Kint is, bent is. A járványadatoktól függetlenül szeretnének működni a vendéglátósok
Fotó: Jakab Mónika
Segélykiáltást fogalmaztak meg kedden a romániai vendéglátók és szállásadók, akik azokban ágazatokban dolgoznak, amelyeket a legjobban sújtottak a koronavírus-világjárvány terjedésének megfékezése érdekében bevezetett korlátozások – munkáltatói szövetségük a kormányhoz fordult a sürgős megoldásra váró gondjaikkal, kéréseikkel.
2021. április 13., 21:212021. április 13., 21:21
2021. április 13., 21:302021. április 13., 21:30
A Vendéglátóipari Munkáltatók Szövetsége (FIO) elsőként azzal a kéréssel fordul a bukaresti kabinethez, hogy június elsejétől válasszák szét az ágazatot a járványügyi adatoktól, ne függjenek többé attól, hogy az egyes településeken ezer lakosra hány koronavírus-fertőzött jut, mivel úgy számolnak, akkorra a gazdasági szektorban dolgozók nagyjából 90 százaléka be lesz oltva Covid–19 ellen.
„A vendéglátóipar sorsdöntő pillanathoz érkezett. Miután elmaradt az ágazat megsegítése a lezárás után és egy éve korlátozzák a tevékenységét, a vállalkozói környezet számára nagyon fontos, hogy a nyitás a legjobb körülmények között történjen. Ennek jegyében támogatjuk, hogy a legbiztonságosabb körülmények között induljon újra az ágazat az országos oltási programnak köszönhetően. Ezzel egy időben
– idézte a FIO közleménye Corina Macrit, a munkáltatói szövetség elnökét.
A sajtóhoz eljuttatott dokumentum szerint a vendéglátásban érdekelt vállalkozók hét pontban fogalmazták meg kéréseiket. Ezek sorában az első, hogy nyitva tartásuk ne függjön a járványadatoktól,
A FIO azt javasolja, hogy az éttermek belső terei kapacitásuk 50 százalékában fogadhassanak vendégeket, egy asztalnál pedig ne ülhessen hatnál több személy. Egyúttal egy szigorú szabályrendszer kidolgozását is vállalják, ezek betartásának elmulasztása esetén pedig drasztikus bírság vagy a tevékenység felfüggesztése járna.
A HoReCa ágazat képviselői kérik továbbá, hogy legyen újra aktív az az intézkedés, ami révén a kormány állja a bruttó alapfizetés 41,5 százalékát azon alkalmazottak esetében, akik a kényszerszabadság után újra felveszik a munkát, és más, az alkalmazottak után járó kedvezmények igénybevételét is kérik párhuzamosan.
Ez az intézkedés állításuk szerint bátorítaná, hogy a szakképzett munkaerő itthon maradjon, és ezzel egy időben hozzájárulnak az úgynevezett szürke zóna kifehérítéséhez, mint ahogy segítené az ágazat kilábalását is a válságból és a minőségi szolgáltatásokat.
Ötödik pontként azt kérik, hogy legalább 50 százalékkal csökkentsék a rájuk vonatkozó helyi adókat és illetékeket a 2021-es és a 2022-es évre, továbbá azt szeretnék elérni, ha az általános forgalmi adó (áfa/TVA) a jelenlegi 9 százalékról 5 százalékra csökkenne a házhoz szállított élelmiszeripari termékek estében.
A vendéglátók munkáltatói szövetsége kéri továbbá az áfa-visszatérítés felgyorsítását, a hitelmoratórium meghosszabbítását is egészen addig, amíg felpörögnek az ágazat motorjai.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!