Romániában kerül a legtöbbe egy kilométernyi autópálya megépítése

Románia rendelkezik a legroszszabb utakkal, a legkevesebb és megépítendő kilométerenként a legdrágább autópályákkal – áll a Világbank Romániáról szóló jelentésében. A dokumentum szerint ráadásul fennáll a veszélye, hogy forráshiány miatt még a jelenleg zajló infrastrukturális befektetések is leállnak, ezért is kényszerül arra a kormány, hogy – mint arról beszámoltunk – a magánszférát is megkísérelje bevonni az autópálya-építésbe.

A világbanki jelentés szerint jelenleg a román kormány az európai átlaghoz képest nagyságrendekkel nagyobb összeget fizet az autópályaépítő cégeknek. A Comarnic–Brassó szakaszon például egy kilométernyi autósztráda megépítése mintegy 80 millió euróba kerül, az illetékes hatóságok szerint ez a terepviszonyoknak tudható be, az érintett szakasz ugyanis hegyvidéki környezetben épül. Ugyanakkor a jelentés szerint Franciaországban hasonló közegben 18, Németországban 19 millió euróért épül meg egy kilométernyi autópálya, Görögországban pedig az összeg akár tízmillió euróra is lecsökkenhet.

A Napsztrádának nevezett, Bukarestet a Fekete-tenger partjával öszszekötő autópálya két, Cernavodă és Medgidia, illetve Medgidia és Konstanca közötti, összesen 50 kilométeres szakasza 400 millió euróba kerül. Az összeg 30 százalékát állja a román állam, a fennmaradó részt az Európai Befektetési Bank biztosítja. A sztrádának 2011-ig kell elkészülnie. Ugyancsak 2011-re kell befejezni a konstancai körgyűrűt, amelynek hossza 22 kilométer, megépítése pedig 142 millió euróba kerül. Ennek az összegnek 46 százalékát állja a kormány, 54 százalék pedig az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól származik.

A jelentés megemlíti az amerikai Bechtel által épített észak-erdélyi autópályát is. Mint írják, a cég által tavaly átadott 42 kilométeres szakasz 160 millió euróba kerül, amelyet a kormány részletekben kíván kifizetni, annak függvényében, hogy mennyi pénz jut a közlekedési tárca büdzséje számára. Mivel azonban a pénzügyi kilátások nem túl biztatóak, máris fölmerült, hogy a kabinet ezen projekt befejezéséhez is magántőkét vonna be. Hasonló a helyzet a Bukarestet elkerülő körgyűrűvel, számos vidéki város terelőútjával, illetve főúttal: évek óta döntés született a megépítésükről, ám forrás híján leálltak az építkezések, vagy hozzájuk sem fogtak.

A Világbank tavalyi, a 2009 és 2013 közötti stratégiai partnerséget rögzítő dokumentumában is kitért a romániai úthálózat állapotára. A román kormány a tavalyi év első öt hónapjában 2,975 milliárd lejt költött infrastruktúra-fejlesztésre, ami 18 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Ugyanakkor ez is édeskevésnek bizonyult, hiszen az országos autópálya- és közútfenntartó vállalat adatai szerint az összesen 16 062 kilométernyi úthálózatból 8356 kilométernyit kellene sürgősen felújítani, mivel már rég lejárt a szavatossági ideje. A közutak terén amúgy is igencsak sanyarú a helyzet: az ország összterületéhez viszonyítva az autópályák, főutak, megyei és községi utak aránya csupán 0,34 százalék, miközben a nyugat-európai országokban ez az arány 4-től 14 százalékig terjed.