Hirdetés

Románia rohan vissza a „normalitásba” – a gazdaság számára biztató, járványügyi szempontból nem  jó jel az ország magas mutatója

A vizsgálat során nézték a belföldi és nemzetközi repülőjáratok számát is •  Fotó: Haáz Vince

A vizsgálat során nézték a belföldi és nemzetközi repülőjáratok számát is

Fotó: Haáz Vince

Kétélű fegyver az a tény, hogy a koronavírus-világjárvány terjedésének megfékezése érdekében bevezetett korlátozások lazítása nyomán a lakosság épp ennyire „ellazult”, hogy európai uniós összevetésben Románia tért vissza a legnagyobb mértékben a pandémia előtti „normalitáshoz” – hívja fel a figyelmet dr. Szász Levente közgazdász. Az ország gazdasága számára jó hír, hisz gyors lesz a fellendülés, ám az alacsony átoltottság miatt az emberek egészségére veszélyes lehet ez a nagy lazaság.

Bíró Blanka

2021. július 23., 08:022021. július 23., 08:02

2021. július 23., 08:092021. július 23., 08:09

Első helyen áll Románia az Európai Unióban a koronavírus-világjárvány előtti „normalitáshoz” való visszatérés tekintetében – derül ki a nagy-britanniai The Economist szaklap által kidolgozott normalitási indexből, melynek adatait a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának hatfős, magyar tagozatos kutatócsoportja elemezte ki. Szász Levente, a kutatási projekt vezetője a Krónika megkeresésére elmondta, a normalitási index magas értéke jó hír a gazdaság helyreállása és a társadalom   rövid távú jóléte szempontjából, viszont figyelembe véve a hazai lakosság alacsony átoltottsági arányát, és a vírus újabb variánsainak nemzetközi terjedését, járványügyi szempontból intő jel lehet.

Mit vizsgáltak?

A BBTE által kiadott közlemény szerint a brit szaklap normalitási indexe annak a mértékét hivatott meghatározni, hogy egy adott országban a gazdasági-társadalmi élet milyen mértékben tér vissza a járvány előtti szintre. A 100 százalék a koronavírus-járványt megelőző időszak átlagértékét jelöli.

Hirdetés

A jelenleg rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján Románia 2021 júliusában 81,17 százalékos szintet ért el, amellyel az elemzésbe bevont EU-s országok között első helyen áll, de globális szinten is a top tízes listán található, a nyolcadik helyen.

A The Economist szakemberei által elindított normalitási index a társadalmi-gazdasági szereplők viselkedésének alakulását követi nyolc mutatószám mentén, amelyek három fő kategóriába sorolhatók. Az első kategória a közlekedés és utazások, ahol azt mérték, milyen mértékben veszik igénybe a tömegközlekedést a nagyvárosokban, milyen mértékű a forgalom sűrűsége, és nézték a belföldi és nemzetközi repülőjáratok számát is. A második kategóriába a kikapcsolódás és szórakozás tartozik: a lakhelyen kívül töltött idő, a mozik bevételei, valamint a lakosság részvétele sporteseményeken. Az utolsó kategória a kereskedelmi és munkahelyi aktivitást hivatott felmérni az üzletek látogatottsága, valamint az irodaterületek kihasználtsági rátája mentén.

A normalitási indexet a világ 50 legnagyobb gazdaságára számolják, ide tartozik Románia is, így összességében a kutatás a világ GDP-jének 90 százalékát, lakosságának pedig 76 százalékát fedi le, taglalja a közlemény.

Összesítve, Románia a 81,17 százalékos indexszel első helyen áll az Unióban, ezen belül két területen teljesít a legjobban: a lakhelyen kívül töltött idő tekintetében, ahol 104,6 százalékos a mutató, illetve a mozik kategóriájában, ahol 101 százalék.

Ebben a két kategóriában Románia a második helyen áll világszinten, és nemcsak hogy behozta a járvány miatti visszaesést, hanem már túl is szárnyalta a járvány előtti szintet.

