2011. július 12., 08:582011. július 12., 08:58
A biztos elmondta, az erről szóló végső döntés várhatóan a dán EU-elnökség alatt születik, 2012. január elseje után. Kroes rámutatott, valamennyi tagállam maga fogja eldönteni a rendelkezés gyakorlatba ültetési mechanizmusát. A találkozón jelen volt Valerian Vreme távközlési miniszter is, aki úgy nyilatkozott, javasolni fogja egy 2012–2020 közötti periódusra vonatkozó országos informatizálási stratégia kidolgozását, ami az európai digitális politikákon alapszik majd.
Amint arról korábban beszámoltunk, az EB hosszú távú megoldási javaslatot terjesztett elő a mobiltelefonok és egyéb mobileszközök Európai Unión belüli használatának költségkorlátozására vonatkozóan. A bizottság egy rendelettel 2014. július 1-jétől a verseny ösztönzésére irányuló intézkedéseket léptetne életbe, köztük azt, hogy a mobilszolgáltatók – szabályozott nagykereskedelmi árakon – más tagállamok alternatív szolgáltatóinak hálózatát is használhassák. A javaslat egy másik eleme szerint a fogyasztók, ha úgy kívánják, régi telefonszámuk megőrzésével választhatnak olcsóbb mobiltelefonos barangolási szerződést, függetlenül a nemzeti mobilszolgáltatásokra vonatkozó szerződésüktől. Az elképzelés szerint 2014. július 1-jén már a barangolási szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók külföldi útjuk során hívásindításért percenként legfeljebb 24 centet fizetnének, míg hívásfogadásért percenként legfeljebb 10 centet, szöveges üzenet küldéséért ugyancsak legfeljebb 10 centet, továbbá adatok letöltéséért vagy internetes böngészésért megabyte-onként legfeljebb 50 centet.
A tavalyi év végén egyébként még meglehetősen nagy különbségeket mutattak a kiskereskedelmi árak: a külföldön, azaz egy másik tagállamban folytatott adatletöltés kiskereskedelmi átlagára 1,06 eurót tett ki. A fogyasztóknak megabyte-onként átlagosan 2,23 eurót kellett fizetniük, ha külföldön egy másik mobilcsoport hálózatáról töltöttek le, egyes esetekben azonban a díj akár a 12 eurót is elérte. A javaslatot még az Európai Parlament és az uniós tagországok kormányait képviselő Tanács is megvitatja.
| Románia egy évvel más országok előtt meghozta a válságellenes intézkedéseket, ezt a tényt azonban senki nem ismeri el – jelentette ki tegnap Traian Băsescu államfő a Neelie Kroes digitális politikáért felelős EU-biztossal, az Európai Bizottság alelnökével folytatott találkozó során. „Zsúfolt periódus ez Romániának” – jegyezte meg ezt megelőzően az európai politikus, amire a román államfő leszögezte, valamennyi, válság által sújtott ország így van ezzel. Kroes pedig bátorítóan fűzte hozzá, mind a 27 tagállamot foglalkoztatja a válság. A múlt hibáira utalva ugyanakkor Băsescu úgy nyilatkozott, soha többé nem következhet az be Romániában, hogy a fogyasztás generálja a gazdasági növekedést. |
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
szóljon hozzá!