Saját hatáskörbe vonják az infrastruktúra-fejlesztést – nem várnak a kormány pénzére, inkább pályáznak az erdélyi önkormányzatok

miután évek óta hiába várnak arra, hogy a kormány autópályát vagy gyorsforgalmi utat építsen a két megyeszékhely között. Az elképzelések szerint ez az út a Brassó megyei Mundra és a Szeben megyei Sellenberk között épülne meg jórészt európai uniós finanszírozásból.

A Fogaras Mikrorégiónak amúgy 33 település tagja a két megyéből, köztük négy város is: a Brassó megyei Viktóriaváros és Fogaras, illetve a Szeben megyei Felek és Nagytalmács. Közös erőfeszítéssel pályáznak uniós forrásokra a térség fejlesztése érdekében, mivel Bukarestből „nem mindig akkor érkezik a pénz, amikor szükség van rá”. Mariana Câju projektmenedzser elmondása szerint a Fogaras Mikrorégió fejlesztési stratégiájának gyakorlatba ültetésére 2,5 milliárd euróra lesz szükség. „A legfontosabb projekt a Mundra–Sellenberk gyorsforgalmi út, ami szerepel ugyan az ország közlekedési mestertervében (master plan), ám mi nem hisszük, hogy egyhamar kiutalnának pénzt erre, ezért európai forrásokból akarjuk megvalósítani. Mi itt gyorsan haladunk a dokumentáció összeállításával” – nyilatkozta a sajtónak a projektmenedzser.

A társulásban látják a jövőt

– értékelt a Krónika megkeresésére Ambrus Izabella, az RMDSZ Brassó megyei parlamenti képviselője.  Meglátása szerint a Brassó és Szeben megyei önkormányzatokat tömörítő Fogaras Mikrorégió elnevezésű egyesület nagy eséllyel hívhat le európai uniós alapokat az infrastruktúra fejlesztésére. Mint rámutatott, ha megkerülik a kormányzati bürokráciát, az önkormányzatok a hasonló társulások keretében gyorsabban, egyszerűbben léphetnek, ezért is indul egyre több hasonló kezdeményezés országszerte. Ambrus Izabella ugyanakkor kiemelte: a Nyugati Szövetség, valamint a Brassó és Szeben megyei önkormányzatok közötti társulás követendő példa, ha nem is ilyen nagy léptékben, de akár két-három település is szövetségre léphet, hogy közös projekteket valósítsanak meg.

„Az önkormányzatoknak meg kell tanulniuk együtt gondolkodni, szövetkezni, harcolni az érdekeikért, mert gyakran hiába várnak arra, hogy majd központi alapokból, vagy támogatással megvalósulnak a tervezett fejlesztések” – szögezte le a képviselő, aki szerint Brassó megye jó úton halad, hiszen ha másként nem tudnak fejleszteni, más utakat keresnek, és inkább hitelt vesznek fel. Így történtek  előrelépések  a Brassó-Vidombák nemzetközi repülőtér vagy a brassói regionális kórház megépítése terén is.  Ambrus Izabella ugyanakkor arra is kitért, hogy miközben az országban mindenütt kezdeményezik a regionális szövetségek megalakulását,

„Folyamatosan arra hivatkoznak, hogy a Székelyföld nem létezik, a társulásokat, a székely termék megnevezés használatát gáncsolják” – emlékeztetett a képviselő.   

Összekapcsolnák a Székelyföldet
a brassói reptérrel

Közben pedig Kovászna és Brassó megye vezetői azt tervezik, hogy ha kell, önerőből építenek gyorsforgalmi utat Sepsiszentgyörgy és Vidombák között. Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke lapunknak elmondta, záros határidőn belül elkezdik az egyeztetéseket a két megye vezetői, hogy rögzítsék a négysávos gyorsforgalmi út nyomvonalát Sepsiszentgyörgytől Vidombákig, ez ugyanis a későbbiekben megkönnyíti majd az eljutást az épülő repülőtérre. „Ez még kezdeti fázisban levő projekt, első lépésben a műszaki részleteket kell átbeszélnünk, tisztáznunk, de ha más megoldás nem lesz, akár saját költségvetésből is megépítjük a gyorsforgalmi utat” – szögezte le mondta Tamás Sándor, aki már korábban is beszélt arról, hogy

„Véget ért a száz év magány, amikor minden polgármester, minden tanácselnök csak a saját települése, térsége érdekeit nézte. A regionális szintű együttgondolkodás jelenti a jövőt” – vallja Tamás Sándor.

Mint ismeretes, a két megyének már több közös projektje volt, és a repülőtér állami finanszírozásáért is közösen lobbiztak. Kovászna megye és Sepsiszentgyörgy önkormányzata pedig a légikikötő megépítését önerőből is támogatni készül.

Közelebb vinnék az észak-erdélyi autópályát a nagyvárosokhoz

Nem kis bosszúságot okoz a Kolozsváron és Temesváron élőknek vagy oda utazóknak, hogy a közelükben elhaladó autópályákhoz nem „kaptak” kijáratot az állami közútkezelőtől – Kolozsvár most orvosolná a problémát, közben pedig Nagyvárad önkormányzata a saját kezébe veszi a sorsát, és azt tervezi, hogy mire megépül a magyar–román határhoz vezető sztrádaszakasz, addig megépíti a maga felhajtóját. Mint ismeretes, ha Kolozsvárról Torda vagy Nagyenyed felé indulnánk, akkor is el kell mennünk a 15 kilométerre nyugati irányban található Gyaluig, tehát épp visszafelé autózunk, ráadásul útba esik az a Szászfenes, ahol állandósultak a forgalmi dugók. Éppen ezért Emil Boc, a kincses város polgármestere a minap bejelentette, több variánst is javasol a közlekedésügyi minisztériumnak, hogy a megyeszékhelyről közelebb fel lehessen hajtani a sztrádára. Az egyik verzió szerint

Boc szerint a bekötőnek mielőbb meg kellene épülnie, és nincs sok pénzre szükség.

Nagyvárad közelébe csak várhatóan valamikor a jövő év folyamán ér el az észak-erdélyi autópálya, Ilie Bolojan polgármester viszont máris tervezi a bekötő utat. Mint Zatykó Gyula, az elöljáró tanácsadója és egyben az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) országos alelnöke és Csomortányi István, a néppárt Bihar megyei szervezetének elnöke egy múlt heti váradi sajtótájékoztatón emlékeztettek, a sztráda legközelebb eső felhajtója 15 kilométerre lesz a várostól, Kügypuszta és Bihar között. Mint elhangzott,

Csomortányi elmondta megvalósíthatósági tanulmányok már készen vannak. És mivel a város nem vár az állami közútkezelőre, hanem önerőből lát hozzá a munkához, nemcsak a saját részét finanszírozza meg, hanem anyagiakkal támogatja a bihari önkormányzatot a kisajátítandó területek megvásárlásában, és mivel azt szeretné, ha Bihar keleti elkerülő útja is megépülne, ebben is kész segítséget nyújtani.