Új normalitás. Romániában az élet 80, 17 százalékban tért vissza a járvány előtti szintre •  Fotó: BBTE Galéria

Új normalitás. Romániában az élet 80, 17 százalékban tért vissza a járvány előtti szintre

Fotó: BBTE

Lazítások és lazulás

„Két aspektus is hozzájárult, hogy a tagállamok között Romániában a legmagasabb a normalitási index. Egyrészt a lazítások mértéke, hiszen adottnak kellett lennie a keretnek, hogy a küszöböt meg lehessen ugrani, a másik az emberek viselkedése, akik nagymértékben éltek ezekkel a lehetőségekkel” – értékelt kérdésünkre dr. Szász Levente, a kutatási projekt vezetője, a BBTE KGTK dékánhelyettese. Hozzátette, amint lehetett üzletbe, moziba járni, beindultak a repülőjáratok, tehát lazultak a korlátozások, az emberek is „ellazultak”, adott esetben „még túl is lőttek a célon”.

„Az összesítésben nem értük el a járvány előtti szintet, annak a 81,17 százalékát hozzuk, de uniós összevetésben első helyen állunk, ami azt jelenti, hogy az emberek kevésbé elővigyázatosak, a korlátozások kevésbé szigorúak, mint más országokban.

Idézet
Ez egy kétélű fegyver, hiszen pörgeti a gazdaságot, az emberek járnak üzletbe, szórakozni, moziba, sportrendezvényekre, részt vesznek különböző tevékenységeken, melyek mögött van egy gazdasági szervezet, tehát a gazdaságnak jó. Viszont folyamatosan halljuk, hogy közeleg a negyedik hullám, és nem mindegy, milyen körülmények között várjuk.

Romániában az átoltottság kisebb, a lazaság nagyobb, a kettő együtt nem a legbiztatóbb járványügyi szempontból” – hívta fel a figyelmet az egyetemi professzor.

Időben kevésbé fájdalmasak a korlátozások

Mint rámutatott, a kutatási projekt legújabb eszköze segítséget kíván nyújtani a döntéshozó szerveknek azáltal, hogy megbízható mutatószámokra alapozva követi figyelemmel a társadalom tevékenységének alakulását, valamint jó összehasonlítási alapot nyújt más országokkal a gazdasági-társadalmi élet korlátainak valós enyhülését illetően. Szász Levente hangsúlyozta, az adatok útmutatásként szolgálhatnak a hatóságoknak, hogy időben meghozzák a korlátozó intézkedéseket, ha azokra járványügyi szempontból szükség van.

Idézet
Nem vagyok a korlátozások híve, azokat senki nem szereti, de nem mindegy, hogy ha szükségesek, mikor hozzák meg az intézkedéseket. Ha túl későn, amikor a járvány már elszabadult, drasztikusabb megszorításokra lehet szükség, viszont időben minimális beavatkozással, kevesebb fájdalommal, meg lehet előzni a járvány terjedését”

– részletezte a kutatás vezetője. Aláhúzta, „ez egy nehéz játék”, de az adatokból az is látszik, hol vannak a problémás területek, például, ha a sportrendezvények látogatottsága a legalacsonyabb a járvány előtti helyzethez képest, akkor nem feltétlenül kell még több sportrendezvényt betiltani.

„Viszont, ahol intenzívebbé vált a tevékenység, nagyobb a találkozások lehetősége, ott kell lépni. Azt is meg lehet nézni visszapörgetve a kutatás oldalán, hogy miként alakulnak a számok egy-egy intézkedés után. Látszik, hogy a lazításnak volt-e azonnal hatása, vagy a gyakorlatban nem változtatott az emberek viselkedésén” – magyarázta a szakember.

A kikapcsolódás és szórakozás kategóriában a lakhelyen kívül töltött időt vizsgálták •  Fotó: Jakab Mónika Galéria

A kikapcsolódás és szórakozás kategóriában a lakhelyen kívül töltött időt vizsgálták

Fotó: Jakab Mónika

Ez egy új normalitás

„Nem tértünk vissza a járvány előtti helyzethez, ez egy új normalitás” – szögezte le ugyanakkor Szász Levente. A jelenlegi előrejelzéseik például azt is mutatják, hogy már soha nem lesz akkora az irodaterületek kihasználtsága. „Ez csak az egyik komponens a normalitási index nyolc összetevőjéből, de vannak olyan elemek, ahol túlhaladja majd a korábbi szintet a mutató. Például utazásra az elmúlt másfél évben nem volt lehetőség, ezért elképzelhető, hogy amint erre korlátlan lehetőség lesz, már nemcsak évente egyszer, hanem több alkalommal is elutazik, aki ezt megteheti, mert annyira várta. Ezek a trendek megmutatkoznak majd a számokban” – összegzett Szász Levente.

