összeállításban számolt be arról, hogy 2013-ban egyetlen új autópálya-építőtelepet sem nyitottak meg, a munkálatok megkezdését pedig a versenytárgyalások elleni véget nem érő fellebbezések is késleltették.
Ebben az évben a dél-erdélyi autópálya néhány szakaszát nyitották meg a forgalom előtt: a Nagyszeben és Szászváros közötti 22,2 kilométeres szakaszt, valamint a Nagylak és Arad között vezető 28,3, összesen két részből álló sztrádát.
A Nagyszeben–Szászváros-szakaszt eredetileg már 2013 áprilisában fel kellett volna avatni, de a váratlan földcsuszamlások és az illetékes hatóságok késlekedő intézkedései miatt a határidő 18 hónappal, ez év novemberéig – az államelnöki választások második fordulója előtti időszakig – tolódott ki. Az érintett szakasz ráadásul el sem készült teljesen, a repedezett aszfalt miatt pedig alig néhány héttel a megnyitás után máris forgalomkorlátozást kellett bevezetni a sztráda egy részén.
Félkész szakaszokat adtak át
A Nagyszeben–Szászváros-pálya építése körüli problémák már 2012 végén felmerültek: a kivitelező elmondása szerint már akkor értesítették az Országos Útügyi és Autópálya-társaságot (CNADNR) a talaj instabilitásáról, a hatóság azonban csak 2013 végén lépett az ügyben.
A CNADNR előbb elfogadta a kivitelező azon ajánlatát, hogy a problémás dombon keresztül egy 250 méter hosszú alagutat építsenek, néhány hónappal később azonban a hatóság mégis lemondott erről a megoldásról, és felszólította az építtetőt, hogy a dombon keresztül vezesse a megerősített sztrádát. Ennek nyomán az autópálya gyakorlatilag kettészeli a magaslatot.
Az instabil talaj miatt így a munkálatokat folytatni kell annak ellenére, hogy a szakaszt már használják a sofőrök – a hatóságok szerint az aszfalton keletkező repedések mindössze „felületes rések”, és nem adnak okot aggodalomra.
Hasonló a helyzet a Nagylak–Arad-sztrádával is, amelyet szintén félkész állapotban adtak át, a kivitelező például még nem helyezett el minden korlátot és jelzőtáblát. Az idén megnyitott sztrádaszakaszokat egyébként még a demokrata-liberális (PDL) kormány alatt kezdték építeni, a Ponta-kabinet által 2012 után elkezdett projektek közül eddig egyetlen egyet sem valósítottak meg.
Negatív rekord jöhet 2015-ben
Ennél is gyengébbnek ígérkezik a 2015-ös év a sofőrök számára: kizárólag a szerződésbe foglalt határidőket figyelembe véve jövőre mindössze 13 kilométernyi sztrádát nyitnak meg a forgalomnak – 10 kilométert Nagylak és Arad között és 3 kilométert a bukaresti körgyűrűn.
Optimista forgatókönyv szerint elkészülhet 10 kilométernyi rész a Temesvár–Lugos autópályából is, amelynek nyomán immár a Lugos–Déva közötti 10 kilométeres, már 2013 decemberében befejezett szakaszt is megnyithatnák, amely kijárat hiányában a mezőben ér véget.
Előrelépés történhet 2016-ban
2016-ra már derűsebbek a kilátások, az érvényben lévő szerződések alapján ugyanis 168 kilométerrel bővülhet Románia autópálya-hálózata, amennyiben sikerül befejezni a még 2012-ben vagy annál is régebb elkezdett beruházásokat.
A tervek szerint 2016-tól használható lenne Temesvár és Lugos között 15 kilométernyi, Lugos és Déva között 71,9 kilométernyi, Szászsebes és Torda között 69 kilométernyi, valamint Gyalu és Magyarnádas között 8,7 kilométernyi sztrádaszakasz, valamint további 3,5 kilométer a bukaresti körgyűrűből. A Szászsebes és Torda között pálya lesz egyébként az első, amelyet a Ponta kormány nulláról kezdett, és be is fejezett, amennyiben még mindig ők lesznek hatalmon.
A késlekedések miatt nemcsak a sofőrök bosszankodhatnak, hanem az ország is hatalmas összegtől eshet el. Év elején ugyancsak a Hotnews.ro számolt be arról, hogy Románia 1,7 milliárd eurós uniós támogatást veszíthet el, amennyiben nem tud bizonyos infrastrukturális projekteket 2015 végéig befejezni. Országos szinten egyébként jelenleg 687 kilométer autópályán lehet közlekedni.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!