Fotó: Agerpres
2010. április 30., 10:312010. április 30., 10:31
Az eddig kiszivárgott hírek szerint a hitelnyújtás feltételei között szerepel egyebek mellet az, hogy a görög kormány két év alatt 10 százalékponttal mérsékelje az államháztartás GDP-arányos hiányát a tavalyi 13,6 százalékról; csökkentse a béreket; a jelenlegi 21 százalékról 23-24 százalékra emelje a legmagasabb áfakulcsot; növelje az üzemanyag, az alkohol és a dohánytermékek adóját; legyen azonos a férfiak és a nők öregségi nyugdíjkorhatára. A Dow Jones hírügynökségnek nyilatkozó kormányilletékes szerint a megszigorító intézkedések két év alatt 20 milliárd euró megtakarítást jelenthetnének a büdzsében. A Görögországnak nyújtandó segély elérheti a 135 milliárd eurót.
Németország segíteni kíván Görögországnak – hangsúlyozta csütörtökön Angela Merkel kancellár. Nyilatkozatában reményét fejezte ki, hogy hamarosan létrejön a megállapodás Görögországgal a szükséges takarékossági programról. „Németország segíteni fog, ahogy adottak az ehhez szükséges feltételek” – szögezte le a kancellár. Merkel megerősítette azt is, hogy hároméves segélyprogramról van szó, a tervezett segély összegére vonatkozóan azonban semmit nem közölt. Utalt ugyanakkor arra, hogy mihelyst létrejön a megállapodás a görög kormány, illetve az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap között, a német parlament hozzáfog a szükséges törvény megalkotásához. Szavai szerint ez a jövő hét elején megkezdődhet.
Berlini értesülések szerint egyébként Görögország megsegítéséről egyeztetést folytatott a német kancellár és az amerikai elnök is. Angela Merkel és Barack Obama egyetértett abban, hogy Európa és a Nemzetközi Valutaalap részéről határozott cselekvésre és mielőbbi támogatásra van szükség.
| Az ING pénzügyi szolgáltató társaság elemzése szerint az Európai Unió új tagállamai közül Magyarország a leginkább érzékeny a görög válság tovaterjedő hatásaira, mert az új tagok közül Magyarország-nak legnagyobb az államadóssága. A Dow Jones hírügynökség csütörtöki jelentése szerint a hollandiai központú multinacionális vállalat elemzői úgy vélik, az új magyar kormánynak óvatosan kell eljárnia az államháztartási hiánycél felülvizsgálatában, mert ha a görögországi helyzet tovább mérgesedik, akkor előfordulhat, hogy a hiánycél emelését nem fogadják jól a pénzpiacok. Az ING szerint 2015 előtt nem várható az euró bevezetése Magyarországon, és más új uniós tagállamok sem csatlakoznak az euróövezethez az évtized közepe előtt. Amint arról beszámoltunk, Mugur Isărescu jegybankelnök szerint a lej árfolyamának alakulására biztosan kihat a görögországi helyzet, a gazdaság egészére nem lesz jelentős ez a hatás. |
Néhány napon belül lezárulhatnak a görög hiteltárgyalások – vélekedett csütörtöki sajtótájékoztatóján Olli Rehn pénzügyi EU-biztos is. A súlyos fizetési nehézségekkel küzdő Görögország nemzetközi megsegítése nem csupán a görögök számára életbe vágó, hanem – tekintettel arra, hogy Görögországban az euró a hivatalos fizetőeszköz – az egész euróövezet stabilitása szempontjából is elengedhetetlen.
Amint arról beszámoltunk, az Athénban folyó megbeszéléseken az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői tárgyalnak a görögökkel a hitel feltételeiről. Rehn elmondta, hogy a tárgyalások eredményeként több évre szóló program születik, amely jelentős fiskális és szerkezeti kiigazítást von magával. Görögországnak azzal a feltétellel adnak hitelt – kétoldalú megállapodás alapján – az euróövezeti országok, hogy Athén megteremti a pénzügyi konszolidáció és a strukturális átalakítás feltételeit. A támogatás „elegendő lélegzetvételhez” juttatja majd a pénzügyi piacok nyomása alá került Görögországot, fogalmazott az EU-biztos.
Hasonlóképpen nyilatkozott Dominique Srauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója. Mint hangsúlyozta, a súlyos adósságproblémával küszködő és rövidesen fizetésképtelenné váló Görögország mielőbbi pénzügyi megsegítésére van szükség. Strauss-Kahn nem erősítette meg azt a korábbi értesülést, amely szerint egy három évre szóló, mintegy 100–120 milliárd eurót kitevő segélyről lenne szó, ehelyett azt hangoztatta, hogy előbb a segélynyújtás feltételeit kell tisztázni. Reményét fejezte ki, hogy a hét végéig elfogadható megállapodás jön létre Athénnal. „A görög kormány és a görög nép nehéz döntések előtt áll” – fogalmazott a Valutaalap vezetője. Hozzátette, hogy „fájdalmas elvonások” nélkül nem megy, de az IMF segíteni akar.
Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke szintén rendkívül fontosnak nevezte, hogy a tárgyalások mielőbb befejeződjenek. Az Európai Központi Bank elnöke bizakodónak mondta magát, és jó eredményre számít.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok