
Románia a hatodik legnagyobb napelemes munkahely-biztosító Európában
Fotó: Pexels.com
Az elmúlt évek gyorsan növekvő fotovoltaikus piaca 62 ezer munkahelyet hozott létre Romániában, amivel az ország az európai élvonalba került. Bár a növekedés üteme most lassul, a középtávú kilátások továbbra is optimisták: a következő években még több ember dolgozhat majd a napenergia-iparban. 2029-re akár 100 ezer romániai munkahely is lehet at ágazatban.
2025. október 14., 20:172025. október 14., 20:17
A napelemek telepítésének robbanásszerű növekedése – mind a nagy napenergia-parkokban, mind a háztartási proszumerek körében – jelentős munkahelyteremtést hozott Európa-szerte.
A közeljövő azonban nem tűnik teljesen zökkenőmentesnek: az új telepítések üteme idén lelassult, és ezzel párhuzamosan a munkahelyek száma is csökkenhet. Ennek ellenére a középtávú prognózis Románia számára kedvező, hiszen a szektorban dolgozók száma várhatóan ismét növekedni fog.
A napenergia-ipar 2024-ben is bizonyította ellenállóképességét Európában: a foglalkoztatás 5 százalékkal bővült, elérve a 865 ezer teljes munkaidős állást.
A jövőbe tekintve az előrejelzések szerint a napenergia-piac bővülésének üteme 2025-ben lassulni fog, és ezzel együtt a foglalkoztatás is mérséklődhet, mielőtt 2029 körül egyenletesebb növekedésre váltana. A szakértők szerint az iparág most átmeneti időszakba lép: a telepítések üteme mérséklődik, miközben kérdésessé válik az EU-n belüli gyártás jövője. Jelenleg az egymillió napelemes munkahely elérése Európában távolinak tűnik – derül ki a SolarPower Europe, az európai fotovoltaikus iparág szakmai szervezetének friss jelentéséből, amit az Economica.net portál összegezett.
A SolarPower Europe adatai szerint Románia jelenleg a hatodik helyen áll az uniós országok rangsorában a foglalkoztatottak számát tekintve, 62 ezer teljes munkaidős állással.
A jelentés szerint azonban több tényező is magyarázza Románia előkelő pozícióját. Egyrészt a munkahelyek számát a telepítések teljes beruházási költsége és az építőipari munkaerő költsége alapján számítják ki. Mivel a bérek alacsonyabbak Romániában és Magyarországon, ugyanakkora beruházás mellett több munkavállalót tartanak nyilván.
Másrészt a gazdasági hatásokat vizsgáló Input–Output mátrix azt mutatja, hogy az építőiparban egy közvetlen munkahely több közvetett állást generál, mint Nyugat-Európában. Ez a tendencia megfigyelhető Lengyelországban és Görögországban is.
Az EU-ban a tetőre szerelt napelemes rendszerekhez kötődő munkahelyek aránya jelentősen csökkent:
Románia és Magyarország ugyanakkor továbbra is kiemelkedik: a napelemes foglalkoztatás 77 százaléka, illetve 74 százaléka náluk a tetőre telepített rendszerekhez kapcsolódik.
Ezzel szemben Olaszországban a lakossági támogatási programok fokozatos megszüntetése miatt a háztetős szegmens aránya 85 százalékról 67 százalékra esett vissza. Németországban a visszaesés 10 százalékpontos: a tetős rendszerek 2024-ben már csak 61 százalékot képviselnek. Lengyelországban 66 százalékról 58 százalékra csökkent ez az arány.
Franciaország az egyetlen nagy piac, ahol a rooftop-, azaz a tetőre szerelt szektor stabil maradt 69 százalékon – köszönhetően a rögzített átvételi ár (feed-in-tariff) programnak.
Rövid távon az európai telepítési ütem minden forgatókönyv szerint lassul, ami a munkahelyek számának csökkenését is maga után vonhatja. Hosszabb távon azonban újabb fellendülés jöhet: a közepesen optimista forgatókönyv szerint 2029-re Románia 90 ezer,
A legnagyobb munkaadó országok továbbra is Németország, Spanyolország, Olaszország és Lengyelország maradnak, az uniós állások felét adva. Németország 131 ezer, Olaszország 117 ezer, Spanyolország stabil, míg Lengyelország, Románia és Franciaország rendre 90 ezer, 88 ezer és 80 ezer munkahelyet tarthat fenn. A hazai piac dinamikus fejlődése miatt Románia 2029-re az 5. helyre léphet elő a rangsorban, megelőzve Franciaországot.

Rekordot döntött a napelemparkok termelése Romániában hétfőn – írja az economica.net az országos villamosenergia-hálózatot működtető Transelectrica adatai alapján.
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
szóljon hozzá!