2012. október 10., 07:372012. október 10., 07:37
A szakemberek szerint Románia előrelépése a lengyel gazdaság lelassulásának tudható be, amelynek elsődleges oka az eurózónában felhalmozott adósságok körüli gondok, Varsó ugyanakkor több megszorítást is kénytelen volt bevezetni, az EU-val való megegyezés miatt ugyanis 3 százalék alá kell csökkentenie jövő évre a költségvetési deficitet.
Európai viszonylatban a valutaalap meglehetősen szerény, mindössze 0,1 százalékos gazdasági növekedést jósol erre az évre, az eurózónában pedig valamivel nagyobb, 0,4 százalékos előrelépés várható. Jövőre 0,8, illetve 0,2 százalékos emelkedés valószínű. A szakemberek elemzése szerint idén több államban is gazdasági visszaesésre lehet számítani: Magyarországon 1, Horvátországban 1,1, Szerbiában 0,5, Szlovéniában 2,2, Csehországban pedig szintén 1 százalékos csökkenést jósolnak. 2013-ban ugyanakkor Magyarország és Csehország esetében 0,8, míg Horvátországban 1 százalékos növekedés várható.
Az IMF illetékesei rámutattak: rövid távon leginkább az eurózóna ad okot aggodalomra, a periférián található államok gazdasági nehézségei pedig nemzetközileg is jelentős anyagi nyomást jelentenek. Olivier Blanchard, a valutaalap gazdasági vezetője továbbra is a pénzügyi rendszer megerősítését javasolja a kormányoknak. „A mindenki számára érvényes stratégia egyértelmű: mindenekelőtt véget kell vetni a bizonytalanságot, kétségeket eredményező politikának, a pénzügyi stabilitást pedig fokozatosan és jól átgondoltan kell véghezvinni” – tette hozzá az illetékes.
Az IMF helyzetjelentéséből ugyanakkor arra is fény derül, hogy tovább romlott a világgazdaság állapota 2012 júliusa óta, és a felerősödő kockázatok miatt lassabb növekedés várható. A nemzetközi hitelintézet szerint a legfontosabb kérdés most az, hogy a világgazdaság csak az elhúzódó kilábalásnak egy újabb turbulens időszakához érkezett, vagy a mostani lassulás tartós hatásokon alapszik.
A válasz azon múlik – írja az IMF –, hogy az európai és amerikai döntéshozók képesek-e előremutató módon megbirkózni az előttük álló rövid távú kihívásokkal. Ennek értelmében az európai politikusoknak olyan intézkedésekről kell dönteniük, amelyek javítanak az euróövezet perifériájához tartozó államok pénzügyi helyzetén.
„Az Európai Központi Bank megtette a maga részét, s most a nemzeti döntéshozókon a sor, hogy aktiválják az európai mentőalapot (ESM), és olyan hiteles útvonalat jelöljenek ki, amely egy bankunió bevezetéséhez és a szorosabb költségvetési integrációhoz vezet” – írja az IMF. Az amerikai politikusoknak pedig meg kell akadályozniuk azt a jelentős és automatikus adóemelést és kiadáscsökkentést, amit a szövetségi adósságplafonra vonatkozó jelenlegi szabályozás előír, és kézzelfogható előrelépést kell felmutatniuk a költségvetés fenntarthatóságának kialakításában – teszi hozzá. A válságkezelés olyan ponthoz ért, ahol a döntéshozók előtt álló feladatok komoly kihívást jelentenek – írja a valutaalap.
A szervezet előrejelzései azonban azon a feltevésen alapulnak, hogy a politikusok döntenek a kulcsfontosságú intézkedésekről, jóllehet nagyon nehéz megjósolni, hogy mekkora annak valószínűsége, hogy ezek a döntések valóban megszületnek. Az IMF szakemberei emlékeztetnek: a fejlett országokban pozitív hatással van a pénzügyi stabilitásra, a kibocsátásra és a foglalkoztatásra a jegybankok által teremtett likviditásbőség, jóllehet elképzelhető, hogy ez a hatás egyre halványabbá válik.
Számos országban a kormányzatok kézzelfogható módon hozzáláttak a magas deficitek csökkentéséhez, de a bizonytalanság, a bizalom és a pénzügyi szektor gyengesége miatt a jelentős költségvetési eredményekhez általában alacsony növekedés vagy recesszió párosul. A fejlődő és felzárkózó országokban pedig a döntéshozók azon tanakodnak, hogy miként alakítsák gazdaságpolitikájukat ilyen mértékű külső kockázatok mellett. A Valutaalap szerint a fejlődő piacokon fenn kell tartani azt a képességet, hogy a gazdaság rugalmasan tudjon reagálni a sokkokra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Látogatottsági adatok