Egyre többe kerül a bevásárlás a romániai lakosság számára
Fotó: Rostás Magor
Érdemben lassulni fog a román gazdaság teljesítménye 2022-ben, a hazai össztermék bővülése idén 2 százalék alatt maradhat, és miközben az infláció erodálja a reáljövedelmeket, a monetáris politika szigorodni fog, az ellátási láncokban tapasztalható problémák pedig súlyosbodni fognak – vélekednek az OTP Bank Románia elemzői.
2022. április 08., 18:192022. április 08., 18:19
A statisztikák azt mutatják, hogy Románia gazdasági teljesítménye meghaladta a világjárvány előtti szintet, a 2021-es második negyedévében mért GDP viszont megközelítőleg 2 százalékponttal maradt el a pandémiát megelőző időszakot jellemző trendtől. A tavalyi év második felében a gazdaság jelentősen lassult, 2021 utolsó negyedévében az előző negyedévhez viszonyítva már stagnálás volt tapasztalható.
„Regionális viszonylatban 2021 utolsó hónapjaiban Románia a GDP szerint a régió második legjobban teljesítő országából Közép-Kelet-Európa negyedik helyére esett vissza, Szerbia, Lengyelország és Magyarország után. A január-februári statisztikák ugyanakkor enyhe előrelépésre utalnak, viszont az orosz-ukrán konfliktus rontja a kilátásokat. Bár a kereskedelmi kapcsolatok mérsékeltek, a magasabb energiaárak, az eurózóna lassabb növekedése és a kockázati prémiumok emelkedése hatással lesz a gazdasági aktivitásra és az emelkedő inflációra – részletezik a bank elemzői.
Az infláció folytatta konstans emelkedését, és az energia-, illetve élelmiszerár-sokkok hatására februárban elérte a 8,5 százalékot, miközben a maginfláció 5,2 százalékon maradt. Tekintettel arra, hogy a koronavírus-járvány miatti válságba a romániai gazdaság teljesen liberalizált energiapiaccal lépett be, a lakossági energia árában 2021-ben bekövetkezett emelkedésnek közvetlenebb hatása volt, mint más régiós országok esetében, és az aggregált inflációhoz való hozzájárulása hónapról hónapra változott az árak korlátozásával kapcsolatos intézkedések függvényében.
„Mivel a kormány felső határt vezetett be a jövő évre az energiaárakban, 2023 tavaszáig nem számítunk az energiaárak további szabályozott emelkedésére. A vállalatok energiaköltségei viszont tovább nőnek, és az orosz-ukrán konfliktus is hozzájárulhat az élelmiszerek árára nehezedő nyomáshoz. Április és május között 9,5 százalékos inflációs csúcsra számítunk, amely jó eséllyel később fokozatosan csökkenni fog” – húzták alá a magyar tőkéjű pénzintézet szakértői.
A Román Nemzeti Bank (BNR) a helyzet kezelésére 50 bázisponttal emelte az alapkamatot, a legutolsó ilyen emelésre április elején került sor.
A tágabban értelmezett makrogazdasági környezetben a munkaerőpiac és a foglalkoztatás szintje fokozatosan helyreállt a koronavírus-járvány után, 2021 utolsó hónapjaiban a bérnövekedés összességében visszatért a korábbi szintre, bár a magas infláció miatt a reálvásárlóerő meredeken visszaesett. A jelentős béremelkedés megnehezíti a jegybank infláció kordában tartására tett erőfeszítéseit a többi makrogazdasági mutató további romlása mellett. Jó példa erre a folyó fizetési mérleg hiánya, amelyre továbbra is negatív hatással vannak a magas energiaárak, mivel Románia nettó energiaimportőr. Az ikerdeficit továbbra is csökkenő tendenciát mutat, és ez a következő két évben bizonyosan rosszul fogja érinteni az ország külkereskedelmi egyenlegét, a költségvetési konszolidáció szükségessége még fontosabbá válik.
„Az elfogadott konvergenciaprogrammal összhangban fokozatos költségvetési konszolidációra várunk, de a tervekkel szemben némi csúszásra számítunk, tekintettel az energiaár-támogatások emelésére, a javasolt adócsökkentésekre és a növekedés általános lassulására. A jelenlegi előrejelzések szerint az államadósság 2023-ra a GDP 55 százalékára emelkedhet” – derül ki az elemzésből.
A globális és regionális fejleményeket figyelembe véve a GDP-növekedés lassulásában lát kockázatokat az OTP Bank romániai leányvállalata, miközben az inflációs kilátások az alapkamat további emelkedését jelzik előre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!