Csalóka mutató. A romániai életszínvonal egyáltalán nem azt mutatja, hogy gazdag ország lenne
Fotó: Veres Nándor
Első ízben került be a magas jövedelmű országok kategóriájába Románia, ám a lapunk által megkérdezett szakértő szerint új alapokra kellene helyezni a számítást, hogy az valós képet mutasson.
2020. július 14., 18:532020. július 14., 18:53
Románia is felkerült a magas jövedelmű országok listájára, amelyet a Világbank júliusban tett közzé. A rangsorban azt láthatjuk, hogy a 2019-es adatok alapján Románia átlépte a 12 535 dolláros egy főre jutó nemzeti jövedelmet (GNI), ezzel a felső-közepes jövedelmű országból magas jövedelmű országgá lépett elő. A tavalyi adatok alapján az ország éppen csak átlépte a 12 535 dolláros küszöböt, a 12 630 dolláros egy főre jutó nemzeti jövedelemmel, a térség országai jóval megelőzik, hiszen például Lengyelországban 15 200 dollár a GNI, Magyarországon 16 140 dollár.
Románia először került be ebbe az „elit klubba”, a listán 80 ország és terület van, vagyis 55 ország és további 25 olyan terület, melynek nincs teljesen önálló státusa, mint például Hongkong, Puerto Rico, Francia Polinézia, Új-Kaledónia – húzta alá megkeresésünkre Králik Lóránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének oktatója. Kiemelte:
A szakértő ugyanakkor rámutatott, a küszöbértéket nem a bruttó hazai termék (GDP), hanem az egy főre jutó nemzeti jövedelem alapján számolják, ami az országban valójában elkölthető jövedelmet mutatja, például beleszámolják azokat az összegeket is, amit a külföldön dolgozók hazaküldenek. „Harminc éve állapították meg a módszertant, az alapján számolják a küszöbértékeket, hogy melyik ország számít szegénynek, alsó- és felsőközép- vagy magas jövedelműnek. Akkor még csak 41 ország tartozott az elitek klubjába, azóta a számuk megkétszereződött” – irányította rá a figyelmünket a szakértő.
A küszöbértéket amúgy a Nemzetközi Valutaalap pénzneme, az úgynevezett különleges lehívási jogok (Special Drawing Rights – SDR) inflációs rátájával igazítják ki minden évben. Az SDR inflációját az öt kulcsvaluta – amerikai dollár, euró, kínai jüan, japán jen és brit font – inflációja befolyásolja.
– hangsúlyozta a gazdasági elemző.
Mint magyarázta: a világban a gazdasági növekedés sokkal nagyobb mértékű a pénzromlásnál, ezért a szakértők egy ideje már tárgyalják, hogy módosítani kellene a módszertant az értékhatár kiszámításánál az életszínvonal-arányokat is figyelembe véve. A jelenlegi listán ugyanis nemcsak Románia tűnik ki, hiszen olyan országok is vannak a gazdagok között, mint a Karib-szigeteki országok, Chile, Uruguay, amelyeknek szintén nem lenne, amit keresniük a „jómódúak” között.
Králik Lóránd úgy véli,
„Tény, hogy a kilencvenes évekhez viszonyítva Romániában is dinamikus életszínvonal-emelkedés tapasztalható, de azzal, hogy az ország meghaladta a több mint harminc évvel ezelőtti módszertannal kiszámolt küszöbértéket, nem azt jelenti, hogy olyan mértékű a jómód, mint a listavezető országokban” – fogalmazott a szakértő, hangsúlyozva, mindenképpen aránytalanságok mutatkoznak, hiszen a listavezető országok lényegesen eltávolodtak a küszöbértéktől – Svájc, Luxemburg, Norvégia a határértéket jóval meghaladják.
Az elemző szerint amúgy valószínű, hogy a 2020-as értékeket figyelembe véve Románia újra a határérték alá kerül. „Bár a járvány időszakában az infláció nem magas, ettől függetlenül a bruttó hazai termék és az egy főre jutó nemzeti jövedelem csökkenése olyan mértékű lehet, hogy kikerülhet Románia az elit klubból” – húzta alá Králik Lóránd, kiemelve, hogy a magas jövedelmű országok listáján az utolsó egynegyedet mindig veszélyezteti a gazdasági visszaesés, és hogy kiesnek ebből a kategóriából.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás