2009. május 12., 10:012009. május 12., 10:01
A voksolóknak arra a kérdésre kellett igennel vagy nemmel válaszolniuk, egyetértenek-e azzal, hogy a zöldségpiac helyére vásárcsarnokot építsenek, a piacot pedig két sarokkal arrább költöztessék. A kérdésre 109-en válaszoltak, a többség nemmel. A végeredményt egyszerű többség alapján hirdették ki. A konzultáción résztvevők közül 83-an ellenezték a vásárcsarnok felépítését, mindössze 26-an voksoltak az önkormányzat terve mellett.
A szavazás eredményét értékelve Antal Árpád polgármester tegnap úgy nyilatkozott, megköszöni azoknak a lakóknak, akik éltek szavazati jogukkal. Ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, hogy a nagy többség nem élt a véleménynyilvánítás lehetőségével. A városvezető hozzátette: „Az ügyet lezártnak tekintem, a napokban elkezdjük keresni a lehetőségeket a régi zöldségpiac és környéke rendezésében, hisz ez az önkormányzatnak pénzbeli erőfeszítést jelent.”
Amint arról lapunkban is több ízben beszámoltunk, a piac sorsáról évek óta megoszlik a környéken lakók véleménye, viszont abban mindannyian egyetértenek, hogy a helybeliek által dollárpiacnak nevezett létesítmény lerobbant környékét valamilyen módon fel kell újítani. Antal Árpád korábban elmondta, ha az önkormányzat által javasolt változat győzött volna, a piac helyén bevásárlócsarnok épülhetett volna. Már három külföldi cég jelezte, hogy érdekli a lehetőség, a kivitelezésre versenytárgyalást írtak volna ki.
A polgármester azt a változatot részesítette volna előnyben, hogy a csarnok a helyi üzletemberek összefogásával épüljön meg. Ez esetben a vállalkozó a saját költségén, a kész terv szerint rendezte volna a környéket, járdákat, parkolókat, zöldövezetet kialakítva. Mivel a lakók többsége a régi zöldségpiac megtartása mellett voksolt, a környéket az önkormányzatnak közpénzből kell felújítania.
Kovács István, a Magyar Polgári Párt (MPP) sepsiszentgyörgyi frakciójának vezetője már a népszavazás előtt megfogalmazta aggályait, szerinte komoly dilemma, hogy a negyedben van-e szükség vásárcsarnokra. Kovács elmondta, ő a gazdasági patriotizmus híve, a székely termék márka-népszerűsítése, ennek a megnyilvánulása. „Nehéz gátat vetni a globalizációnak, de vannak eszközök, melyek a helyi közösség érdekeit tudják érvényesíteni” – fogalmazott.
Hozzátette: a polgári frakció szorgalmazza egy hatástanulmány elkészítését, hogy a közel hetvenezer lakosú városban van-e még szükség szupermarketre, egy ilyen felépítése milyen hatással lenne a környékbeli üzletek működésére. „Az üzletláncok csak a területadót fizetik helyben, a többit Bukarestben” – hívta fel a figyelmet Kovács, aki szerint magyarországi mintára szociális üzlethálózatot kellene kialakítani, amelyek a helyi termelőktől vásárolnák fel az árut és olcsón kínálnák.
Bodor Lóránt, a sepsiszentgyörgyi Mimy-Zup üzletlánc tulajdonosa és sepsiszentgyörgyi tanácstag szerint már késő megállítani a szupermarketek terjeszkedését. „Az elsőt nem kellett volna beengedni, most már nyolc van a városban, nem változtat a helyzeten, ha felépül egy kilencedik” – fejtette ki a vállalkozó. Bodor nem félti saját üzletét az esetleges konkurenciától, és nem bánta volna, ha megépül a vásárcsarnok, ha cserébe megújul, megszépül a környék.
Szerinte a polgármester által javasolt változat lett volna a legjobb, ha a helyi vállalkozók összefogásával épült volna meg a csarnok, de elmondta, neki jelenleg nincs lehetősége arra, hogy beszálljon egy ekkora méretű beruházásba. „Aki szupermarketekben akar vásárolni, mindenképpen odamegy. A helyi üzletek erőssége a közvetlen kapcsolattartás, baráti viszony kialakítása a vevőkkel és a mindig friss áru” – fogalmazta meg az üzletember.
A dollárpiacon mintegy 15 kisvállalkozó kínálja a termékeit, a zöldség-gyümölcs mellett ruhát, kenyeret, virágot is árusítanak. Valamennyien örülnek a referendum eredményének, viszont bíznak abban, hogy a környéket felújítják. A környéken lakók véleménye azonban továbbra is megoszlik a piacot illetően. Abban ugyan mindenki egyetért, hogy a lerobbant környéket fel kell újítani. Sokan drágállják a termékeket, de mégis azt mondják, a mindennapi kenyér, zöldség beszerzésére kiválóan alkalmas. „Nagyobb bevásárlásra lemegyek a központi piacra, de jó, hogy csak leszaladok a tömbházból, és beszerezhetem a mindennapi ebédhez szükséges alapanyagokat” – ecsetelte kérdésünkre egy idős hölgy.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.