Amikor nagyüzembe üt be a vírus, tízezerszámra ölnek le sertéseket
Fotó: ANSVSA/Facebook
Leszálló ágon van az afrikai sertéspestis terjedése Romániában, a szigorú hatósági felügyelet ellenére időnként mégis megjelennek új fertőzésgócok az ország különböző pontjain. Amint az történt néhány nappal ezelőtt a Temes megyei Vejtében is, ahol ötvenezer sertés kényszervágásának láttak neki a szakemberek. A csúcsot jelentő 2019-es 1728 fertőzési gócponthoz képest jelenleg 11 helységben vezettek be karantént az országban a fertőzött gazdaságoknál. A még létező romániai sertésfarmok hat éve nem exportálhatnak sem disznóhúst, sem tenyészállatot külföldre; becslések szerint legalább 5-10 évbe telik, amíg a kis- és nagyüzemi sertéstartás ismét talpra áll, és lassan kiszorítja a masszív disznóhúsimportot.
2023. június 21., 18:382023. június 21., 18:38
2023. június 21., 20:472023. június 21., 20:47
Nehezen lábal ki Románia az afrikai sertéspestis-járványból. A 2017 óta egyhuzamban tartó fertőzöttség padlóra küldte az ország sertéságazatának derékhadát: korábban Kelet-Európa legjelentősebb disznóhúsexportőr országából mára a legnagyobb importőré váltunk. Egy 2022 decemberében közzétett statisztika szerint a hazai lakosság által elfogyasztott disznóhús nagyobb része Lengyelországból, Magyarországról, a nyugat-európai államok közül pedig elsősorban Spanyolországból érkezett.
sem tenyészállatot külföldre, a húsipari vállalatok pedig feldolgozott termékeiket kizárólag Romániában forgalmazhatják.
RMDSZ-es képviselők előterjesztése nyomán döntéshozó kamaraként idén áprilisban elfogadta a bukaresti parlament az új sertéstartási törvényt. A jogszabály új kezdetet jelenthet a hazai sertéságazat számára, de szakemberek becslése szerint legalább 5-10 évbe telik, amíg a kis- és nagyüzemi sertéstartás ismét talpra áll, és lassan kiszorítja a masszív disznóhúsimportot. A fellendüléshez mindenekelőtt az kell, hogy megszűnjön az afrikai sertéspestis-fertőzöttség az országban.
Az utóbbi esztendőben az országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVA) szigorú fellépésének köszönhetően sokat javult a helyzet, amit érdemes néhány számadattal illusztrálni. 2017-ben egy Szatmár megyei gazdaságból indult a sertéspestis-vírus – ami korabeli felmérések szerint szennyezett hús révén Ukrajnából jutott be Erdélybe –, 2018-ban pedig az ország több pontján már 1168 gócpontot tartott nyilván a hatóságok.
Négy éve alig volt ,,tiszta megye” az országban. A következő hónapokban tízezerszámra kellett megsemmisíteni fertőzött állományokat, hogy gátat szabjanak a vírus terjedésének. Bár egy darabig úgy tűnt, a szigorú állatorvosi fellépés méghozza a várt eredményt, ez még nem történt meg. 2020-ra ugyan 1063-ra csökkent a fertőzési gócok száma, a következő esztendőben azonban ismét ,,elszabadult a pokol”: 2021 őszén újabb ,,robbanás” következett be, és 1660 új gócpont került fel a hatóság térképére.
Az afrikai sertéspestist sikerült visszaszorítani: a tavalyi 327 gócpontnak mindössze a tizedét tartják nyilván. A betegség látványos felszámolásával azonban beáldozták a romániai sertéságazatot: a disznóhúsfogyasztás 90 százalékát importálta az ország.
A várt fordulat egy éven belül mégis bekövetkezett, és a fertőzési gócok száma 327-re csökkent. 2023 májusára az állategészségügyi hatóság már csak hetven gócot jegyzett, amiből a legutóbbi, május 17-i összesítés idejére sikerült felszámolni 59 fertőzött gazdaság állatállományát. Az elmúlt egy hónapban országszerte 11 fertőzési gócot tartottak nyilván: 3-at Szatmár, kettőt Botoșani, valamint egy-egy fertőzési gócot Szilágy, Maros, Iași és Ilfov megyében.
Kiderült, hogy
2017–2023 között 7214 elpusztult vagy lelőtt vaddisznó tetemében mutatták ki a vírust. A vadásztársaságok engedélyt kaptak a vaddisznóállomány jelentős csökkentésére, amivel folyamatosan sikerült jelentősen visszafogni a kór átterjedését a házisertés-állományokra is.
Úgy tűnt, hogy jórészt a kisgazdaságokba visszaszorult afrikai sertéspestisjárvány hamarosan lecseng, amikor öt nappal ezelőtt az ország legnagyobb sertéshizlaló nagyüzemében, a Smithfield Románia vejtei (Temes megye) farmján mutatták ki a sertésekre halálos kórt. Az egészségügyi hatóság döntése értelmében 50 ezer állatot kell leölni, a farm teljes állatállományát. Egy hónappal korábban, május 18-án a Smithfield csenei farmján ütötte fel a fejét a fertőzés, és szintén ki kellett irtani a teljes állományt.
Az afrikai sertéspestit a vaddisznók terjesztették az országban
Fotó: Komka Péter/MTI
A kommunizmus idején létesített legnagyobb romániai sertéshizlaló komplexum – amely fénykorában, a nyolcvanas években 15 ezer embert foglalkoztatott – a többi állami serftésfarmhoz hasonlóan az 1989-es rendszerváltás után csődbe ment.
Amerikai beruházásból sikerült hatszáz millió dolláros működőtőkével újraindítani a termelést. Ma az óriáscégnek ötven működő farmja van, és vágóhídján évente 1,3 millió sertést vágnak, amiből egymillió saját hizlalású disznó. Az amerikai (immár kínai tulajdonban levő) nagyvállalat üzletpolitikájának köszönhetően az elmúlt évtizedben több tucat bánsági és partiumi magánfarm társulhatott a mamutvállalathoz. A cég vágóhídja a társult farmoktól is átveszi az élőállatot, és a feldolgozott húsárut Elit-termékként hozza forgalomba a romániai piacon.
Nagyüzemekben és kisgazdaságokban egyaránt megviselte a disznótartást az afrikai sertéspestis. A legtöbb gazdaudvarból eltűnt a karácsonyra hizlalt disznó, és a tiltások miatt csak a feketepiacon lehet malacot és hízót vásárolni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!