Hirdetés

Románia rohan vissza a „normalitásba” – a gazdaság számára biztató, járványügyi szempontból nem  jó jel az ország magas mutatója

A vizsgálat során nézték a belföldi és nemzetközi repülőjáratok számát is •  Fotó: Haáz Vince

A vizsgálat során nézték a belföldi és nemzetközi repülőjáratok számát is

Fotó: Haáz Vince

Kétélű fegyver az a tény, hogy a koronavírus-világjárvány terjedésének megfékezése érdekében bevezetett korlátozások lazítása nyomán a lakosság épp ennyire „ellazult”, hogy európai uniós összevetésben Románia tért vissza a legnagyobb mértékben a pandémia előtti „normalitáshoz” – hívja fel a figyelmet dr. Szász Levente közgazdász. Az ország gazdasága számára jó hír, hisz gyors lesz a fellendülés, ám az alacsony átoltottság miatt az emberek egészségére veszélyes lehet ez a nagy lazaság.

Bíró Blanka

2021. július 23., 08:022021. július 23., 08:02

2021. július 23., 08:092021. július 23., 08:09

Első helyen áll Románia az Európai Unióban a koronavírus-világjárvány előtti „normalitáshoz” való visszatérés tekintetében – derül ki a nagy-britanniai The Economist szaklap által kidolgozott normalitási indexből, melynek adatait a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának hatfős, magyar tagozatos kutatócsoportja elemezte ki. Szász Levente, a kutatási projekt vezetője a Krónika megkeresésére elmondta, a normalitási index magas értéke jó hír a gazdaság helyreállása és a társadalom   rövid távú jóléte szempontjából, viszont figyelembe véve a hazai lakosság alacsony átoltottsági arányát, és a vírus újabb variánsainak nemzetközi terjedését, járványügyi szempontból intő jel lehet.

Mit vizsgáltak?

A BBTE által kiadott közlemény szerint a brit szaklap normalitási indexe annak a mértékét hivatott meghatározni, hogy egy adott országban a gazdasági-társadalmi élet milyen mértékben tér vissza a járvány előtti szintre. A 100 százalék a koronavírus-járványt megelőző időszak átlagértékét jelöli.

Hirdetés

A jelenleg rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján Románia 2021 júliusában 81,17 százalékos szintet ért el, amellyel az elemzésbe bevont EU-s országok között első helyen áll, de globális szinten is a top tízes listán található, a nyolcadik helyen.

A The Economist szakemberei által elindított normalitási index a társadalmi-gazdasági szereplők viselkedésének alakulását követi nyolc mutatószám mentén, amelyek három fő kategóriába sorolhatók. Az első kategória a közlekedés és utazások, ahol azt mérték, milyen mértékben veszik igénybe a tömegközlekedést a nagyvárosokban, milyen mértékű a forgalom sűrűsége, és nézték a belföldi és nemzetközi repülőjáratok számát is. A második kategóriába a kikapcsolódás és szórakozás tartozik: a lakhelyen kívül töltött idő, a mozik bevételei, valamint a lakosság részvétele sporteseményeken. Az utolsó kategória a kereskedelmi és munkahelyi aktivitást hivatott felmérni az üzletek látogatottsága, valamint az irodaterületek kihasználtsági rátája mentén.

A normalitási indexet a világ 50 legnagyobb gazdaságára számolják, ide tartozik Románia is, így összességében a kutatás a világ GDP-jének 90 százalékát, lakosságának pedig 76 százalékát fedi le, taglalja a közlemény.

Összesítve, Románia a 81,17 százalékos indexszel első helyen áll az Unióban, ezen belül két területen teljesít a legjobban: a lakhelyen kívül töltött idő tekintetében, ahol 104,6 százalékos a mutató, illetve a mozik kategóriájában, ahol 101 százalék.

