
Éves összevetésben a tavalyi negyedik negyedévben csak Romániában csökkent a GDP
Fotó: Pixabay
Az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint 2025 negyedik negyedévében az euróövezetben és az Európai Unióban egyaránt 0,3 százalékkal nőtt a GDP az előző negyedévhez képest, amikor 0,3 százalékkal, illetve 0,4 százalékkal javult a gazdaság teljesítménye.
2026. február 13., 14:572026. február 13., 14:57
A legjelentősebb gazdasági növekedést Litvániában (1,7 százalék), Cipruson (1,4 százalék) és Lengyelországban (1 százalék) jegyezték. A tagállamok közül csak Romániában (mínusz 1,9 százalék) és Írországban (mínusz 0,6 százalék) csökkent a GDP a negyedik negyedévben.
Az Agerpres hírügynökség által ismertetett adatsorok szerint éves összevetésben 2025 október-decemberében az euróövezetben 1,3 százalékkal, az Európai Unióban pedig 1,5 százalékkal nőtt a GDP, miután 2025 harmadik negyedévében az euróövezetben 1,4 százalékkal, az EU-ban pedig 1,6 százalékkal bővült.
A legjelentősebb éves gazdasági növekedést Írország (6,7 százalék), Ciprus (4,5 százalék) és Lengyelország (3,6 százalék) regisztrálta.
Mint ismeretes, az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adatai szerint 2025 egészét tekintve 0,6 százalékkal nőtt a román gazdaság, az utolsó trimeszterben azonban negyedévi összevetésben 1,9 százalékkal visszaesett a bruttó hazai termék (GDP). Ezzel Románia technikai recesszióba süllyedt, mivel két egymást követő negyedévben csökkent a GDP.

Mit jelent a mostani technikai recesszió Románia gazdasága szempontjából? Más-e most a felállás, mint a korábbi technikai recessziók idején? Vannak-e legalább óvatos optimizmusra okot adó jelek? Hogyan tovább? Elemzői vélemények.

Tovább növelik a bukaresti kormánykoalíció két legnagyobb pártja közötti feszültséget a Románia technikai recesszióba süllyedéséről szóló pénteki hírek.

Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a Romániában bekövetkezett technikai recesszió a megkezdett átmenet „előre látható és elkerülhetetlen” költsége, mert a régi „gazdasági modell a falhoz szorított minket”.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – értékelt szerdán az Agerpresnek Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
szóljon hozzá!