
Fotó: Ukrán mezőgazdasági minisztérium
A gabonakereskedők egymillió tonna ukrán búzát importáltak Romániába ebben a szezonban, ezzel az ország a második legjelentősebb exportpiacnak számított az ukrán búza számára Spanyolország (3,3 millió tonna) után – közölte az Economica.net gazdasági portál az ukrán vámhatóságtól származó adatokat ismertetve.
2024. február 19., 21:432024. február 19., 21:43
2024. február 19., 22:122024. február 19., 22:12
A tavaly július 1-jén kezdődött piaci évben az ukrán búzaexport az előző szezonhoz képest 4 százalékkal 10,3 millió tonnára csökkent. A búzaexport célországai között Egyiptom (788 ezer tonna), Pakisztán (696 ezer tonna) és Törökország (615 ezer tonna) következik a sorban – ismertette az MTI. A februári ukrán búzaexportot részletező adatok között Románia már nem jelenik meg, a legfontosabb célországok Pakisztán, Egyiptom, Tunézia és Törökország. Az eredetileg a londoni Agricenzus.com szakportálon közzétett adatsor szerint
A kukoricaexportnál a legnagyobb mennyiségeket Spanyolországba (3,3 millió tonna), Kínába (1,8 millió tonna), Olaszországba (1,65 millió tonna) és Hollandiába (1,15 millió tonna) szállították.

A környékbeli agrárvállalkozókhoz hasonlóan nagyon nehéz évet zárt a 315 hektár szántóföldön gazdálkodó biharvajdai Nagy Zoltán. Jó minőségű gabonáját aprópénzért tudta értékesíteni, miközben a 2024-es aratás idejére sincsenek biztató kilátások.
Románia tavaly ősszel engedélyhez kötötte, és azóta elvileg csak a hazai gazdálkodóknak és feldolgozóknak teszi lehetővé a mezőgazdasági termékek importját Ukrajnából. A bukaresti mezőgazdasági tárca az intézkedést akkor azzal indokolta, hogy – bár az EU szolidaritási folyosóit elvileg a világ élelmiszerbiztonságára hivatkozva nyitották meg – a más piacokra szánt ukrán mezőgazdasági termékekre adott ideiglenes vámmentesség lehetővé tette, hogy a kereskedők jelentős mennyiséget már Romániában értékesítsenek. Ez súlyos piaci zavarokat okozott, leverte a gabonafélék és olajos növények felvásárlási árát, megdrágította a szállítást, ami miatt a romániai gazdák 45 százaléka fizetésképtelenné vált – mutatott rá a román mezőgazdasági tárca.
Mint ismert, januárban az ország több pontján három héten keresztül munkagépeikkel felvonulva forgalomlassítással tüntettek a gazdák, egyebek mellett az országon áthaladó ukrán gabonaexport őket érintő következményei ellen. Marcel Ciolacu miniszterelnök ennek kapcsán többször úgy nyilatkozott: Románia kizárólag a tranzitot engedélyezi, október óta „egyetlen szem ukrán búza” sem maradt az országban.

Marcel Ciolacu kormányfő péntek este Szatmárnémetiben kijelentette, hogy Románia továbbra is biztosítja az ukrán gabona tranzitját, de nem engedi, hogy a termék az ország területén maradjon. Ezt a mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetek viszont cáfolják.
A mezőgazdasági minisztérium javaslatára a szerdai kormányülésen elfogadták a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot.
Alaposan felkorbácsolja a falusi házak árát a nagyvárosok közelsége, a legdrágább települések listáján pedig bőven találni erdélyi községeket.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írta a profit.ro piaci információk alapján.
Ahogy az várható volt, a román deviza erejét is alaposan megnyirbálja a politikai válság.
Az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke, Dumitru Chisăliță szerint a következő napokban 9,4–9,6 lejre emelkedhet a gázolaj literenkénti ára, és egyes töltőállomásokon átmeneti üzemanyaghiány is kialakulhat.
Az olasz Sogefi autóalkatrész-beszállító cégcsoport megkezdte más országokban folyó gyártási kapacitása egy részének a nagyváradi futóműalkatrész-gyárba történő áthelyezését – közölte a Profit.ro.
Vannak olyan új vonatszerelvények, amelyeket nem használnak, miközben az utasok rossz körülmények között utaznak – jelentette be Radu Miruță védelmi tárcavezető, aki ügyvivőként ellátja a közlekedési tárcavezetői feladatokat is.
A Romániai Sörgyártók Szövetségének adatai szerint a sörfogyasztás Romániában tavaly az elmúlt 20 év legalacsonyabb szintjét érte el.
Alaposan érezteti gazdasági hatását a politikai válság: néhány nap leforgása alatt 7,3 százalékra emelkedett a tízéves futamidejű román államkötvények kamata az április közepi 6,7 százalékról.
Romániában nincs gázolajhiány, a helyenként jelentkező ellátási zavarokért az üzemanyag-forgalmazók a felelősek, mivel nekik kell biztosítaniuk a megfelelő logisztikát és az időben történő szállítást – jelentette ki kedden Tánczos Barna.
szóljon hozzá!