Romló kilátások Európában

Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, a közös pénzt használó euróövezet pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport elnöke ugyanezen az EP-bizottsági ülésen arról beszélt, hogy immár nagyon közel jutottak a megállapodáshoz az újabb görög segélycsomag folyósítása ügyében. Erről július 21-én elvi egyetértés született, de a megvalósítás késik, nagyrészt amiatt, mert a finnek külön biztosítékokra jelentettek be igényt a támogatás folyósítása fejében.

„A rövid távú növekedési kilátások bizonyos mértékben romlottak a tavaszi prognózisunkhoz képest” – mondta a tanácskozáson Olli Rehn. Az Európai Bizottság szeptember 15-én terjeszti elő következő prognózisát. A tavaszi előrejelzésben erre az esztendőre az EU 27 tagországának átlagában még 1,8 százalékos, az eurózónára nézve 1,5 százalékos GDP-növekedést jósoltak. Rehn szerint azonban a nyár folyamán „erősödtek a turbulenciák”, részben az amerikai adósságválságnak, részben az euró-hitelválságnak betudhatóan. Félő, hogy a pénzügyi piacok megrázkódtatásai a reálgazdaság növekedését is veszélybe sodorják – vélekedett az uniós gazdasági és pénzügyi biztos. Trichet adatai szerint az euróövezetben az idei első negyedévben még 0,8 százalékos, a második negyedévben azonban már csak 0,2 százalékos volt a GDP-bővülés.

Rehn sürgette a Görögország pénzügyi megmentéséről szóló július 21-ei euróövezeti csúcs határozatainak, valamint a stabilitási paktum megerősítését szolgáló hatos jogszabálycsomagnak megvalósítását. A több EP-képviselő által szorgalmazott eurókötvényről azt mondta, hogy annak kibocsátása nem lehetséges a tagállamok költségvetésének a jelenleginél szorosabb ellenőrzése nélkül. Hangsúlyozta: egy ilyen döntés előtt az euróövezeti tagállamok nem kerülhetik meg azt a vitát, hogy hajlandóak-e elfogadni a fiskálisszuverenitásukra gyakorolt várható hatást. Trichet az EP-bizottsági ülésen a növekedési kilátásokat illetően úgy fogalmazott, hogy „az euróövezet gazdasága mérsékelt ütemben fog növekedni, miután a térség egészében általában véve viszonylag jók a reálgazdasági mutatók. Ugyanakkor marad a fölöttébb nagy bizonytalanság, nem utolsó sorban a pénzpiacokon az utóbbi időben tapasztalható feszültségek miatt”.

A bankelnök szerint a bizonytalanság azokkal a költségvetési és gazdaságpolitikai kiigazításokkal hozható összefüggésbe, amelyeket az euróövezeti és más fejlett országok alkalmaznak költségvetésük kiegyensúlyozása érdekében. Trichet egyúttal sürgette az euróövezet kormányait, minél előbb valósítsák meg azt a 109 milliárd eurós mentőcsomagot, amelyről a júliusi 21-ei csúcstalálkozón döntöttek az európai adósságválság rendezése érdekében. Ennek mindeddig fennálló akadályáról, a számos más részes állam kemény ellenkezését – hasonló holland, osztrák, illetve szlovák extraigények megfogalmazását – kiváltó finn különleges garanciák ügyéről az ülésen Juncker azt mondta: nem szereti az efféle kétoldalú különalkukat, ugyanakkor viszont nem lenne szabad, hogy ezek a problémák eltérítsék az euróövezetet a július 21-ei döntések gyakorlatba történő átültetésétől.

A luxemburgi kormányfő szerint azonban már nagyon közel jutottak a kompromisszumhoz. A parlamenti bizottsági ülés után, újságíróknak nyilatkozva Juncker úgy vélekedett, hogy legkésőbb szeptember közepére eljutnak a megállapodáshoz ebben a kérdésben. Mint megjegyezte, szeptember 16-án informális eurócsoport-tanácskozást tartanak Lengyelországban, és addigra mindenképpen kialakul az egyetértés.