
Éves összevetésben a tavalyi negyedik negyedévben csak Romániában csökkent a GDP
Fotó: Pixabay
Az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint 2025 negyedik negyedévében az euróövezetben és az Európai Unióban egyaránt 0,3 százalékkal nőtt a GDP az előző negyedévhez képest, amikor 0,3 százalékkal, illetve 0,4 százalékkal javult a gazdaság teljesítménye.
2026. február 13., 14:572026. február 13., 14:57
A legjelentősebb gazdasági növekedést Litvániában (1,7 százalék), Cipruson (1,4 százalék) és Lengyelországban (1 százalék) jegyezték. A tagállamok közül csak Romániában (mínusz 1,9 százalék) és Írországban (mínusz 0,6 százalék) csökkent a GDP a negyedik negyedévben.
Az Agerpres hírügynökség által ismertetett adatsorok szerint éves összevetésben 2025 október-decemberében az euróövezetben 1,3 százalékkal, az Európai Unióban pedig 1,5 százalékkal nőtt a GDP, miután 2025 harmadik negyedévében az euróövezetben 1,4 százalékkal, az EU-ban pedig 1,6 százalékkal bővült.
A legjelentősebb éves gazdasági növekedést Írország (6,7 százalék), Ciprus (4,5 százalék) és Lengyelország (3,6 százalék) regisztrálta.
Mint ismeretes, az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adatai szerint 2025 egészét tekintve 0,6 százalékkal nőtt a román gazdaság, az utolsó trimeszterben azonban negyedévi összevetésben 1,9 százalékkal visszaesett a bruttó hazai termék (GDP). Ezzel Románia technikai recesszióba süllyedt, mivel két egymást követő negyedévben csökkent a GDP.

Mit jelent a mostani technikai recesszió Románia gazdasága szempontjából? Más-e most a felállás, mint a korábbi technikai recessziók idején? Vannak-e legalább óvatos optimizmusra okot adó jelek? Hogyan tovább? Elemzői vélemények.

Tovább növelik a bukaresti kormánykoalíció két legnagyobb pártja közötti feszültséget a Románia technikai recesszióba süllyedéséről szóló pénteki hírek.

Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a Romániában bekövetkezett technikai recesszió a megkezdett átmenet „előre látható és elkerülhetetlen” költsége, mert a régi „gazdasági modell a falhoz szorított minket”.
Súlyos problémák, szűkös finanszírozás, tanárfizetés-felmérés: kiadták a romániai és a magyarországi oktatási rendszer „bizonyítványát” a legfrissebb OECD-jelentésben.
Egyre erősebb a magyar élelmiszeripar jelenléte a romániai piacon, miközben Románia évről évre több milliárd eurós agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi hiányt halmoz fel. A helyzet egyik legszembetűnőbb példája a tejipar.
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
Ilie Bolojan szerint a gazdasági eredmények és a vállalások betartása lehetővé tették, hogy a Standard & Poor's (S&P) változatlanul hagyja Románia hitelminősítését.
Szeptember végétől Romániában nem elég ráírni egy termékre, hogy „öko”, „zöld” vagy „környezetbarát”: a kereskedőnek bizonyítania kell, amit állít.
Megerősítette változatlan negatív kilátással Románia hosszú és rövid futamidejű, devizában és hazai valutában denominált szuverén adósságkötelezettségeinek „BBB mínusz/A-3” szintű besorolását a Standard & Poor's.
Soha nem volt még ilyen gyenge a lej az egységes európai fizetőeszközhöz képest: pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3447 lej/euróban állapította meg a referenciaárfolyamot, vagyis új történelmi rekord született.
Az előre hozott választások kiírása kockázatos lenne, mert annak nyomán még inkább megrendülhet a hitelminősítők bizalma a romániai politikai stabilitásban, és lemínősíthetik az országot, megvonva a befektetésre ajánlott minősítést.
szóljon hozzá!