2010. február 04., 09:232010. február 04., 09:23
Románia rendelkezik a legroszszabb utakkal, a legkevesebb és megépítendő kilométerenként a legdrágább autópályákkal – áll a Világbank Romániáról szóló jelentésében. A dokumentum szerint ráadásul fennáll a veszélye, hogy forráshiány miatt még a jelenleg zajló infrastrukturális befektetések is leállnak, ezért is kényszerül arra a kormány, hogy – mint arról beszámoltunk – a magánszférát is megkísérelje bevonni az autópálya-építésbe.
A világbanki jelentés szerint jelenleg a román kormány az európai átlaghoz képest nagyságrendekkel nagyobb összeget fizet az autópályaépítő cégeknek. A Comarnic–Brassó szakaszon például egy kilométernyi autósztráda megépítése mintegy 80 millió euróba kerül, az illetékes hatóságok szerint ez a terepviszonyoknak tudható be, az érintett szakasz ugyanis hegyvidéki környezetben épül. Ugyanakkor a jelentés szerint Franciaországban hasonló közegben 18, Németországban 19 millió euróért épül meg egy kilométernyi autópálya, Görögországban pedig az összeg akár tízmillió euróra is lecsökkenhet.
A Napsztrádának nevezett, Bukarestet a Fekete-tenger partjával öszszekötő autópálya két, Cernavodă és Medgidia, illetve Medgidia és Konstanca közötti, összesen 50 kilométeres szakasza 400 millió euróba kerül. Az összeg 30 százalékát állja a román állam, a fennmaradó részt az Európai Befektetési Bank biztosítja. A sztrádának 2011-ig kell elkészülnie. Ugyancsak 2011-re kell befejezni a konstancai körgyűrűt, amelynek hossza 22 kilométer, megépítése pedig 142 millió euróba kerül. Ennek az összegnek 46 százalékát állja a kormány, 54 százalék pedig az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól származik.
A jelentés megemlíti az amerikai Bechtel által épített észak-erdélyi autópályát is. Mint írják, a cég által tavaly átadott 42 kilométeres szakasz 160 millió euróba kerül, amelyet a kormány részletekben kíván kifizetni, annak függvényében, hogy mennyi pénz jut a közlekedési tárca büdzséje számára. Mivel azonban a pénzügyi kilátások nem túl biztatóak, máris fölmerült, hogy a kabinet ezen projekt befejezéséhez is magántőkét vonna be. Hasonló a helyzet a Bukarestet elkerülő körgyűrűvel, számos vidéki város terelőútjával, illetve főúttal: évek óta döntés született a megépítésükről, ám forrás híján leálltak az építkezések, vagy hozzájuk sem fogtak.
A Világbank tavalyi, a 2009 és 2013 közötti stratégiai partnerséget rögzítő dokumentumában is kitért a romániai úthálózat állapotára. A román kormány a tavalyi év első öt hónapjában 2,975 milliárd lejt költött infrastruktúra-fejlesztésre, ami 18 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Ugyanakkor ez is édeskevésnek bizonyult, hiszen az országos autópálya- és közútfenntartó vállalat adatai szerint az összesen 16 062 kilométernyi úthálózatból 8356 kilométernyit kellene sürgősen felújítani, mivel már rég lejárt a szavatossági ideje. A közutak terén amúgy is igencsak sanyarú a helyzet: az ország összterületéhez viszonyítva az autópályák, főutak, megyei és községi utak aránya csupán 0,34 százalék, miközben a nyugat-európai országokban ez az arány 4-től 14 százalékig terjed.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok