
Mi fizetjük meg. A csatlakozás költségeit beleszámolhatják a szállítási, illetve az elosztói díjba
Fotó: Kristó Róbert
Nagyjából egy százalékkal drágulhat a földgáz ára azt követően, hogy ingyenessé vált a lakosság – és bizonyos körülmények mellett a vállalatok – csatlakoztatása a földgázhálózatra – vallják a szakemberek.
2020. október 14., 08:062020. október 14., 08:06
2021. szeptember 10., 12:162021. szeptember 10., 12:16
Elfogadta az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) a gázhálózatra történő csatlakozás új szabályzatát, ami a háztartási fogyasztók számára ingyenességet és rövidebb határidőket szavatol. A szabályozásnak még meg kell jelennie a Hivatalos Közlönyben, ám mivel a törvény, ami alapján a szabályzat készült, már július óta érvényben van, az ingyenességet máris biztosítaniuk kell a szolgáltatóknak. Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke lapunknak elmondta, a 2020/155-ös számú törvény keretei között dolgozták ki a szabályzatot,
Erről a közvita során egyeztettek a szolgáltatókkal, akik végül elfogadták az új terminusokat, tehát nincs olyan határidő, amit ne lehetne tartani.
Amint arról korábban beszámoltunk, a júliusban megjelent jogszabály előírja, hogy a háztartási fogyasztók a hálózattól való távolságtól függetlenül ingyen csatlakozhatnak, hasonlóképpen a szolgáltató köteles állni a csatlakozás költségeit azon ipari fogyasztók esetében is, amelyek 2500 méternél közelebb vannak a gázhálózathoz. A lakossági fogyasztót legkésőbb 90 napon belül kell csatlakoztatni.
Annak, aki be akarja vezetni a földgázt, kérést kell benyújtania a szolgáltatóhoz, mellékelve a tulajdonjogot igazoló dokumentációt, erre választ kap, majd a határidőt betartva meg kell történnie a csatlakozásnak – vázolta a folyamatot Nagy-Bege Zoltán. Hangsúlyozta,
A szakember ugyanakkor kérdésünkre arra is kitért, hogy mindazoknak, akik a 2020/155-ös törvény júliusi megjelenése után kapták meg a csatlakozási engedélyt, ám még nem kötötték meg a szerződést, már nem kell kifizetniük az engedélyben előírt költségeket. Akik viszont a jogszabály júliusi megjelenése előtt aláírták a megállapodást, hiába nem történt meg a csatlakozás, már nem kapják vissza a pénzüket. Nagy-Bege Zoltán elmondása szerint viszont
továbbra is próbálnak csatlakozási összegeket kiszámlázni, vagy szerződést kötni. „Ezeket mind kivizsgáljuk” – szögezte le az energiaár-szabályozó hatóság alelnöke.
Fotó: Pinti Attila
Hangsúlyozta egyúttal: a vállalatoknak erőfeszítéseket kell tenniük, hogy betartsák a törvényt, ám el kell fogadniuk, hogy az új jogszabály az évek óta felgyűlt elégedetlenségek következménye, és javítaniuk kell a szolgáltatásaik minőségén.
Az ingyenességet és a törvény által előírt határidőket mindenképpen be kell tartani, abban tudnak segíteni, hogy például gyorsítják az amortizációt, vagy jóváhagyják szükség szerint a beruházási tervek módosítását, hogy tudjanak összegeket átcsoportosítani a csatlakozási költségekre – ecsetelte a szakember.
Elmondása szerint a hatóság szempontjából az lenne ideális, ha megtartanák a jelenlegi fejlesztési terveiket, amiket a hatóság felé vagy a koncessziós szerződések alapján vállaltak, és pluszberuházási költségeket különítenének el a csatlakozási pontok kiépítésére, ám ezt ebben a formában nehéz kivitelezni. Ezek után pontszerűen egyeztetnek a vállalatokkal, hogy mekkora pluszösszegeket tudnak erre a célra mozgósítani, ha ez nem elég, akkor honnan lehet elvenni. Nagy-Bege Zoltán hangsúlyozta, nagyon fontosnak tartja, hogy a rendszerbiztonság ne sérüljön, azok a beruházások, melyek biztosítják a rendszer stabilitását, tehát a régi vezetékek cseréje, karbantartása, semmiképpen ne maradjanak el. Az új kötelezettségeket nem lehet ennek a rovására teljesíteni, mondta az alelnök.
Fotó: Pinti Attila
Amint arról korábban írtunk, Nagy-Bege Zoltán is azt vetíti előre, hogy a vállalatok a csatlakozás költségeit beleszámolják majd a szállítási, illetve az elosztói díjba, ami mindenképpen áremelést eredményez majd. A drágítás mértékét még nem tudta megbecsülni, ugyanakkor meglátása szerint

Robbanásszerűen megnő az elkövetkező időszakban a földgázhálózatra való csatlakozást igénylők száma, miután törvény kötelezi a szolgáltatókat arra, hogy ingyen engedjenek hozzáférést a hálózathoz a fogyasztóknak.
Ennél durvábban fogalmazott a bukaresti hírtelevízióknak Răzvan Nicolescu volt energetikai miniszter, aki rámutatott: „Mi, a többi fogyasztó fizetjük meg, ha valaki a domb tetején levő házát csatlakoztatni akarja, és az 5 millió euróba kerül. Nem beszélve arról, hogy a földgáz szennyező. A fenntartható rendszerekre, például napelemek szerelésére kellene ingyenességet biztosítani.” Az exminiszter úgy látja, hogy a döntéshozók „az oroszok karjaiba lökik Románia lakosságát”, hiszen a gázhálózat bővítése növeli Románia függőségét Oroszországtól, a hazai készletek ugyanis végesek.
Áremelkedésre számít az intézkedés nyomán Niculae Havrileţ, a gazdasági minisztérium államtitkára is, de a becslései szerint
Az Agerpres hírügynökség által idézett államtitkár arról beszélt, hogy minden háztartási és ipari fogyasztó között megoszlanak a költségek, így az valójában elenyésző áremelkedést eredményez, 0 és 1 százalék között. „Ez egy nagyon jó intézkedés, hogy mindenki, a sérülékeny kategóriába tartozók is rácsatlakozhassanak a hálózatra” – fogalmazta meg az államtitkár.
Mint hangsúlyozta, azt szeretnék, hogy az elosztóvállalatok a csatlakozást és a hálózatok bővítését is finanszíroznák.
– részletezte a kormány képviselője. Közben a szolgáltatók képviselői arról beszélnek, hogy a hatóságok hálózatbővítésre vonatkozó tervei mellőzik a gazdasági szempontokat, a költségek pedig mindenképpen megmutatkoznak a számlán.
A román sajtó felidézi Eric Stab, az Engie Románia vezérigazgatójának szeptemberi nyilatkozatát, aki a Manole Mester balladájához hasonlította a hálózatbővítésre vonatkozó elképzeléseket. „Óvatosnak kell lennünk, nehogy a jó szándék önfeláldozáshoz vezessen. A hálózat bővítése jó szándékú elgondolás, ám úgy kell kivitelezni, hogy közben ne áldozzuk fel magunkat” – mondta akkor Eric Stab.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
1 hozzászólás