A normalitási index további részletei, valamint a járvány és gazdasági helyzet alakulására vonatkozó egyéb információk elérhetők a Covid–19 RoEIM kutatási projekt online platformján, az aktuális elemzések pedig a projekt Facebook-oldalán olvashatók.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 24., szombat

Az államfő szerint az EU-Mercosur megállapodás nagy lehetőséget jelent a román autóipar számára

Az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodás nagy lehetőséget jelent Románia gazdasága, különösen az autóipar számára – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton Jászvásáron.

Az államfő szerint az EU-Mercosur megállapodás nagy lehetőséget jelent a román autóipar számára
Hirdetés
2026. január 23., péntek

Nekihajtott az autóipar a botrányos gépjárműadónak

Hiba a szén-dioxid-kibocsátás kivezetése a gépjárműadó új számítási képletéből; azok, akik kidolgozták, „nem jártak iskolába”, miközben a „szerző” továbbra is ismeretlen – jelentette ki a Romániai Autógyártók és -importőrök Szövetségének elnöke.

Nekihajtott az autóipar a botrányos gépjárműadónak
2026. január 23., péntek

Felmegy a pumpa: folyamatosan drágul januárban az üzemanyag

Feltartóztathatatlanul emelkedik Romániában az üzemanyagok ára, a benzin és a gázolaj az év első hónapjában már hatodszor drágult. Az Európai Unió 27 országa közül csak tízben drágább az üzemanyag, mint Romániában.

Felmegy a pumpa: folyamatosan drágul januárban az üzemanyag
2026. január 23., péntek

Öt év után eladta magyarországi üzletágát a román futárszolgálat

Az eMAG csoporthoz tartozó Sameday futárszolgálat eladta magyarországi üzletágát az egyik vezető európai logisztikai csoportnak, az Austrian Postnak, vagyis az osztrák postának.

Öt év után eladta magyarországi üzletágát a román futárszolgálat
Hirdetés
2026. január 23., péntek

Nem biztos, hogy megszünteti a gázárplafont a kormány áprilisban

A gázárplafon áprilisi kivezetése még nem biztos, de a jelenleg folyó elemzés eredményei alapján a következő két héten belül döntés várható ez ügyben – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan.

Nem biztos, hogy megszünteti a gázárplafont a kormány áprilisban
2026. január 23., péntek

Bolojan: a helyi önkormányzatok nagymértékben függnek a központi forrásoktól

Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a közigazgatási reformról szóló törvénycsomag segít helyreállítani az egyensúlyt, hatékonyabbá és polgárbaráttá teszi a közigazgatást.

Bolojan: a helyi önkormányzatok nagymértékben függnek a központi forrásoktól
2026. január 22., csütörtök

Mercosur-megállapodás: Románia felkészületlen a génmódosított és vegyszerezett import ellenőrzésére

Románia nem rendelkezik azokkal a laboratóriumokkal, amelyekkel ki lehetne mutatni a Mercosur-országokból importált termékekben található esetleges növényvédőszer-maradványokat vagy génmódosított összetevőket – jelentette ki Florin Barbu miniszter.

Mercosur-megállapodás: Románia felkészületlen a génmódosított és vegyszerezett import ellenőrzésére
Hirdetés
2026. január 22., csütörtök

Megfizettetnék a napelemesekkel az egyensúlyhiányt

Radikálisan megváltozik a romániai prosumertörvény – adta hírül több mérvadó román hírportál, amelyek az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátott sürgősségi rendelettervezetét ismertetik.

Megfizettetnék a napelemesekkel az egyensúlyhiányt
2026. január 22., csütörtök

Támogatást nyújtanak a zöldség- és burgonyatermesztőknek, de magánszemélyek nem pályázhatnak

Támogatást nyújtanak a zöldség- és burgonyatermesztőknek, a 150 millió eurós pályázati programot a mezőgazdasági államtitkár jelentette be. A támogatásra jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodók pályázhatnak, magánszemélyek nem.

Támogatást nyújtanak a zöldség- és burgonyatermesztőknek, de magánszemélyek nem pályázhatnak
2026. január 22., csütörtök

Százával küldi utcára alkalmazottait egy újabb gépkocsialkatrész-gyár

A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében.

Százával küldi utcára alkalmazottait egy újabb gépkocsialkatrész-gyár
Hirdetés
Hirdetés