Ebben a két kategóriában Románia a második helyen áll világszinten, és nemcsak hogy behozta a járvány miatti visszaesést, hanem már túl is szárnyalta a járvány előtti szintet.

Új normalitás. Romániában az élet 80, 17 százalékban tért vissza a járvány előtti szintre •  Fotó: BBTE Galéria

Új normalitás. Romániában az élet 80, 17 százalékban tért vissza a járvány előtti szintre

Fotó: BBTE

Lazítások és lazulás

„Két aspektus is hozzájárult, hogy a tagállamok között Romániában a legmagasabb a normalitási index. Egyrészt a lazítások mértéke, hiszen adottnak kellett lennie a keretnek, hogy a küszöböt meg lehessen ugrani, a másik az emberek viselkedése, akik nagymértékben éltek ezekkel a lehetőségekkel” – értékelt kérdésünkre dr. Szász Levente, a kutatási projekt vezetője, a BBTE KGTK dékánhelyettese. Hozzátette, amint lehetett üzletbe, moziba járni, beindultak a repülőjáratok, tehát lazultak a korlátozások, az emberek is „ellazultak”, adott esetben „még túl is lőttek a célon”.

„Az összesítésben nem értük el a járvány előtti szintet, annak a 81,17 százalékát hozzuk, de uniós összevetésben első helyen állunk, ami azt jelenti, hogy az emberek kevésbé elővigyázatosak, a korlátozások kevésbé szigorúak, mint más országokban.

Idézet
Ez egy kétélű fegyver, hiszen pörgeti a gazdaságot, az emberek járnak üzletbe, szórakozni, moziba, sportrendezvényekre, részt vesznek különböző tevékenységeken, melyek mögött van egy gazdasági szervezet, tehát a gazdaságnak jó. Viszont folyamatosan halljuk, hogy közeleg a negyedik hullám, és nem mindegy, milyen körülmények között várjuk.

Romániában az átoltottság kisebb, a lazaság nagyobb, a kettő együtt nem a legbiztatóbb járványügyi szempontból” – hívta fel a figyelmet az egyetemi professzor.

Időben kevésbé fájdalmasak a korlátozások

Mint rámutatott, a kutatási projekt legújabb eszköze segítséget kíván nyújtani a döntéshozó szerveknek azáltal, hogy megbízható mutatószámokra alapozva követi figyelemmel a társadalom tevékenységének alakulását, valamint jó összehasonlítási alapot nyújt más országokkal a gazdasági-társadalmi élet korlátainak valós enyhülését illetően. Szász Levente hangsúlyozta, az adatok útmutatásként szolgálhatnak a hatóságoknak, hogy időben meghozzák a korlátozó intézkedéseket, ha azokra járványügyi szempontból szükség van.

Idézet
Nem vagyok a korlátozások híve, azokat senki nem szereti, de nem mindegy, hogy ha szükségesek, mikor hozzák meg az intézkedéseket. Ha túl későn, amikor a járvány már elszabadult, drasztikusabb megszorításokra lehet szükség, viszont időben minimális beavatkozással, kevesebb fájdalommal, meg lehet előzni a járvány terjedését”

– részletezte a kutatás vezetője. Aláhúzta, „ez egy nehéz játék”, de az adatokból az is látszik, hol vannak a problémás területek, például, ha a sportrendezvények látogatottsága a legalacsonyabb a járvány előtti helyzethez képest, akkor nem feltétlenül kell még több sportrendezvényt betiltani.

„Viszont, ahol intenzívebbé vált a tevékenység, nagyobb a találkozások lehetősége, ott kell lépni. Azt is meg lehet nézni visszapörgetve a kutatás oldalán, hogy miként alakulnak a számok egy-egy intézkedés után. Látszik, hogy a lazításnak volt-e azonnal hatása, vagy a gyakorlatban nem változtatott az emberek viselkedésén” – magyarázta a szakember.

