
Egyre többe kerül a bevásárlás a romániai lakosság számára
Fotó: Rostás Magor
Érdemben lassulni fog a román gazdaság teljesítménye 2022-ben, a hazai össztermék bővülése idén 2 százalék alatt maradhat, és miközben az infláció erodálja a reáljövedelmeket, a monetáris politika szigorodni fog, az ellátási láncokban tapasztalható problémák pedig súlyosbodni fognak – vélekednek az OTP Bank Románia elemzői.
2022. április 08., 18:192022. április 08., 18:19
A statisztikák azt mutatják, hogy Románia gazdasági teljesítménye meghaladta a világjárvány előtti szintet, a 2021-es második negyedévében mért GDP viszont megközelítőleg 2 százalékponttal maradt el a pandémiát megelőző időszakot jellemző trendtől. A tavalyi év második felében a gazdaság jelentősen lassult, 2021 utolsó negyedévében az előző negyedévhez viszonyítva már stagnálás volt tapasztalható.
„Regionális viszonylatban 2021 utolsó hónapjaiban Románia a GDP szerint a régió második legjobban teljesítő országából Közép-Kelet-Európa negyedik helyére esett vissza, Szerbia, Lengyelország és Magyarország után. A január-februári statisztikák ugyanakkor enyhe előrelépésre utalnak, viszont az orosz-ukrán konfliktus rontja a kilátásokat. Bár a kereskedelmi kapcsolatok mérsékeltek, a magasabb energiaárak, az eurózóna lassabb növekedése és a kockázati prémiumok emelkedése hatással lesz a gazdasági aktivitásra és az emelkedő inflációra – részletezik a bank elemzői.
Az infláció folytatta konstans emelkedését, és az energia-, illetve élelmiszerár-sokkok hatására februárban elérte a 8,5 százalékot, miközben a maginfláció 5,2 százalékon maradt. Tekintettel arra, hogy a koronavírus-járvány miatti válságba a romániai gazdaság teljesen liberalizált energiapiaccal lépett be, a lakossági energia árában 2021-ben bekövetkezett emelkedésnek közvetlenebb hatása volt, mint más régiós országok esetében, és az aggregált inflációhoz való hozzájárulása hónapról hónapra változott az árak korlátozásával kapcsolatos intézkedések függvényében.
„Mivel a kormány felső határt vezetett be a jövő évre az energiaárakban, 2023 tavaszáig nem számítunk az energiaárak további szabályozott emelkedésére. A vállalatok energiaköltségei viszont tovább nőnek, és az orosz-ukrán konfliktus is hozzájárulhat az élelmiszerek árára nehezedő nyomáshoz. Április és május között 9,5 százalékos inflációs csúcsra számítunk, amely jó eséllyel később fokozatosan csökkenni fog” – húzták alá a magyar tőkéjű pénzintézet szakértői.
A Román Nemzeti Bank (BNR) a helyzet kezelésére 50 bázisponttal emelte az alapkamatot, a legutolsó ilyen emelésre április elején került sor.
A tágabban értelmezett makrogazdasági környezetben a munkaerőpiac és a foglalkoztatás szintje fokozatosan helyreállt a koronavírus-járvány után, 2021 utolsó hónapjaiban a bérnövekedés összességében visszatért a korábbi szintre, bár a magas infláció miatt a reálvásárlóerő meredeken visszaesett. A jelentős béremelkedés megnehezíti a jegybank infláció kordában tartására tett erőfeszítéseit a többi makrogazdasági mutató további romlása mellett. Jó példa erre a folyó fizetési mérleg hiánya, amelyre továbbra is negatív hatással vannak a magas energiaárak, mivel Románia nettó energiaimportőr. Az ikerdeficit továbbra is csökkenő tendenciát mutat, és ez a következő két évben bizonyosan rosszul fogja érinteni az ország külkereskedelmi egyenlegét, a költségvetési konszolidáció szükségessége még fontosabbá válik.
„Az elfogadott konvergenciaprogrammal összhangban fokozatos költségvetési konszolidációra várunk, de a tervekkel szemben némi csúszásra számítunk, tekintettel az energiaár-támogatások emelésére, a javasolt adócsökkentésekre és a növekedés általános lassulására. A jelenlegi előrejelzések szerint az államadósság 2023-ra a GDP 55 százalékára emelkedhet” – derül ki az elemzésből.
A globális és regionális fejleményeket figyelembe véve a GDP-növekedés lassulásában lát kockázatokat az OTP Bank romániai leányvállalata, miközben az inflációs kilátások az alapkamat további emelkedését jelzik előre.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
szóljon hozzá!