2011. július 12., 08:582011. július 12., 08:58
A biztos elmondta, az erről szóló végső döntés várhatóan a dán EU-elnökség alatt születik, 2012. január elseje után. Kroes rámutatott, valamennyi tagállam maga fogja eldönteni a rendelkezés gyakorlatba ültetési mechanizmusát. A találkozón jelen volt Valerian Vreme távközlési miniszter is, aki úgy nyilatkozott, javasolni fogja egy 2012–2020 közötti periódusra vonatkozó országos informatizálási stratégia kidolgozását, ami az európai digitális politikákon alapszik majd.
Amint arról korábban beszámoltunk, az EB hosszú távú megoldási javaslatot terjesztett elő a mobiltelefonok és egyéb mobileszközök Európai Unión belüli használatának költségkorlátozására vonatkozóan. A bizottság egy rendelettel 2014. július 1-jétől a verseny ösztönzésére irányuló intézkedéseket léptetne életbe, köztük azt, hogy a mobilszolgáltatók – szabályozott nagykereskedelmi árakon – más tagállamok alternatív szolgáltatóinak hálózatát is használhassák. A javaslat egy másik eleme szerint a fogyasztók, ha úgy kívánják, régi telefonszámuk megőrzésével választhatnak olcsóbb mobiltelefonos barangolási szerződést, függetlenül a nemzeti mobilszolgáltatásokra vonatkozó szerződésüktől. Az elképzelés szerint 2014. július 1-jén már a barangolási szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók külföldi útjuk során hívásindításért percenként legfeljebb 24 centet fizetnének, míg hívásfogadásért percenként legfeljebb 10 centet, szöveges üzenet küldéséért ugyancsak legfeljebb 10 centet, továbbá adatok letöltéséért vagy internetes böngészésért megabyte-onként legfeljebb 50 centet.
A tavalyi év végén egyébként még meglehetősen nagy különbségeket mutattak a kiskereskedelmi árak: a külföldön, azaz egy másik tagállamban folytatott adatletöltés kiskereskedelmi átlagára 1,06 eurót tett ki. A fogyasztóknak megabyte-onként átlagosan 2,23 eurót kellett fizetniük, ha külföldön egy másik mobilcsoport hálózatáról töltöttek le, egyes esetekben azonban a díj akár a 12 eurót is elérte. A javaslatot még az Európai Parlament és az uniós tagországok kormányait képviselő Tanács is megvitatja.
| Románia egy évvel más országok előtt meghozta a válságellenes intézkedéseket, ezt a tényt azonban senki nem ismeri el – jelentette ki tegnap Traian Băsescu államfő a Neelie Kroes digitális politikáért felelős EU-biztossal, az Európai Bizottság alelnökével folytatott találkozó során. „Zsúfolt periódus ez Romániának” – jegyezte meg ezt megelőzően az európai politikus, amire a román államfő leszögezte, valamennyi, válság által sújtott ország így van ezzel. Kroes pedig bátorítóan fűzte hozzá, mind a 27 tagállamot foglalkoztatja a válság. A múlt hibáira utalva ugyanakkor Băsescu úgy nyilatkozott, soha többé nem következhet az be Romániában, hogy a fogyasztás generálja a gazdasági növekedést. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!