
2012. október 10., 07:372012. október 10., 07:37
A szakemberek szerint Románia előrelépése a lengyel gazdaság lelassulásának tudható be, amelynek elsődleges oka az eurózónában felhalmozott adósságok körüli gondok, Varsó ugyanakkor több megszorítást is kénytelen volt bevezetni, az EU-val való megegyezés miatt ugyanis 3 százalék alá kell csökkentenie jövő évre a költségvetési deficitet.
Európai viszonylatban a valutaalap meglehetősen szerény, mindössze 0,1 százalékos gazdasági növekedést jósol erre az évre, az eurózónában pedig valamivel nagyobb, 0,4 százalékos előrelépés várható. Jövőre 0,8, illetve 0,2 százalékos emelkedés valószínű. A szakemberek elemzése szerint idén több államban is gazdasági visszaesésre lehet számítani: Magyarországon 1, Horvátországban 1,1, Szerbiában 0,5, Szlovéniában 2,2, Csehországban pedig szintén 1 százalékos csökkenést jósolnak. 2013-ban ugyanakkor Magyarország és Csehország esetében 0,8, míg Horvátországban 1 százalékos növekedés várható.
Az IMF illetékesei rámutattak: rövid távon leginkább az eurózóna ad okot aggodalomra, a periférián található államok gazdasági nehézségei pedig nemzetközileg is jelentős anyagi nyomást jelentenek. Olivier Blanchard, a valutaalap gazdasági vezetője továbbra is a pénzügyi rendszer megerősítését javasolja a kormányoknak. „A mindenki számára érvényes stratégia egyértelmű: mindenekelőtt véget kell vetni a bizonytalanságot, kétségeket eredményező politikának, a pénzügyi stabilitást pedig fokozatosan és jól átgondoltan kell véghezvinni” – tette hozzá az illetékes.
Az IMF helyzetjelentéséből ugyanakkor arra is fény derül, hogy tovább romlott a világgazdaság állapota 2012 júliusa óta, és a felerősödő kockázatok miatt lassabb növekedés várható. A nemzetközi hitelintézet szerint a legfontosabb kérdés most az, hogy a világgazdaság csak az elhúzódó kilábalásnak egy újabb turbulens időszakához érkezett, vagy a mostani lassulás tartós hatásokon alapszik.
A válasz azon múlik – írja az IMF –, hogy az európai és amerikai döntéshozók képesek-e előremutató módon megbirkózni az előttük álló rövid távú kihívásokkal. Ennek értelmében az európai politikusoknak olyan intézkedésekről kell dönteniük, amelyek javítanak az euróövezet perifériájához tartozó államok pénzügyi helyzetén.
„Az Európai Központi Bank megtette a maga részét, s most a nemzeti döntéshozókon a sor, hogy aktiválják az európai mentőalapot (ESM), és olyan hiteles útvonalat jelöljenek ki, amely egy bankunió bevezetéséhez és a szorosabb költségvetési integrációhoz vezet” – írja az IMF. Az amerikai politikusoknak pedig meg kell akadályozniuk azt a jelentős és automatikus adóemelést és kiadáscsökkentést, amit a szövetségi adósságplafonra vonatkozó jelenlegi szabályozás előír, és kézzelfogható előrelépést kell felmutatniuk a költségvetés fenntarthatóságának kialakításában – teszi hozzá. A válságkezelés olyan ponthoz ért, ahol a döntéshozók előtt álló feladatok komoly kihívást jelentenek – írja a valutaalap.
A szervezet előrejelzései azonban azon a feltevésen alapulnak, hogy a politikusok döntenek a kulcsfontosságú intézkedésekről, jóllehet nagyon nehéz megjósolni, hogy mekkora annak valószínűsége, hogy ezek a döntések valóban megszületnek. Az IMF szakemberei emlékeztetnek: a fejlett országokban pozitív hatással van a pénzügyi stabilitásra, a kibocsátásra és a foglalkoztatásra a jegybankok által teremtett likviditásbőség, jóllehet elképzelhető, hogy ez a hatás egyre halványabbá válik.
Számos országban a kormányzatok kézzelfogható módon hozzáláttak a magas deficitek csökkentéséhez, de a bizonytalanság, a bizalom és a pénzügyi szektor gyengesége miatt a jelentős költségvetési eredményekhez általában alacsony növekedés vagy recesszió párosul. A fejlődő és felzárkózó országokban pedig a döntéshozók azon tanakodnak, hogy miként alakítsák gazdaságpolitikájukat ilyen mértékű külső kockázatok mellett. A Valutaalap szerint a fejlődő piacokon fenn kell tartani azt a képességet, hogy a gazdaság rugalmasan tudjon reagálni a sokkokra.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
A kormány hétfő este elfogadta az állattenyésztési ágazat állami támogatási programjának 2026-os keretösszegét jóváhagyó határozatot; ez legfeljebb 137,201 millió lej kötelezettségvállalási előirányzat lehet – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter hétfő este bejelentette, hogy Brüsszelben lezárult a negyedik, összesen 2,62 milliárd eurós összegre vonatkozó kifizetési kérelem elemzése.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.