
Fotó: Pixabay
Miközben európai uniós viszonylatban enyhén csökkent a háztartási elektromos energia átlagára 2020 első félévében a 2019-es esztendő hasonló időszakához képest, voltak olyan országok, ahol drágult a villamos energia – derül ki az EU statisztikai hivatala, az Eurostat által kedden közzétett adatokból.
2020. november 25., 07:432020. november 25., 07:43
2021. szeptember 10., 12:282021. szeptember 10., 12:28
Litvániában (13,6 százalék) Lengyelországban (12,9 százalék), Luxemburgban (10,5 százalék) és Romániában (9,1 százalék) regisztrálták a legnagyobb áremelkedést – idézi a most nyilvánosságra hozott adatsorokat az Agerpres hírügynökség.
Ugyanebben az időszakban saját nemzeti valutában számolva 16 tagországban csökkent az elektromos energia ára, a legnagyobb mértékben Hollandiában (mínusz 31 százalék), Lettországban (mínusz 12,8 százalék), Szlovéniában (mínusz 11,4 százalék), Svédországban (mínusz 10 százalék) és Észtországban (mínusz 8,9 százalék).

Az olcsóbbat választhatjuk – a villamos energia árának liberalizációjára készülve, decemberben valamennyi fogyasztó árajánlatot kap az villamosenergia-szolgáltatójától, és eldöntheti, marad vagy szerződést bont.
Fotó: Pixabay
A 2019 első féléve és 2020 első féléve közötti időszakban a saját nemzeti valutában számított legjelentősebb földgázár-csökkenés Lettországban (mínusz 29,4 százalék), Litvániában (mínusz 19,8 százalék), Svédországban (mínusz 16 százalék) és Portugáliában (mínusz 15,4 százalék) következett be.
A földgázárak Hollandiában (8 százalék), Franciaországban (7,3 százalék) és Horvátországban (5,2 százalék) emelkedtek a legnagyobb mértékben.

Nagyjából egy százalékkal drágulhat a földgáz ára azt követően, hogy ingyenessé vált a lakosság – és bizonyos körülmények mellett a vállalatok – csatlakoztatása a földgázhálózatra – vallják a szakemberek.
a legmagasabbat pedig Hollandiában (10 euró/100 kWh), Svédországban (9,8 euró/100 kWh), Franciaországban (7,9 euró/100 kWh) és Dániában (7,5 euró/100 kWh).
Az Eurostat adatai szerint az adók és illetékek a lakosság által fizetett átlagos fogyasztói ár 40 százalékát tették ki a villamos energia és 33 százalékát a földgáz esetében.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
szóljon hozzá!