A kikapcsolódás és szórakozás kategóriában a lakhelyen kívül töltött időt vizsgálták •  Fotó: Jakab Mónika Galéria

A kikapcsolódás és szórakozás kategóriában a lakhelyen kívül töltött időt vizsgálták

Fotó: Jakab Mónika

Ez egy új normalitás

„Nem tértünk vissza a járvány előtti helyzethez, ez egy új normalitás” – szögezte le ugyanakkor Szász Levente. A jelenlegi előrejelzéseik például azt is mutatják, hogy már soha nem lesz akkora az irodaterületek kihasználtsága. „Ez csak az egyik komponens a normalitási index nyolc összetevőjéből, de vannak olyan elemek, ahol túlhaladja majd a korábbi szintet a mutató. Például utazásra az elmúlt másfél évben nem volt lehetőség, ezért elképzelhető, hogy amint erre korlátlan lehetőség lesz, már nemcsak évente egyszer, hanem több alkalommal is elutazik, aki ezt megteheti, mert annyira várta. Ezek a trendek megmutatkoznak majd a számokban” – összegzett Szász Levente.

A normalitási index további részletei, valamint a járvány és gazdasági helyzet alakulására vonatkozó egyéb információk elérhetők a Covid–19 RoEIM kutatási projekt online platformján, az aktuális elemzések pedig a projekt Facebook-oldalán olvashatók.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 12., csütörtök

Újra jelentősen nőtt az üzemanyagok ára, elemzők szerint vészesen közeleg a 10 lejes szint a gázolaj esetében

Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.

Újra jelentősen nőtt az üzemanyagok ára, elemzők szerint vészesen közeleg a 10 lejes szint a gázolaj esetében
Hirdetés
2026. március 12., csütörtök

Bolojan visszaéléseket tapasztalt a munkanélküliek támogatási rendszerében, a joghézagok felszámolását kéri

Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.

Bolojan visszaéléseket tapasztalt a munkanélküliek támogatási rendszerében, a joghézagok felszámolását kéri
2026. március 12., csütörtök

Ivan: Washington informálisan belement a Lukoil finomítójának újraindításába

Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.

Ivan: Washington informálisan belement a Lukoil finomítójának újraindításába
2026. március 12., csütörtök

Kormányzati szakszervezet: kozmetikázott adatokon alapul a költségvetés, csak a lakosságtól követel áldozatokat

Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).

Kormányzati szakszervezet: kozmetikázott adatokon alapul a költségvetés, csak a lakosságtól követel áldozatokat
Hirdetés
2026. március 12., csütörtök

Csökkent a külkereskedelmi mérleg hiánya, de azért így sem kicsi

Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.

Csökkent a külkereskedelmi mérleg hiánya, de azért így sem kicsi
2026. március 12., csütörtök

Pánikvásárlás? Látványosan megnőtt az üzemanyagok iránti kereslet Romániában

Az iráni konfliktus kirobbanása óta eltelt tíz napban Romániában négyszer több benzint és gázolajat értékesítettek, mint az év bármelyik időszakában – irányította rá a figyelmet egy televíziós nyilatkozatban Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.

Pánikvásárlás? Látványosan megnőtt az üzemanyagok iránti kereslet Romániában
2026. március 11., szerda

Amerikai–török–román konzorcium a Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására

Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.

Amerikai–török–román konzorcium a Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására
Hirdetés
2026. március 11., szerda

Bizonytalan a nemzetközi helyzet, kevesebb román állampolgár vállal munkát külföldön

Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.

Bizonytalan a nemzetközi helyzet, kevesebb román állampolgár vállal munkát külföldön
2026. március 11., szerda

Dől a pénz az erdélyi autópálya-építésre

Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.

Dől a pénz az erdélyi autópálya-építésre
2026. március 11., szerda

Eltűnőfélben a kis boltok, hódítanak a nagyobb üzletek Romániában

Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.

Eltűnőfélben a kis boltok, hódítanak a nagyobb üzletek Romániában
Hirdetés
Hirdetés