2012. október 22., 07:542012. október 22., 07:54
A javaslatot az Európai Parlamentnek és a miniszterek tanácsának is el kell fogadnia – derül ki az EB közleményéből. Andor László foglalkoztatás- és szociális politikáért felelős uniós biztos rámutatott, a pénzösszegből a finn telefongyártó kivonulása nyomán munka nélkül maradt Kolozs megyeiek átképzését biztosítanák, így az érintettek hatékonyan alkalmazkodhatnának a munkaerő-piaci kereslethez.
„A telefongyártást egyre több vállalat a gyorsan fejlődő, elsősorban ázsiai térségekbe helyezi át, így a nemeszsuki üzemben dolgozó munkásoknak egyéb téren kell képezniük magukat” – hangsúlyozta Andor. Az Európai Bizottság közleményéből kiderül az is, Kolozsvár környékén a számítástechnikai és a kommunikációs ágazatban meglévő állások mintegy 40 százalékkal csökkentek a Nokia gyárának bezárása miatt.
Az elbocsátott zsuki munkások számára összeállított program becsült értéke egyébként 4,5 millió euró, ebből 2,9 millió eurót biztosít az EB. A támogatásnak köszönhetően a Nokia-gyár korábbi alkalmazottai tanácsadáson, valamint szakmai képzésen vehetnek részt, pénzügyi támogatást kapnak saját vállalkozásuk beindításához, emellett további, a munkakeresést elősegítő anyagi hozzájárulásokban is részesülnek, például utazási utalványok formájában.
Az EB egyébként a Nokia finnországi gyáraiból elbocsátott alkalmazottak támogatásának is helyt adott. A Nokia 2011 szeptemberében közölte, hogy a piac pangása miatt megszünteti a gyártást Nemeszsukon, üzemét Ázsiába helyezi át. A gyár elmúlt év végi bezárása mintegy 2300 embert érintett. A finn telefongyártó 2008-ban építette meg romániai üzemét 60 millió eurós beruházással, állami támogatás mellett. A Nokia kivonulását követően a nemeszsuki Tetarom 3 ipari parkba három nagyvállalat is „beköltözött”, a beruházást már az olasz Battistero pékség, a háztartási gépeket előállító, szintén olasz De’Longhi, valamint az autóalkatrészeket gyártó németországi Bosch is megkezdte.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.