Kint is, bent is. A járványadatoktól függetlenül szeretnének működni a vendéglátósok
Fotó: Jakab Mónika
Segélykiáltást fogalmaztak meg kedden a romániai vendéglátók és szállásadók, akik azokban ágazatokban dolgoznak, amelyeket a legjobban sújtottak a koronavírus-világjárvány terjedésének megfékezése érdekében bevezetett korlátozások – munkáltatói szövetségük a kormányhoz fordult a sürgős megoldásra váró gondjaikkal, kéréseikkel.
2021. április 13., 21:212021. április 13., 21:21
2021. április 13., 21:302021. április 13., 21:30
A Vendéglátóipari Munkáltatók Szövetsége (FIO) elsőként azzal a kéréssel fordul a bukaresti kabinethez, hogy június elsejétől válasszák szét az ágazatot a járványügyi adatoktól, ne függjenek többé attól, hogy az egyes településeken ezer lakosra hány koronavírus-fertőzött jut, mivel úgy számolnak, akkorra a gazdasági szektorban dolgozók nagyjából 90 százaléka be lesz oltva Covid–19 ellen.
„A vendéglátóipar sorsdöntő pillanathoz érkezett. Miután elmaradt az ágazat megsegítése a lezárás után és egy éve korlátozzák a tevékenységét, a vállalkozói környezet számára nagyon fontos, hogy a nyitás a legjobb körülmények között történjen. Ennek jegyében támogatjuk, hogy a legbiztonságosabb körülmények között induljon újra az ágazat az országos oltási programnak köszönhetően. Ezzel egy időben
– idézte a FIO közleménye Corina Macrit, a munkáltatói szövetség elnökét.
A sajtóhoz eljuttatott dokumentum szerint a vendéglátásban érdekelt vállalkozók hét pontban fogalmazták meg kéréseiket. Ezek sorában az első, hogy nyitva tartásuk ne függjön a járványadatoktól,
A FIO azt javasolja, hogy az éttermek belső terei kapacitásuk 50 százalékában fogadhassanak vendégeket, egy asztalnál pedig ne ülhessen hatnál több személy. Egyúttal egy szigorú szabályrendszer kidolgozását is vállalják, ezek betartásának elmulasztása esetén pedig drasztikus bírság vagy a tevékenység felfüggesztése járna.
A HoReCa ágazat képviselői kérik továbbá, hogy legyen újra aktív az az intézkedés, ami révén a kormány állja a bruttó alapfizetés 41,5 százalékát azon alkalmazottak esetében, akik a kényszerszabadság után újra felveszik a munkát, és más, az alkalmazottak után járó kedvezmények igénybevételét is kérik párhuzamosan.
Ez az intézkedés állításuk szerint bátorítaná, hogy a szakképzett munkaerő itthon maradjon, és ezzel egy időben hozzájárulnak az úgynevezett szürke zóna kifehérítéséhez, mint ahogy segítené az ágazat kilábalását is a válságból és a minőségi szolgáltatásokat.
Ötödik pontként azt kérik, hogy legalább 50 százalékkal csökkentsék a rájuk vonatkozó helyi adókat és illetékeket a 2021-es és a 2022-es évre, továbbá azt szeretnék elérni, ha az általános forgalmi adó (áfa/TVA) a jelenlegi 9 százalékról 5 százalékra csökkenne a házhoz szállított élelmiszeripari termékek estében.
A vendéglátók munkáltatói szövetsége kéri továbbá az áfa-visszatérítés felgyorsítását, a hitelmoratórium meghosszabbítását is egészen addig, amíg felpörögnek az ágazat motorjai.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!