Hosszú évekbe telik, amíg talpra áll a sertéspestis által padlóra küldött romániai húsipar

Amikor nagyüzembe üt be a vírus, tízezerszámra ölnek le sertéseket •  Fotó: ANSVSA/Facebook

Amikor nagyüzembe üt be a vírus, tízezerszámra ölnek le sertéseket

Fotó: ANSVSA/Facebook

Leszálló ágon van az afrikai sertéspestis terjedése Romániában, a szigorú hatósági felügyelet ellenére időnként mégis megjelennek új fertőzésgócok az ország különböző pontjain. Amint az történt néhány nappal ezelőtt a Temes megyei Vejtében is, ahol ötvenezer sertés kényszervágásának láttak neki a szakemberek. A csúcsot jelentő 2019-es 1728 fertőzési gócponthoz képest jelenleg 11 helységben vezettek be karantént az országban a fertőzött gazdaságoknál. A még létező romániai sertésfarmok hat éve nem exportálhatnak sem disznóhúst, sem tenyészállatot külföldre; becslések szerint legalább 5-10 évbe telik, amíg a kis- és nagyüzemi sertéstartás ismét talpra áll, és lassan kiszorítja a masszív disznóhúsimportot.

Makkay József

2023. június 21., 18:382023. június 21., 18:38

2023. június 21., 20:472023. június 21., 20:47

Nehezen lábal ki Románia az afrikai sertéspestis-járványból. A 2017 óta egyhuzamban tartó fertőzöttség padlóra küldte az ország sertéságazatának derékhadát: korábban Kelet-Európa legjelentősebb disznóhúsexportőr országából mára a legnagyobb importőré váltunk. Egy 2022 decemberében közzétett statisztika szerint a hazai lakosság által elfogyasztott disznóhús nagyobb része Lengyelországból, Magyarországról, a nyugat-európai államok közül pedig elsősorban Spanyolországból érkezett.

A még létező romániai disznófarmok hat éve nem exportálhatnak sem disznóhúst,

sem tenyészállatot külföldre, a húsipari vállalatok pedig feldolgozott termékeiket kizárólag Romániában forgalmazhatják.

RMDSZ-es képviselők előterjesztése nyomán döntéshozó kamaraként idén áprilisban elfogadta a bukaresti parlament az új sertéstartási törvényt. A jogszabály új kezdetet jelenthet a hazai sertéságazat számára, de szakemberek becslése szerint legalább 5-10 évbe telik, amíg a kis- és nagyüzemi sertéstartás ismét talpra áll, és lassan kiszorítja a masszív disznóhúsimportot. A fellendüléshez mindenekelőtt az kell, hogy megszűnjön az afrikai sertéspestis-fertőzöttség az országban.

Biztató lejtmenet: két év alatt drasztikusan csökkent a fertőzési gócok száma

Az utóbbi esztendőben az országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVA) szigorú fellépésének köszönhetően sokat javult a helyzet, amit érdemes néhány számadattal illusztrálni. 2017-ben egy Szatmár megyei gazdaságból indult a sertéspestis-vírus – ami korabeli felmérések szerint szennyezett hús révén Ukrajnából jutott be Erdélybe –, 2018-ban pedig az ország több pontján már 1168 gócpontot tartott nyilván a hatóságok.

A legtöbb – zömében kisgazdaságokban jegyzett – fertőzést 2019-ben vette nyilvántartásba a hatóság: összesen 1728 gócpont szerepelt az ANSVA adataiban.

Négy éve alig volt ,,tiszta megye” az országban. A következő hónapokban tízezerszámra kellett megsemmisíteni fertőzött állományokat, hogy gátat szabjanak a vírus terjedésének. Bár egy darabig úgy tűnt, a szigorú állatorvosi fellépés méghozza a várt eredményt, ez még nem történt meg. 2020-ra ugyan 1063-ra csökkent a fertőzési gócok száma, a következő esztendőben azonban ismét ,,elszabadult a pokol”: 2021 őszén újabb ,,robbanás” következett be, és 1660 új gócpont került fel a hatóság térképére.

korábban írtuk

Lassan lecseng a romániai sertéspestisjárvány, de egyúttal felszámolódik a hazai sertéságazat is
Lassan lecseng a romániai sertéspestisjárvány, de egyúttal felszámolódik a hazai sertéságazat is

Az afrikai sertéspestist sikerült visszaszorítani: a tavalyi 327 gócpontnak mindössze a tizedét tartják nyilván. A betegség látványos felszámolásával azonban beáldozták a romániai sertéságazatot: a disznóhúsfogyasztás 90 százalékát importálta az ország.

A várt fordulat egy éven belül mégis bekövetkezett, és a fertőzési gócok száma 327-re csökkent. 2023 májusára az állategészségügyi hatóság már csak hetven gócot jegyzett, amiből a legutóbbi, május 17-i összesítés idejére sikerült felszámolni 59 fertőzött gazdaság állatállományát. Az elmúlt egy hónapban országszerte 11 fertőzési gócot tartottak nyilván: 3-at Szatmár, kettőt Botoșani, valamint egy-egy fertőzési gócot Szilágy, Maros, Iași és Ilfov megyében.

