2010. február 04., 09:232010. február 04., 09:23
Románia rendelkezik a legroszszabb utakkal, a legkevesebb és megépítendő kilométerenként a legdrágább autópályákkal – áll a Világbank Romániáról szóló jelentésében. A dokumentum szerint ráadásul fennáll a veszélye, hogy forráshiány miatt még a jelenleg zajló infrastrukturális befektetések is leállnak, ezért is kényszerül arra a kormány, hogy – mint arról beszámoltunk – a magánszférát is megkísérelje bevonni az autópálya-építésbe.
A világbanki jelentés szerint jelenleg a román kormány az európai átlaghoz képest nagyságrendekkel nagyobb összeget fizet az autópályaépítő cégeknek. A Comarnic–Brassó szakaszon például egy kilométernyi autósztráda megépítése mintegy 80 millió euróba kerül, az illetékes hatóságok szerint ez a terepviszonyoknak tudható be, az érintett szakasz ugyanis hegyvidéki környezetben épül. Ugyanakkor a jelentés szerint Franciaországban hasonló közegben 18, Németországban 19 millió euróért épül meg egy kilométernyi autópálya, Görögországban pedig az összeg akár tízmillió euróra is lecsökkenhet.
A Napsztrádának nevezett, Bukarestet a Fekete-tenger partjával öszszekötő autópálya két, Cernavodă és Medgidia, illetve Medgidia és Konstanca közötti, összesen 50 kilométeres szakasza 400 millió euróba kerül. Az összeg 30 százalékát állja a román állam, a fennmaradó részt az Európai Befektetési Bank biztosítja. A sztrádának 2011-ig kell elkészülnie. Ugyancsak 2011-re kell befejezni a konstancai körgyűrűt, amelynek hossza 22 kilométer, megépítése pedig 142 millió euróba kerül. Ennek az összegnek 46 százalékát állja a kormány, 54 százalék pedig az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól származik.
A jelentés megemlíti az amerikai Bechtel által épített észak-erdélyi autópályát is. Mint írják, a cég által tavaly átadott 42 kilométeres szakasz 160 millió euróba kerül, amelyet a kormány részletekben kíván kifizetni, annak függvényében, hogy mennyi pénz jut a közlekedési tárca büdzséje számára. Mivel azonban a pénzügyi kilátások nem túl biztatóak, máris fölmerült, hogy a kabinet ezen projekt befejezéséhez is magántőkét vonna be. Hasonló a helyzet a Bukarestet elkerülő körgyűrűvel, számos vidéki város terelőútjával, illetve főúttal: évek óta döntés született a megépítésükről, ám forrás híján leálltak az építkezések, vagy hozzájuk sem fogtak.
A Világbank tavalyi, a 2009 és 2013 közötti stratégiai partnerséget rögzítő dokumentumában is kitért a romániai úthálózat állapotára. A román kormány a tavalyi év első öt hónapjában 2,975 milliárd lejt költött infrastruktúra-fejlesztésre, ami 18 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Ugyanakkor ez is édeskevésnek bizonyult, hiszen az országos autópálya- és közútfenntartó vállalat adatai szerint az összesen 16 062 kilométernyi úthálózatból 8356 kilométernyit kellene sürgősen felújítani, mivel már rég lejárt a szavatossági ideje. A közutak terén amúgy is igencsak sanyarú a helyzet: az ország összterületéhez viszonyítva az autópályák, főutak, megyei és községi utak aránya csupán 0,34 százalék, miközben a nyugat-európai országokban ez az arány 4-től 14 százalékig terjed.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok