Amikor nagyüzembe üt be a vírus, tízezerszámra ölnek le sertéseket
Fotó: ANSVSA/Facebook
Leszálló ágon van az afrikai sertéspestis terjedése Romániában, a szigorú hatósági felügyelet ellenére időnként mégis megjelennek új fertőzésgócok az ország különböző pontjain. Amint az történt néhány nappal ezelőtt a Temes megyei Vejtében is, ahol ötvenezer sertés kényszervágásának láttak neki a szakemberek. A csúcsot jelentő 2019-es 1728 fertőzési gócponthoz képest jelenleg 11 helységben vezettek be karantént az országban a fertőzött gazdaságoknál. A még létező romániai sertésfarmok hat éve nem exportálhatnak sem disznóhúst, sem tenyészállatot külföldre; becslések szerint legalább 5-10 évbe telik, amíg a kis- és nagyüzemi sertéstartás ismét talpra áll, és lassan kiszorítja a masszív disznóhúsimportot.
2023. június 21., 18:382023. június 21., 18:38
2023. június 21., 20:472023. június 21., 20:47
Nehezen lábal ki Románia az afrikai sertéspestis-járványból. A 2017 óta egyhuzamban tartó fertőzöttség padlóra küldte az ország sertéságazatának derékhadát: korábban Kelet-Európa legjelentősebb disznóhúsexportőr országából mára a legnagyobb importőré váltunk. Egy 2022 decemberében közzétett statisztika szerint a hazai lakosság által elfogyasztott disznóhús nagyobb része Lengyelországból, Magyarországról, a nyugat-európai államok közül pedig elsősorban Spanyolországból érkezett.
sem tenyészállatot külföldre, a húsipari vállalatok pedig feldolgozott termékeiket kizárólag Romániában forgalmazhatják.
RMDSZ-es képviselők előterjesztése nyomán döntéshozó kamaraként idén áprilisban elfogadta a bukaresti parlament az új sertéstartási törvényt. A jogszabály új kezdetet jelenthet a hazai sertéságazat számára, de szakemberek becslése szerint legalább 5-10 évbe telik, amíg a kis- és nagyüzemi sertéstartás ismét talpra áll, és lassan kiszorítja a masszív disznóhúsimportot. A fellendüléshez mindenekelőtt az kell, hogy megszűnjön az afrikai sertéspestis-fertőzöttség az országban.
Az utóbbi esztendőben az országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVA) szigorú fellépésének köszönhetően sokat javult a helyzet, amit érdemes néhány számadattal illusztrálni. 2017-ben egy Szatmár megyei gazdaságból indult a sertéspestis-vírus – ami korabeli felmérések szerint szennyezett hús révén Ukrajnából jutott be Erdélybe –, 2018-ban pedig az ország több pontján már 1168 gócpontot tartott nyilván a hatóságok.
Négy éve alig volt ,,tiszta megye” az országban. A következő hónapokban tízezerszámra kellett megsemmisíteni fertőzött állományokat, hogy gátat szabjanak a vírus terjedésének. Bár egy darabig úgy tűnt, a szigorú állatorvosi fellépés méghozza a várt eredményt, ez még nem történt meg. 2020-ra ugyan 1063-ra csökkent a fertőzési gócok száma, a következő esztendőben azonban ismét ,,elszabadult a pokol”: 2021 őszén újabb ,,robbanás” következett be, és 1660 új gócpont került fel a hatóság térképére.
Az afrikai sertéspestist sikerült visszaszorítani: a tavalyi 327 gócpontnak mindössze a tizedét tartják nyilván. A betegség látványos felszámolásával azonban beáldozták a romániai sertéságazatot: a disznóhúsfogyasztás 90 százalékát importálta az ország.
A várt fordulat egy éven belül mégis bekövetkezett, és a fertőzési gócok száma 327-re csökkent. 2023 májusára az állategészségügyi hatóság már csak hetven gócot jegyzett, amiből a legutóbbi, május 17-i összesítés idejére sikerült felszámolni 59 fertőzött gazdaság állatállományát. Az elmúlt egy hónapban országszerte 11 fertőzési gócot tartottak nyilván: 3-at Szatmár, kettőt Botoșani, valamint egy-egy fertőzési gócot Szilágy, Maros, Iași és Ilfov megyében.
Kiderült, hogy
2017–2023 között 7214 elpusztult vagy lelőtt vaddisznó tetemében mutatták ki a vírust. A vadásztársaságok engedélyt kaptak a vaddisznóállomány jelentős csökkentésére, amivel folyamatosan sikerült jelentősen visszafogni a kór átterjedését a házisertés-állományokra is.
Úgy tűnt, hogy jórészt a kisgazdaságokba visszaszorult afrikai sertéspestisjárvány hamarosan lecseng, amikor öt nappal ezelőtt az ország legnagyobb sertéshizlaló nagyüzemében, a Smithfield Románia vejtei (Temes megye) farmján mutatták ki a sertésekre halálos kórt. Az egészségügyi hatóság döntése értelmében 50 ezer állatot kell leölni, a farm teljes állatállományát. Egy hónappal korábban, május 18-án a Smithfield csenei farmján ütötte fel a fejét a fertőzés, és szintén ki kellett irtani a teljes állományt.
Az afrikai sertéspestit a vaddisznók terjesztették az országban
Fotó: Komka Péter/MTI
A kommunizmus idején létesített legnagyobb romániai sertéshizlaló komplexum – amely fénykorában, a nyolcvanas években 15 ezer embert foglalkoztatott – a többi állami serftésfarmhoz hasonlóan az 1989-es rendszerváltás után csődbe ment.
Amerikai beruházásból sikerült hatszáz millió dolláros működőtőkével újraindítani a termelést. Ma az óriáscégnek ötven működő farmja van, és vágóhídján évente 1,3 millió sertést vágnak, amiből egymillió saját hizlalású disznó. Az amerikai (immár kínai tulajdonban levő) nagyvállalat üzletpolitikájának köszönhetően az elmúlt évtizedben több tucat bánsági és partiumi magánfarm társulhatott a mamutvállalathoz. A cég vágóhídja a társult farmoktól is átveszi az élőállatot, és a feldolgozott húsárut Elit-termékként hozza forgalomba a romániai piacon.
Nagyüzemekben és kisgazdaságokban egyaránt megviselte a disznótartást az afrikai sertéspestis. A legtöbb gazdaudvarból eltűnt a karácsonyra hizlalt disznó, és a tiltások miatt csak a feketepiacon lehet malacot és hízót vásárolni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
A brassói nemzetközi repülőtér februárban utasrekordot döntött: 38 373 utas vette igénybe a járatokat, ami 140%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!