Románia lepipálhatja Lengyelországot

A szakemberek szerint Románia előrelépése a lengyel gazdaság lelassulásának tudható be, amelynek elsődleges oka az eurózónában felhalmozott adósságok körüli gondok, Varsó ugyanakkor több megszorítást is kénytelen volt bevezetni, az EU-val való megegyezés miatt ugyanis 3 százalék alá kell csökkentenie jövő évre a költségvetési deficitet.

Szerény európai növekedés

Európai viszonylatban a valutaalap meglehetősen szerény, mindössze 0,1 százalékos gazdasági növekedést jósol erre az évre, az eurózónában pedig valamivel nagyobb, 0,4 százalékos előrelépés várható. Jövőre 0,8, illetve 0,2 százalékos emelkedés valószínű. A szakemberek elemzése szerint idén több államban is gazdasági visszaesésre lehet számítani: Magyarországon 1, Horvátországban 1,1, Szerbiában 0,5, Szlovéniában 2,2, Csehországban pedig szintén 1 százalékos csökkenést jósolnak. 2013-ban ugyanakkor Magyarország és Csehország esetében 0,8, míg Horvátországban 1 százalékos növekedés várható.

Az IMF illetékesei rámutattak: rövid távon leginkább az eurózóna ad okot aggodalomra, a periférián található államok gazdasági nehézségei pedig nemzetközileg is jelentős anyagi nyomást jelentenek. Olivier Blanchard, a valutaalap gazdasági vezetője továbbra is a pénzügyi rendszer megerősítését javasolja a kormányoknak. „A mindenki számára érvényes stratégia egyértelmű: mindenekelőtt véget kell vetni a bizonytalanságot, kétségeket eredményező politikának, a pénzügyi stabilitást pedig fokozatosan és jól átgondoltan kell véghezvinni” – tette hozzá az illetékes.

IMF: meg kell birkózni a kihívásokkal

Az IMF helyzetjelentéséből ugyanakkor arra is fény derül, hogy tovább romlott a világgazdaság állapota 2012 júliusa óta, és a felerősödő kockázatok miatt lassabb növekedés várható. A nemzetközi hitelintézet szerint a legfontosabb kérdés most az, hogy a világgazdaság csak az elhúzódó kilábalásnak egy újabb turbulens időszakához érkezett, vagy a mostani lassulás tartós hatásokon alapszik.

A válasz azon múlik – írja az IMF –, hogy az európai és amerikai döntéshozók képesek-e előremutató módon megbirkózni az előttük álló rövid távú kihívásokkal. Ennek értelmében az európai politikusoknak olyan intézkedésekről kell dönteniük, amelyek javítanak az euróövezet perifériájához tartozó államok pénzügyi helyzetén.

„Az Európai Központi Bank megtette a maga részét, s most a nemzeti döntéshozókon a sor, hogy aktiválják az európai mentőalapot (ESM), és olyan hiteles útvonalat jelöljenek ki, amely egy bankunió bevezetéséhez és a szorosabb költségvetési integrációhoz vezet” – írja az IMF. Az amerikai politikusoknak pedig meg kell akadályozniuk azt a jelentős és automatikus adóemelést és kiadáscsökkentést, amit a szövetségi adósságplafonra vonatkozó jelenlegi szabályozás előír, és kézzelfogható előrelépést kell felmutatniuk a költségvetés fenntarthatóságának kialakításában – teszi hozzá. A válságkezelés olyan ponthoz ért, ahol a döntéshozók előtt álló feladatok komoly kihívást jelentenek  – írja a valutaalap.

A szervezet előrejelzései azonban azon a feltevésen alapulnak, hogy a politikusok döntenek a kulcsfontosságú intézkedésekről, jóllehet nagyon nehéz megjósolni, hogy mekkora annak valószínűsége, hogy ezek a döntések valóban megszületnek. Az IMF szakemberei emlékeztetnek: a fejlett országokban pozitív hatással van a pénzügyi stabilitásra, a kibocsátásra és a foglalkoztatásra a jegybankok által teremtett likviditásbőség, jóllehet elképzelhető, hogy ez a hatás egyre halványabbá válik.

Számos országban a kormányzatok kézzelfogható módon hozzáláttak a magas deficitek csökkentéséhez, de a bizonytalanság, a bizalom és a pénzügyi szektor gyengesége miatt a jelentős költségvetési eredményekhez általában alacsony növekedés vagy recesszió párosul. A fejlődő és felzárkózó országokban pedig a döntéshozók azon tanakodnak, hogy miként alakítsák gazdaságpolitikájukat ilyen mértékű külső kockázatok mellett. A Valutaalap szerint a fejlődő piacokon fenn kell tartani azt a képességet, hogy a gazdaság rugalmasan tudjon reagálni a sokkokra.