
Fotó: Agerpres
2010. április 30., 10:312010. április 30., 10:31
Az eddig kiszivárgott hírek szerint a hitelnyújtás feltételei között szerepel egyebek mellet az, hogy a görög kormány két év alatt 10 százalékponttal mérsékelje az államháztartás GDP-arányos hiányát a tavalyi 13,6 százalékról; csökkentse a béreket; a jelenlegi 21 százalékról 23-24 százalékra emelje a legmagasabb áfakulcsot; növelje az üzemanyag, az alkohol és a dohánytermékek adóját; legyen azonos a férfiak és a nők öregségi nyugdíjkorhatára. A Dow Jones hírügynökségnek nyilatkozó kormányilletékes szerint a megszigorító intézkedések két év alatt 20 milliárd euró megtakarítást jelenthetnének a büdzsében. A Görögországnak nyújtandó segély elérheti a 135 milliárd eurót.
Németország segíteni kíván Görögországnak – hangsúlyozta csütörtökön Angela Merkel kancellár. Nyilatkozatában reményét fejezte ki, hogy hamarosan létrejön a megállapodás Görögországgal a szükséges takarékossági programról. „Németország segíteni fog, ahogy adottak az ehhez szükséges feltételek” – szögezte le a kancellár. Merkel megerősítette azt is, hogy hároméves segélyprogramról van szó, a tervezett segély összegére vonatkozóan azonban semmit nem közölt. Utalt ugyanakkor arra, hogy mihelyst létrejön a megállapodás a görög kormány, illetve az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap között, a német parlament hozzáfog a szükséges törvény megalkotásához. Szavai szerint ez a jövő hét elején megkezdődhet.
Berlini értesülések szerint egyébként Görögország megsegítéséről egyeztetést folytatott a német kancellár és az amerikai elnök is. Angela Merkel és Barack Obama egyetértett abban, hogy Európa és a Nemzetközi Valutaalap részéről határozott cselekvésre és mielőbbi támogatásra van szükség.
| Az ING pénzügyi szolgáltató társaság elemzése szerint az Európai Unió új tagállamai közül Magyarország a leginkább érzékeny a görög válság tovaterjedő hatásaira, mert az új tagok közül Magyarország-nak legnagyobb az államadóssága. A Dow Jones hírügynökség csütörtöki jelentése szerint a hollandiai központú multinacionális vállalat elemzői úgy vélik, az új magyar kormánynak óvatosan kell eljárnia az államháztartási hiánycél felülvizsgálatában, mert ha a görögországi helyzet tovább mérgesedik, akkor előfordulhat, hogy a hiánycél emelését nem fogadják jól a pénzpiacok. Az ING szerint 2015 előtt nem várható az euró bevezetése Magyarországon, és más új uniós tagállamok sem csatlakoznak az euróövezethez az évtized közepe előtt. Amint arról beszámoltunk, Mugur Isărescu jegybankelnök szerint a lej árfolyamának alakulására biztosan kihat a görögországi helyzet, a gazdaság egészére nem lesz jelentős ez a hatás. |
Néhány napon belül lezárulhatnak a görög hiteltárgyalások – vélekedett csütörtöki sajtótájékoztatóján Olli Rehn pénzügyi EU-biztos is. A súlyos fizetési nehézségekkel küzdő Görögország nemzetközi megsegítése nem csupán a görögök számára életbe vágó, hanem – tekintettel arra, hogy Görögországban az euró a hivatalos fizetőeszköz – az egész euróövezet stabilitása szempontjából is elengedhetetlen.
Amint arról beszámoltunk, az Athénban folyó megbeszéléseken az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői tárgyalnak a görögökkel a hitel feltételeiről. Rehn elmondta, hogy a tárgyalások eredményeként több évre szóló program születik, amely jelentős fiskális és szerkezeti kiigazítást von magával. Görögországnak azzal a feltétellel adnak hitelt – kétoldalú megállapodás alapján – az euróövezeti országok, hogy Athén megteremti a pénzügyi konszolidáció és a strukturális átalakítás feltételeit. A támogatás „elegendő lélegzetvételhez” juttatja majd a pénzügyi piacok nyomása alá került Görögországot, fogalmazott az EU-biztos.
Hasonlóképpen nyilatkozott Dominique Srauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója. Mint hangsúlyozta, a súlyos adósságproblémával küszködő és rövidesen fizetésképtelenné váló Görögország mielőbbi pénzügyi megsegítésére van szükség. Strauss-Kahn nem erősítette meg azt a korábbi értesülést, amely szerint egy három évre szóló, mintegy 100–120 milliárd eurót kitevő segélyről lenne szó, ehelyett azt hangoztatta, hogy előbb a segélynyújtás feltételeit kell tisztázni. Reményét fejezte ki, hogy a hét végéig elfogadható megállapodás jön létre Athénnal. „A görög kormány és a görög nép nehéz döntések előtt áll” – fogalmazott a Valutaalap vezetője. Hozzátette, hogy „fájdalmas elvonások” nélkül nem megy, de az IMF segíteni akar.
Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke szintén rendkívül fontosnak nevezte, hogy a tárgyalások mielőbb befejeződjenek. Az Európai Központi Bank elnöke bizakodónak mondta magát, és jó eredményre számít.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.