
Fotó: Pixabay
Miközben európai uniós viszonylatban enyhén csökkent a háztartási elektromos energia átlagára 2020 első félévében a 2019-es esztendő hasonló időszakához képest, voltak olyan országok, ahol drágult a villamos energia – derül ki az EU statisztikai hivatala, az Eurostat által kedden közzétett adatokból.
2020. november 25., 07:432020. november 25., 07:43
2021. szeptember 10., 12:282021. szeptember 10., 12:28
Litvániában (13,6 százalék) Lengyelországban (12,9 százalék), Luxemburgban (10,5 százalék) és Romániában (9,1 százalék) regisztrálták a legnagyobb áremelkedést – idézi a most nyilvánosságra hozott adatsorokat az Agerpres hírügynökség.
Ugyanebben az időszakban saját nemzeti valutában számolva 16 tagországban csökkent az elektromos energia ára, a legnagyobb mértékben Hollandiában (mínusz 31 százalék), Lettországban (mínusz 12,8 százalék), Szlovéniában (mínusz 11,4 százalék), Svédországban (mínusz 10 százalék) és Észtországban (mínusz 8,9 százalék).

Az olcsóbbat választhatjuk – a villamos energia árának liberalizációjára készülve, decemberben valamennyi fogyasztó árajánlatot kap az villamosenergia-szolgáltatójától, és eldöntheti, marad vagy szerződést bont.
Fotó: Pixabay
A 2019 első féléve és 2020 első féléve közötti időszakban a saját nemzeti valutában számított legjelentősebb földgázár-csökkenés Lettországban (mínusz 29,4 százalék), Litvániában (mínusz 19,8 százalék), Svédországban (mínusz 16 százalék) és Portugáliában (mínusz 15,4 százalék) következett be.
A földgázárak Hollandiában (8 százalék), Franciaországban (7,3 százalék) és Horvátországban (5,2 százalék) emelkedtek a legnagyobb mértékben.

Nagyjából egy százalékkal drágulhat a földgáz ára azt követően, hogy ingyenessé vált a lakosság – és bizonyos körülmények mellett a vállalatok – csatlakoztatása a földgázhálózatra – vallják a szakemberek.
a legmagasabbat pedig Hollandiában (10 euró/100 kWh), Svédországban (9,8 euró/100 kWh), Franciaországban (7,9 euró/100 kWh) és Dániában (7,5 euró/100 kWh).
Az Eurostat adatai szerint az adók és illetékek a lakosság által fizetett átlagos fogyasztói ár 40 százalékát tették ki a villamos energia és 33 százalékát a földgáz esetében.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
szóljon hozzá!