Kiderült, hogy

az afrikai sertéspestis romániai terjedésének egyik fő oka a fertőzött vaddisznóállomány.

2017–2023 között 7214 elpusztult vagy lelőtt vaddisznó tetemében mutatták ki a vírust. A vadásztársaságok engedélyt kaptak a vaddisznóállomány jelentős csökkentésére, amivel folyamatosan sikerült jelentősen visszafogni a kór átterjedését a házisertés-állományokra is.

Smithfield : csődből lett sikertörténet

Úgy tűnt, hogy jórészt a kisgazdaságokba visszaszorult afrikai sertéspestisjárvány hamarosan lecseng, amikor öt nappal ezelőtt az ország legnagyobb sertéshizlaló nagyüzemében, a Smithfield Románia vejtei (Temes megye) farmján mutatták ki a sertésekre halálos kórt. Az egészségügyi hatóság döntése értelmében 50 ezer állatot kell leölni, a farm teljes állatállományát. Egy hónappal korábban, május 18-án a Smithfield csenei farmján ütötte fel a fejét a fertőzés, és szintén ki kellett irtani a teljes állományt.

Az afrikai sertéspestit a vaddisznók terjesztették az országban •  Fotó: Komka Péter/MTI Galéria

Az afrikai sertéspestit a vaddisznók terjesztették az országban

Fotó: Komka Péter/MTI

A kommunizmus idején létesített legnagyobb romániai sertéshizlaló komplexum – amely fénykorában, a nyolcvanas években 15 ezer embert foglalkoztatott – a többi állami serftésfarmhoz hasonlóan az 1989-es rendszerváltás után csődbe ment.

A Comtim nevű óriáscégnek azonban szerencsésebb végkifejlete lett, mint az ország többi, felszámolódott és szétlopkodott mezőgazdasági nagyüzemének.

Amerikai beruházásból sikerült hatszáz millió dolláros működőtőkével újraindítani a termelést. Ma az óriáscégnek ötven működő farmja van, és vágóhídján évente 1,3 millió sertést vágnak, amiből egymillió saját hizlalású disznó. Az amerikai (immár kínai tulajdonban levő) nagyvállalat üzletpolitikájának köszönhetően az elmúlt évtizedben több tucat bánsági és partiumi magánfarm társulhatott a mamutvállalathoz. A cég vágóhídja a társult farmoktól is átveszi az élőállatot, és a feldolgozott húsárut Elit-termékként hozza forgalomba a romániai piacon.

korábban írtuk

Elhibázottnak tartják az afrikai sertéspestis elleni küzdelmet, amely felszámolhatja a romániai disznótartást
Elhibázottnak tartják az afrikai sertéspestis elleni küzdelmet, amely felszámolhatja a romániai disznótartást

Nagyüzemekben és kisgazdaságokban egyaránt megviselte a disznótartást az afrikai sertéspestis. A legtöbb gazdaudvarból eltűnt a karácsonyra hizlalt disznó, és a tiltások miatt csak a feketepiacon lehet malacot és hízót vásárolni. 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 18., szombat

Gázszivárgás miatt tűzoltókat riasztottak egy marosvásárhelyi tömbházhoz

Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.

Gázszivárgás miatt tűzoltókat riasztottak egy marosvásárhelyi tömbházhoz
2025. október 18., szombat

Súlyos mulasztásokat tártak fel a Salromnál a parajdi bányakatasztrófa kivizsgálása során

A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).

Súlyos mulasztásokat tártak fel a Salromnál a parajdi bányakatasztrófa kivizsgálása során
2025. október 18., szombat

Iskolába ment a medve – szerencsére tanítás után

Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.

Iskolába ment a medve – szerencsére tanítás után
2025. október 17., péntek

Elszaporodtak a ragadozók: megharmincszorozódott az aranysakálok száma Romániában

Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.

Elszaporodtak a ragadozók: megharmincszorozódott az aranysakálok száma Romániában
2025. október 17., péntek

Lehulló csempedarab sebesített meg egy kisgyereket a Gyerekpalota mosdójában

Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.

Lehulló csempedarab sebesített meg egy kisgyereket a Gyerekpalota mosdójában
2025. október 17., péntek

Falusi városok, városias községek: rendet tennének a települések ranglétráján

Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.

Falusi városok, városias községek: rendet tennének a települések ranglétráján
2025. október 17., péntek

Újra a Székelyföld közelében rengett a föld

A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Újra a Székelyföld közelében rengett a föld
2025. október 16., csütörtök

Fizet az állam csaknem félszáz parajdi bányásznak

A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.

Fizet az állam csaknem félszáz parajdi bányásznak
2025. október 16., csütörtök

Háromszéki kórházösszefogás az orvoshiány ellen

Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.

Háromszéki kórházösszefogás az orvoshiány ellen
2025. október 16., csütörtök

Újjáépítési tervet követelnek Parajd számára, az állam cselekvésképtelenségét bírálják a civilek

Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.

Újjáépítési tervet követelnek Parajd számára, az állam cselekvésképtelenségét bírálják a civilek