
Ismét növelnék az elektromos autókért járó támogatást a roncsprogramokban
Fotó: Facebook/Emil Boc
Változások várhatók idén Románia egyik legnépszerűbb állami támogatási konstrukciójában, az új autók vásárlását ösztönző roncsprogramokban. Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter szerint „zöldíteni” kell: az immár 20 éve futó klasszikus roncsprogramban már nem támogatnák dízel meghajtású gépkocsik vásárlását, a plusz néven futó programban pedig – a tavalyi felezés után – ismét növelnék a villanyautók megvétele esetén járó „belepótolást”. Amit egyébként uniós szinten is terveznek.
2025. január 24., 17:352025. január 24., 17:35
2025. január 24., 18:042025. január 24., 18:04
Mircea Fechet csütörtökön a Facebook-oldalán közölt videóban beszélt az új autó vásárlását bátorító, régi, szennyező járgány „bezúzását” is feltételező roncsprogramok kilátásairól, annak apropójában, hogy a környezetvédelmi minisztérium előtt kiállították a Romániában gyártott elektromosautó-modelleket. Miközben bele is ült egyikbe, a tárcavezető büszkén emlékeztetett, hogy immár háromra nőtt számuk: a Ford Puma Gen-E, a Ford E-Tourneo Courier és a Ford E-Transit Courier is Craiován készül.
„Szeretném, ha az elektromos autók után járó ökoutalvány értéke növekedne. Emlékeztetnék arra, hogy tavaly 10 000 euróról 5000 euróra csökkent, ami valószínűleg sok romániait eltántorított a villanyautó-vásárlástól” – mondta a miniszter. Aki jelezte, hogy ezzel egy időben egyszerűsíteni szeretné az e-autóknak szánt Roncsautó Plusz programra vonatkozó, bonyolult ökobónusz-számlálást előíró eljárást is. Az új szabályok a több éven át, 2025-2030 között tervezett kiírásokra vonatkoznának.
Közben a klasszikus, belső égésű motorokkal felszerelt gépkocsikra vonatkozó programban is változtatásokat terveznek.
Ezt a döntést az autógyártókkal és az importőrökkel közösen hoztuk meg. A jövőben környezetbarát motorokkal rendelkező autók vásárlását szeretnénk támogatni” – jelentette ki Mircea Fechet. Aki szerint az állami költségvetés összeállítására várnak, de mindenképp azt szeretnék, hogy legalább annyi pénz álljon a roncsprogramok rendelkezésére, mint tavaly.
Eközben az Európai Unióban is „mozgolódnak”. Brüsszel ígéretet tett arra, hogy segít a gyengélkedő európai autóiparon:
– írja a Financial Times. Teresa Ribera, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke az FT-nek a davosi Világgazdasági Fórumon elmondta, hogy „körvonalazzák” az ösztönző program lehetőségeit, mely a különálló, esetenként egymással „versengő” tagállami modelleket váltaná fel – számolt be a G4media.ro portál.
Kedden Olaf Scholz német kancellár is kijelentette, hogy a Bizottság fontolóra veszi az általa javasolt uniós támogatási programot. A német kormány 2023-ban hirtelen megszüntette saját programját, ami az elektromos járművek értékesítésének visszaeséséhez vezetett. Az Európai Autógyártók Szövetsége szerint számos uniós tagállam kínál ösztönzőket az elektromos járművek számára, de a feltételek nagyon eltérőek, és több tagállam egyáltalán nem nyújt vásárlási támogatást.
Mint ismeretes, az Európai Bizottság október végén véglegesnek mondott vámokat vetett ki a Kínában gyártott elektromos autókra, ugyanis az EU szerint a kínai autók rendkívül alacsony ára tisztességtelen versenyt eredményez a piacon.
Egyénként a héten az is kiderült, hogy a Kínában gyártott elektromos autókra kivetett „égető” vámok megfizetésének elkerülése érdekében az ország nagy autógyártói, a BYD, a Geely és a SAIC az Európai Unió Bíróságához fordultak. Az új védővámok a BYD esetében 17 százalékot, a Geely esetében 18,8 százalékot, a SAIC esetében pedig 35,3 százalékot tesznek ki, és a már meglévő 10 százalékos általános importvámokon felül kell befizetni.
A Reuterst idéző Economica.net portál cikke szerint az Európai Bizottság tud az ügyekről, és két hónap és 10 nap áll rendelkezésére, hogy felkészüljön a védekezésre, ugyanakkor folyamatos kapcsolatban áll Pekinggel, hogy új megoldásokat keressen a vámok megszüntetésére.

Erdélybe is elértek a világhódító körútra indult modern kínai autók, és lassan nálunk is repedezni kezdtek az előítéletek, de az Európai Unió és az ázsiai nagyhatalom között dúló gazdasági harc elfajult.

Visszaelőzött és ismét „Európa-bajnok” lett a Dacia Sandero egy olyan fura versenyben, amelyben a román kisautó az amerikai óriás háromszor drágább elektromos luxusgépkocsiját, a Tesla Model Y-t győzte le a kontinens legkelendőbb négykerekűjeként.

A rendelések elindításával kiderült, mennyibe kerül a Dacia legújabb, egyben legnagyobb modellje, a Bigster. A Duster nagy testvéreként emlegetett, egy új szegmensben világhódító körútra induló Bigster legolcsóbb kiadása 23 ezer euróba kerül.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint májusban 11 970 személynek folyósítottak különleges nyugdíjat, 13-mal többnek, mint előző hónapban.
Az első négy hónapban 2,508 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1 százalékkal (24 500 toe-val) kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közölt adataiból.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg szombaton közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță.
Mindössze Bukarest és Kolozs megye számít „európai értelemben vett” gazdag megyének romániai viszonylatban, ha az egy főre jutó bruttó hazai terméket (GDP) vesszük górcső alá. Amúgy egy kettészakadt Romániát látunk.
szóljon hozzá!