Csalóka mutató. A romániai életszínvonal egyáltalán nem azt mutatja, hogy gazdag ország lenne
Fotó: Veres Nándor
Első ízben került be a magas jövedelmű országok kategóriájába Románia, ám a lapunk által megkérdezett szakértő szerint új alapokra kellene helyezni a számítást, hogy az valós képet mutasson.
2020. július 14., 18:532020. július 14., 18:53
Románia is felkerült a magas jövedelmű országok listájára, amelyet a Világbank júliusban tett közzé. A rangsorban azt láthatjuk, hogy a 2019-es adatok alapján Románia átlépte a 12 535 dolláros egy főre jutó nemzeti jövedelmet (GNI), ezzel a felső-közepes jövedelmű országból magas jövedelmű országgá lépett elő. A tavalyi adatok alapján az ország éppen csak átlépte a 12 535 dolláros küszöböt, a 12 630 dolláros egy főre jutó nemzeti jövedelemmel, a térség országai jóval megelőzik, hiszen például Lengyelországban 15 200 dollár a GNI, Magyarországon 16 140 dollár.
Románia először került be ebbe az „elit klubba”, a listán 80 ország és terület van, vagyis 55 ország és további 25 olyan terület, melynek nincs teljesen önálló státusa, mint például Hongkong, Puerto Rico, Francia Polinézia, Új-Kaledónia – húzta alá megkeresésünkre Králik Lóránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének oktatója. Kiemelte:
A szakértő ugyanakkor rámutatott, a küszöbértéket nem a bruttó hazai termék (GDP), hanem az egy főre jutó nemzeti jövedelem alapján számolják, ami az országban valójában elkölthető jövedelmet mutatja, például beleszámolják azokat az összegeket is, amit a külföldön dolgozók hazaküldenek. „Harminc éve állapították meg a módszertant, az alapján számolják a küszöbértékeket, hogy melyik ország számít szegénynek, alsó- és felsőközép- vagy magas jövedelműnek. Akkor még csak 41 ország tartozott az elitek klubjába, azóta a számuk megkétszereződött” – irányította rá a figyelmünket a szakértő.
A küszöbértéket amúgy a Nemzetközi Valutaalap pénzneme, az úgynevezett különleges lehívási jogok (Special Drawing Rights – SDR) inflációs rátájával igazítják ki minden évben. Az SDR inflációját az öt kulcsvaluta – amerikai dollár, euró, kínai jüan, japán jen és brit font – inflációja befolyásolja.
– hangsúlyozta a gazdasági elemző.
Mint magyarázta: a világban a gazdasági növekedés sokkal nagyobb mértékű a pénzromlásnál, ezért a szakértők egy ideje már tárgyalják, hogy módosítani kellene a módszertant az értékhatár kiszámításánál az életszínvonal-arányokat is figyelembe véve. A jelenlegi listán ugyanis nemcsak Románia tűnik ki, hiszen olyan országok is vannak a gazdagok között, mint a Karib-szigeteki országok, Chile, Uruguay, amelyeknek szintén nem lenne, amit keresniük a „jómódúak” között.
Králik Lóránd úgy véli,
„Tény, hogy a kilencvenes évekhez viszonyítva Romániában is dinamikus életszínvonal-emelkedés tapasztalható, de azzal, hogy az ország meghaladta a több mint harminc évvel ezelőtti módszertannal kiszámolt küszöbértéket, nem azt jelenti, hogy olyan mértékű a jómód, mint a listavezető országokban” – fogalmazott a szakértő, hangsúlyozva, mindenképpen aránytalanságok mutatkoznak, hiszen a listavezető országok lényegesen eltávolodtak a küszöbértéktől – Svájc, Luxemburg, Norvégia a határértéket jóval meghaladják.
Az elemző szerint amúgy valószínű, hogy a 2020-as értékeket figyelembe véve Románia újra a határérték alá kerül. „Bár a járvány időszakában az infláció nem magas, ettől függetlenül a bruttó hazai termék és az egy főre jutó nemzeti jövedelem csökkenése olyan mértékű lehet, hogy kikerülhet Románia az elit klubból” – húzta alá Králik Lóránd, kiemelve, hogy a magas jövedelmű országok listáján az utolsó egynegyedet mindig veszélyezteti a gazdasági visszaesés, és hogy kiesnek ebből a kategóriából.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás