Fotó: Ukrán mezőgazdasági minisztérium
A gabonakereskedők egymillió tonna ukrán búzát importáltak Romániába ebben a szezonban, ezzel az ország a második legjelentősebb exportpiacnak számított az ukrán búza számára Spanyolország (3,3 millió tonna) után – közölte az Economica.net gazdasági portál az ukrán vámhatóságtól származó adatokat ismertetve.
2024. február 19., 21:432024. február 19., 21:43
2024. február 19., 22:122024. február 19., 22:12
A tavaly július 1-jén kezdődött piaci évben az ukrán búzaexport az előző szezonhoz képest 4 százalékkal 10,3 millió tonnára csökkent. A búzaexport célországai között Egyiptom (788 ezer tonna), Pakisztán (696 ezer tonna) és Törökország (615 ezer tonna) következik a sorban – ismertette az MTI. A februári ukrán búzaexportot részletező adatok között Románia már nem jelenik meg, a legfontosabb célországok Pakisztán, Egyiptom, Tunézia és Törökország. Az eredetileg a londoni Agricenzus.com szakportálon közzétett adatsor szerint
A kukoricaexportnál a legnagyobb mennyiségeket Spanyolországba (3,3 millió tonna), Kínába (1,8 millió tonna), Olaszországba (1,65 millió tonna) és Hollandiába (1,15 millió tonna) szállították.
A környékbeli agrárvállalkozókhoz hasonlóan nagyon nehéz évet zárt a 315 hektár szántóföldön gazdálkodó biharvajdai Nagy Zoltán. Jó minőségű gabonáját aprópénzért tudta értékesíteni, miközben a 2024-es aratás idejére sincsenek biztató kilátások.
Románia tavaly ősszel engedélyhez kötötte, és azóta elvileg csak a hazai gazdálkodóknak és feldolgozóknak teszi lehetővé a mezőgazdasági termékek importját Ukrajnából. A bukaresti mezőgazdasági tárca az intézkedést akkor azzal indokolta, hogy – bár az EU szolidaritási folyosóit elvileg a világ élelmiszerbiztonságára hivatkozva nyitották meg – a más piacokra szánt ukrán mezőgazdasági termékekre adott ideiglenes vámmentesség lehetővé tette, hogy a kereskedők jelentős mennyiséget már Romániában értékesítsenek. Ez súlyos piaci zavarokat okozott, leverte a gabonafélék és olajos növények felvásárlási árát, megdrágította a szállítást, ami miatt a romániai gazdák 45 százaléka fizetésképtelenné vált – mutatott rá a román mezőgazdasági tárca.
Mint ismert, januárban az ország több pontján három héten keresztül munkagépeikkel felvonulva forgalomlassítással tüntettek a gazdák, egyebek mellett az országon áthaladó ukrán gabonaexport őket érintő következményei ellen. Marcel Ciolacu miniszterelnök ennek kapcsán többször úgy nyilatkozott: Románia kizárólag a tranzitot engedélyezi, október óta „egyetlen szem ukrán búza” sem maradt az országban.
Marcel Ciolacu kormányfő péntek este Szatmárnémetiben kijelentette, hogy Románia továbbra is biztosítja az ukrán gabona tranzitját, de nem engedi, hogy a termék az ország területén maradjon. Ezt a mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetek viszont cáfolják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyáltalán nem elhanyagolható az az összeg, amivel a hagyományos fogyasztók villanyszámláját „terheli meg” a napelemes prosumerek számának robbanásszerű növekedése – állítja az energiaszolgáltatók szövetsége.
A deficitcsökkentő intézkedések terheit a következő időszakban teljes mértékben a közszférának kell viselnie, mégpedig a pazarlás visszaszorításával és szerkezeti reformokkal – jelentette ki Iancu Guda közgazdász, Ilie Bolojan tiszteletbeli tanácsadója.
Akárcsak hétfőn, kedden is gyengült a román fizetőeszköz több fontos devizához képest, Kolozsváron pedig olyan valutaváltó is akad, ahol 5,16 lejt kérnek egy euróért.
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly novemberben az előző havi 1116 milliárd lejről 1121 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Az áram ára a következő időszakban legalább 10–15 százalékkal csökkenhet, a magas tarifák egyik oka Romániában a kereskedelmi piac működése – jelentette be Bogdan Ivan.
A romániai engedélyezett sertés- és sertéshústermelők helyzete kritikus a felvásárlási árak gyors csökkenése miatt, miközben a tényleges termelési költségek emelkednek.
Az árnyomás továbbra is magas, és az infláció látványos lassulása csak az év második felében következhet be – így értékeltek közgazdászok.
Tavaly a bruttó belföldi villamosenergia-fogyasztás 0,9 százalékkal, a lakosság fogyasztása pedig 1 százalékkal mérséklődött 2024-hez képest – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közölt adatai szerint a villamos energia, a kávé és kakaó ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
Florin Barbu mezőgazdasági tárcavezető bejelentette: a héten törvényjavaslatot terjeszt be, amely 20 százalékra korlátozza az összes élelmiszertermék kereskedelmi árrését, ha az infláció meghaladja az 5 százalékot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!