Fotó: Agerpres
2010. április 30., 10:312010. április 30., 10:31
Az eddig kiszivárgott hírek szerint a hitelnyújtás feltételei között szerepel egyebek mellet az, hogy a görög kormány két év alatt 10 százalékponttal mérsékelje az államháztartás GDP-arányos hiányát a tavalyi 13,6 százalékról; csökkentse a béreket; a jelenlegi 21 százalékról 23-24 százalékra emelje a legmagasabb áfakulcsot; növelje az üzemanyag, az alkohol és a dohánytermékek adóját; legyen azonos a férfiak és a nők öregségi nyugdíjkorhatára. A Dow Jones hírügynökségnek nyilatkozó kormányilletékes szerint a megszigorító intézkedések két év alatt 20 milliárd euró megtakarítást jelenthetnének a büdzsében. A Görögországnak nyújtandó segély elérheti a 135 milliárd eurót.
Németország segíteni kíván Görögországnak – hangsúlyozta csütörtökön Angela Merkel kancellár. Nyilatkozatában reményét fejezte ki, hogy hamarosan létrejön a megállapodás Görögországgal a szükséges takarékossági programról. „Németország segíteni fog, ahogy adottak az ehhez szükséges feltételek” – szögezte le a kancellár. Merkel megerősítette azt is, hogy hároméves segélyprogramról van szó, a tervezett segély összegére vonatkozóan azonban semmit nem közölt. Utalt ugyanakkor arra, hogy mihelyst létrejön a megállapodás a görög kormány, illetve az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap között, a német parlament hozzáfog a szükséges törvény megalkotásához. Szavai szerint ez a jövő hét elején megkezdődhet.
Berlini értesülések szerint egyébként Görögország megsegítéséről egyeztetést folytatott a német kancellár és az amerikai elnök is. Angela Merkel és Barack Obama egyetértett abban, hogy Európa és a Nemzetközi Valutaalap részéről határozott cselekvésre és mielőbbi támogatásra van szükség.
| Az ING pénzügyi szolgáltató társaság elemzése szerint az Európai Unió új tagállamai közül Magyarország a leginkább érzékeny a görög válság tovaterjedő hatásaira, mert az új tagok közül Magyarország-nak legnagyobb az államadóssága. A Dow Jones hírügynökség csütörtöki jelentése szerint a hollandiai központú multinacionális vállalat elemzői úgy vélik, az új magyar kormánynak óvatosan kell eljárnia az államháztartási hiánycél felülvizsgálatában, mert ha a görögországi helyzet tovább mérgesedik, akkor előfordulhat, hogy a hiánycél emelését nem fogadják jól a pénzpiacok. Az ING szerint 2015 előtt nem várható az euró bevezetése Magyarországon, és más új uniós tagállamok sem csatlakoznak az euróövezethez az évtized közepe előtt. Amint arról beszámoltunk, Mugur Isărescu jegybankelnök szerint a lej árfolyamának alakulására biztosan kihat a görögországi helyzet, a gazdaság egészére nem lesz jelentős ez a hatás. |
Néhány napon belül lezárulhatnak a görög hiteltárgyalások – vélekedett csütörtöki sajtótájékoztatóján Olli Rehn pénzügyi EU-biztos is. A súlyos fizetési nehézségekkel küzdő Görögország nemzetközi megsegítése nem csupán a görögök számára életbe vágó, hanem – tekintettel arra, hogy Görögországban az euró a hivatalos fizetőeszköz – az egész euróövezet stabilitása szempontjából is elengedhetetlen.
Amint arról beszámoltunk, az Athénban folyó megbeszéléseken az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői tárgyalnak a görögökkel a hitel feltételeiről. Rehn elmondta, hogy a tárgyalások eredményeként több évre szóló program születik, amely jelentős fiskális és szerkezeti kiigazítást von magával. Görögországnak azzal a feltétellel adnak hitelt – kétoldalú megállapodás alapján – az euróövezeti országok, hogy Athén megteremti a pénzügyi konszolidáció és a strukturális átalakítás feltételeit. A támogatás „elegendő lélegzetvételhez” juttatja majd a pénzügyi piacok nyomása alá került Görögországot, fogalmazott az EU-biztos.
Hasonlóképpen nyilatkozott Dominique Srauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója. Mint hangsúlyozta, a súlyos adósságproblémával küszködő és rövidesen fizetésképtelenné váló Görögország mielőbbi pénzügyi megsegítésére van szükség. Strauss-Kahn nem erősítette meg azt a korábbi értesülést, amely szerint egy három évre szóló, mintegy 100–120 milliárd eurót kitevő segélyről lenne szó, ehelyett azt hangoztatta, hogy előbb a segélynyújtás feltételeit kell tisztázni. Reményét fejezte ki, hogy a hét végéig elfogadható megállapodás jön létre Athénnal. „A görög kormány és a görög nép nehéz döntések előtt áll” – fogalmazott a Valutaalap vezetője. Hozzátette, hogy „fájdalmas elvonások” nélkül nem megy, de az IMF segíteni akar.
Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke szintén rendkívül fontosnak nevezte, hogy a tárgyalások mielőbb befejeződjenek. Az Európai Központi Bank elnöke bizakodónak mondta magát, és jó eredményre számít.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok