2010. február 04., 09:232010. február 04., 09:23
Románia rendelkezik a legroszszabb utakkal, a legkevesebb és megépítendő kilométerenként a legdrágább autópályákkal – áll a Világbank Romániáról szóló jelentésében. A dokumentum szerint ráadásul fennáll a veszélye, hogy forráshiány miatt még a jelenleg zajló infrastrukturális befektetések is leállnak, ezért is kényszerül arra a kormány, hogy – mint arról beszámoltunk – a magánszférát is megkísérelje bevonni az autópálya-építésbe.
A világbanki jelentés szerint jelenleg a román kormány az európai átlaghoz képest nagyságrendekkel nagyobb összeget fizet az autópályaépítő cégeknek. A Comarnic–Brassó szakaszon például egy kilométernyi autósztráda megépítése mintegy 80 millió euróba kerül, az illetékes hatóságok szerint ez a terepviszonyoknak tudható be, az érintett szakasz ugyanis hegyvidéki környezetben épül. Ugyanakkor a jelentés szerint Franciaországban hasonló közegben 18, Németországban 19 millió euróért épül meg egy kilométernyi autópálya, Görögországban pedig az összeg akár tízmillió euróra is lecsökkenhet.
A Napsztrádának nevezett, Bukarestet a Fekete-tenger partjával öszszekötő autópálya két, Cernavodă és Medgidia, illetve Medgidia és Konstanca közötti, összesen 50 kilométeres szakasza 400 millió euróba kerül. Az összeg 30 százalékát állja a román állam, a fennmaradó részt az Európai Befektetési Bank biztosítja. A sztrádának 2011-ig kell elkészülnie. Ugyancsak 2011-re kell befejezni a konstancai körgyűrűt, amelynek hossza 22 kilométer, megépítése pedig 142 millió euróba kerül. Ennek az összegnek 46 százalékát állja a kormány, 54 százalék pedig az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól származik.
A jelentés megemlíti az amerikai Bechtel által épített észak-erdélyi autópályát is. Mint írják, a cég által tavaly átadott 42 kilométeres szakasz 160 millió euróba kerül, amelyet a kormány részletekben kíván kifizetni, annak függvényében, hogy mennyi pénz jut a közlekedési tárca büdzséje számára. Mivel azonban a pénzügyi kilátások nem túl biztatóak, máris fölmerült, hogy a kabinet ezen projekt befejezéséhez is magántőkét vonna be. Hasonló a helyzet a Bukarestet elkerülő körgyűrűvel, számos vidéki város terelőútjával, illetve főúttal: évek óta döntés született a megépítésükről, ám forrás híján leálltak az építkezések, vagy hozzájuk sem fogtak.
A Világbank tavalyi, a 2009 és 2013 közötti stratégiai partnerséget rögzítő dokumentumában is kitért a romániai úthálózat állapotára. A román kormány a tavalyi év első öt hónapjában 2,975 milliárd lejt költött infrastruktúra-fejlesztésre, ami 18 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Ugyanakkor ez is édeskevésnek bizonyult, hiszen az országos autópálya- és közútfenntartó vállalat adatai szerint az összesen 16 062 kilométernyi úthálózatból 8356 kilométernyit kellene sürgősen felújítani, mivel már rég lejárt a szavatossági ideje. A közutak terén amúgy is igencsak sanyarú a helyzet: az ország összterületéhez viszonyítva az autópályák, főutak, megyei és községi utak aránya csupán 0,34 százalék, miközben a nyugat-európai országokban ez az arány 4-től 14 százalékig terjed.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Látogatottsági adatok