2010. február 19., 10:502010. február 19., 10:50
A statisztika szerint az Északkeleti, a Délnyugat-Olténia, a Délkeleti, a Dél-Munténia, az Északnyugati és a Központi régió is a hátul kullogók közé került. Utóbbi kettő magában foglalja a Partium és Erdély nagy részét is: az Északnyugati régió Bihar, Szatmár, Kolozs, Máramaros és Beszterce-Naszód, a Központi pedig Hargita, Kovászna, Maros, Brassó, Szeben és Fehér megyéből áll. A romániai régiók közül a Moldva északi részét magában foglaló Északkeleti a legszegényebb, az Unió régiói közül az utolsó előtti helyen áll.
A többi régió sem dicsekedhet ugyanakkor, hiszen a nyolcból hétben kisebb a vásárlóerő az uniós átlagnál. Az önálló régióként működő Bukarest-Ilfov az egyetlen, amely jobb eredményekkel rendelkezik: itt a vásárlóerő meghaladja az uniós átlag 90 százalékát, ami azt jelenti, hogy az itteniek több mint kétszer gazdagabbak az ország többi polgáránál. A vásárlóerő-paritás alapján számolt bruttó hazai termék (GDP) a legszegényebb északkeleti régióban az uniós átlag 27 százaléka, ennél csak a bolgár Szeverozapaden régió áll rosszabbul a maga 26 százalékával. Hét régióban ez az arány kisebb az uniós átlag 75 százalékánál, ezzel Románia Görögországgal megegyező helyzetben van.
Ennél több hasonló helyzetben lévő régió csak Lengyelországban van, ám ez területét, így a régiók számát tekintve is az egyik legnagyobb uniós tagállam. Romániában 2007-ben az egy főre jutó GDP 5800 euró volt, a vásárlóerő-paritás szintjén számítva 10 400, ami az EU-átlag 41 százaléka. A legszegényebb Északnyugati régióban az egy főre jutó GDP 3700 euró, vásárlóereje az uniós átlag 27 százaléka. A további sorrend: Délnyugat-Olténia: 4500 euró, 32,7 százalék; Délkelet: 4700, 33,8; Dél-Munténia: 4800, 34,2; Északnyugat: 5600, 40,2; Központi: 5900, 42,2; Nyugati: 6700, 48,2; Bukarest-Ilfov: 12 800, 92,2. Az Európai Unió leggazdagabb régiója egyébként a londoni, ahol a vásárlóerő az uniós átlag 3,3-szorosa.
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.